A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 05-08. között 1009 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az inflációról.
Az emberek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan novemberben 56 százalékos volt. Ez az arány 23 százalékponttal magasabb, mint az augusztusi, illetve már 32 százalékponttal, mint a márciusi (országgyűlési választás előtt) mért számok. A válaszadók várakozási szerint a következő évben átlagosan 31 százalékkal fognak emelkedni az árak.
Tízből négy megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció. Az enyhe többség szerint a nagy áremelkedésért, az inflációért nagyobb mértékben a kormány gazdaságpolitikája felelős, kisebb mértékben pedig az ukrajnai háború. 2022. június-júliusához jelentősen növekedett azok száma, akik ezt így látják.
Minden ötödik válaszadó érzi úgy, hogy jelentősen, tízből négy megkérdezett pedig úgy, hogy romlott az ő és közvetlen családjának életszínvonala az elmúlt hónapokban.Tízből kilenc megkérdezett mondta azt, hogy jobban megnézi most, hogy mire költ, mint tavaly ilyenkor.
Tízből négy (38 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak illetve a bizonytalan szavazóknak a közel fele (44 és 47 százalék), továbbá a Fidesz szavazók ötöde (21 százalék)
Tízből hat (56 százalék) válaszadó mondta azt, hogy észrevehető, de nem jelent neki súlyos gondot az infláció. Így nyilatkozott tízből hét (70 százalék) Fidesz szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak illetve a bizonytalan szavazóknak a közel fele. (51 és 48 százalék).
2022 októberéhez képest 7 százalékponttal csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy súlyos gondot jelent nekik az infláció (egyúttal azonban a mostani 38 százalékos arány 4 százalékponttal magasabb mint a 2022 márciusában volt, még az országgyűlési választás előtt)
Szintén októberhez képest 50 százalékról 56 százalékra növekedett azok aránya, akik azt mondták, hogy észrevehető, de nem jelent súlyos gondot az infláció. (2022 márciusában pedig 53 százalék volt ez az arány).
Az emberek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan novemberben 56 százalékos volt. Tízből közel hét (68 százalék) válaszadó 31 százaléknál magasabb inflációt érzékelt.
A Fidesz szavazók átlagosan 47 százalékos, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói 58 százalékos, a bizonytalan szavazók pedig 59 százalékos áremelkedést tapasztaltak.
A mostani 56 százalékos arány 23 százalékponttal magasabb, mint az augusztusi, illetve már 32 százalékponttal, mint a márciusi (országgyűlési választás előtt mért) számok.
A megkérdezettek várakozási szerint a következő évben átlagosan 31 százalékkal fognak emelkedni az árak. A Fidesz szavazók átlagosan 26 százalékos, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói 34 százalékos, a bizonytalan szavazók pedig 31 százalékos áremelkedéssel számolnak.
Az enyhe többség (53 százalék) szerint a nagy áremelkedésért, az inflációért nagyobb mértékben a kormány gazdaságpolitikája felelős, kisebb mértékben pedig az ukrajnai háború. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilenc (86 százalék), tízből öt (46 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazóinak a 7 százaléka.
A válaszadók ötöde (21 százalék) szerint a jelenlegi helyzetért nagyobb mértékben a háború és a szankciók a felelősek, kisebb mértékben pedig a kormány gazdasági politikája a felelős. Így gondolja tízből közel hét (69 százalék) Fidesz szavazó, minden tizedik (10 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
Tízből kettő (21 százalék) megkérdezett szerint egyenlő arányban felelősek ezek a tényezők a nagy áremelkedésért. Így látja tízből közel négy (36 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közül minden tizedik (10 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (22 százalék).
2022. június-júliusához képest jelentősen növekedett azok aránya, akik szerint a nagy áremelkedésért, az inflációért nagyobb mértékben a kormány gazdaságpolitikája felelős, kisebb mértékben pedig az ukrajnai háború, azok aránya pedig csökkent, akik szerint ezek a tényezők egyenlő arányban felelősek a mostani helyzetért.
Minden ötödik (18 százalék) válaszadó érzi úgy, hogy jelentősen romlott az ő és közvetlen családjának életszínvonala az elmúlt hónapokban. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (27 százalék) a bizonytalan szavazók ötöde (19 százalék), illetve közel minden tizedik (7 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből négy (43 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy kicsit romlott neki és közvetlen családjának az életszínvonala az elmúlt hónapokban. Így nyilatkozott bizonytalan szavazók közel fele (47 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak szintén a közel fele (49 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (27 százalék).
Tízből közel négy (37 százalék) válaszadó érzi úgy, hogy (érdemben) nem változott neki és közvetlen családjának az életszínvonala az elmúlt hónapokban. Ezt mondta a Fidesz szavazók közel kétharmada (63 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (23 százalék).
Tízből kilenc (92 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy jobban megnézi most, hogy mire költ, mint tavaly ilyenkor. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 94-94 százaléka, továbbá a Fidesz szavazók 85 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. december 05 – 08. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1009 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
