Publicus Intézet Népszava megbízásából október 17-22 között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a Borkai-ügyet és annak hatását az önkormányzati választásokra.

A megkérdezettek háromnegyede hallott a Borkai Zsolt, győri polgármester botrányáról. A megkérdezettek közel harmada mondta azt, hogy látta a nyilvánosságra került videókat, és/vagy fotókat – harminc év alattiak körében a legmagasabb az arány: felük látta. A Borkai-ügynek több bizonyított valamint vélelmezett összetevője van; a megkérdezettek nagyjából háromnegyede szerint ezek mind felháborítóak. Leginkább azt tartják felháborítónak a válaszadók, hogy “becsapta a választóit tisztes, konzervatív családapát játszva”. 

A megkérdezettek összesen négy százalékát befolyásolta a Borkai-ügy abban, hogy részt vegyen-e a választásokon, 3 százalék említette, hogy emiatt ment el, egy 1 százalék pedig, hogy emiatt maradt otthon – ez összesen kb. negyedmillió szavazót jelent. A megkérdezettek három százaléka szavazott ellenzéki jelöltre a Borkai-ügy hatására, míg egy százalékát ez ösztönözte arra, hogy kormánypárti jelöltre szavazzon.

Összességében az ellenzéki győzelmeket mindössze a megkérdezettek 14 százaléka tudja be a Borkai-ügynek. Tíz válaszadóból négyen úgy gondolják, hogy az “embereknek elegük lett a Fideszből”, míg tízből három megkérdezett szerint elsősorban az ellenzéki összefogás az siker oka.

————————-

A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) hallott a Borkai Zsolt, győri polgármester szex-korrupciós-kábítószeres botrányáról. Legnagyobb arányban (99 százalék) azok akik az 2019 október 13-i önkormányzati választásokon valamilyen ellenzéki összefogás jelöltjére szavaztak, legkevésbé pedig a Fidesz-KDNP szavazók (62 százalék), és a legfeljebb nyolc általános végzettségűek (61 százalék). Sokan hallottak még az ügyről a diplomások körében (89 százalék), és a Budapestiek (88 százalék).

A megkérdezettek közel harmada (29 százalék) mondta azt, hogy látta a nyilvánosságra került videókat, és/vagy fotókat. Minden tíz kormánypárti szavazóból kettő (18 százalék), míg az ellenzéki szavazók több mint duplája (39 százalék) látta az internetere felkerült vizuális anyagokat. A harminc év alattiak körében a legmagasabb az arány: felük látta (49 százalék).

Látta valamelyik Borkai-alkotást?

A Borkai-ügynek több bizonyított valamint vélelmezett összetevője van; a megkérdezettek nagyjából háromnegyede (70-83 százalék) szerint ezek mind felháborítóak. Leginkább azt tartják felháborítónak a válaszadók, hogy “becsapta a választóit tisztes, konzervatív családapát játszva” (83 százalék). Hasonlóan sokan (82 százalék) gondolják felháborítónak azt is, hogy “a hajón szexelő lányok közül volt aki EU-s támogatást kapott”, illetve, hogy “barátai segítségével úgy adta el Győr egyes vagyonelemeit, hogy a pénz egy része hozzá és családjához kerüljön vissza” (81 százalék).

Némileg kevesebben (76 százalék) tartják felháborítónak azt, hogy “gyermekei is gazdagodnak a korrupcióval szerzett pénzből”, illetve, hogy a “jelek szerint drogozhatott”, valamint hogy “megcsalta a feleségét” (73-73 százalék).

Az összes ügyet az összes vizsgált társadalmi csoport egyértelmű többsége felháborítónak találta (65-100 százalék), a Fidesz szavazói minden esetben kevésbé, mint az ellenzéki szavazók. Legkisebb a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók megítélése között a “jelek szerint drogozhatott” állítás esetén (6 százalékpont), a legnagyobb pedig a “barátai segítségével úgy adta el Győr egyes vagyonelemeit, hogy a pénz egy része hozzá és családjához kerüljön vissza” állítás esetén (25 százalékpont).

Melyik a leginkább felháborító aspektusa a Borkai-ügynek?

A megkérdezettek összesen négy százalékát befolyásolta a Borkai-ügy abban, hogy részt vegyen-e a választásokon, 3 százalék említette, hogy emiatt ment el, egy 1 százalék pedig, hogy emiatt maradt otthon – ez összesen kb. negyedmillió szavazót jelent. Legnagyobb arányban a nyugdíjasokat befolyásolta az ügy (7 százalék), 6 százalékukat mozgósította, míg 1 százalékukat az otthon maradásra ösztönözte. A mozgósított szavazók körében egyértelműen többen voltak az ellenzéki, míg a demozgósított szavazók körében a kormánypárti szavazók.

A megkérdezettek három százaléka szavazott ellenzéki jelöltre a Borkai-ügy hatására, míg egy százalékát ez ösztönözte arra, hogy kormánypárti jelöltre szavazzon.

Befolyásolta a Borkai-ügy?

A válaszadók több mint fele (55 százalék) szerint érdemben befolyásolta a Borkai-ügy az önkormányzati választás kimenetelét. Azonban összességében az ellenzéki győzelmeket mindössze a megkérdezettek 14 százaléka tudja be a Borkai-ügynek. Tíz válaszadóból négyen (37 százalék) úgy gondolják, hogy az “embereknek elegük lett a Fideszből”, míg tízből hárman (29 százalék) szerint elsősorban az ellenzéki összefogás az siker oka.

Az ellenzéki összefogást leginkább a Budapestiek (53 százalék), a diplomások (47 százalék), és az ellenzéki összefogás valamelyik jelöltjére szavazók (47 százalék) gondolják a győzelem elsődleges okának. Az, hogy az “embereknek elegük lett a Fideszből” leginkább a megyeszékhelyen élők (47 százalék), a szakmunkások (43 százalék), és az ellenzéki összefogás valamelyik jelöltjére szavazók körében számít elsődleges oknak. A Borkai-ügyet pedig leginkább a községben élők (22 százalék), a legfeljebb nyolc általánost végzettek (17 százalék), valamint a Fidesz-KDNP szavazók (16 százalék) nevezték meg, mint az ellenzéki győzelem elsődleges okát.

Miért nyert az ellenzék?

 

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava pénteki és szombati számában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2019. október 17 – 22 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.