A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 29 – 31. között 997 fő megkérdezésével készített budapesti reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét egy esetleges BKV sztrájkról.
A megkérdezettek többsége inkább elfogadhatónak tartja a jelenlegi járványhelyzetben, ha a fővárosi tömegközlekedési dolgozók sztrájkot szerveznek. Így látja még a Fidesz szavazók harmada is.
Általában véve – a járványhelyzettől függetlenül – a megkérdezettek kétharmada tartja inkább elfogadhatónak, ha a tömegközlekedésben sztrájkolnak.
Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal az állítással, hogy a tömegközlekedési dolgozók azért nem kaphatnak béremelést, mert a kormány – a járványhelyzetre hivatkozva – durván megvágta az önkormányzatok bevételeit, így a települések nem tudják kipótolni a különböző cég veszteségeit.
Annak ellenére tart a többség elfogadhatónak egy esetleges sztrájkot, hogy tízből hat válaszadónak a mindennapjait vagy nagyon, vagy pedig valamennyire érintené, ha nem járnának a tömegközlekedési eszközök.
Minden második megkérdezett szerint a jelenlegi helyzetben jogosnak tekinthető az önkormányzati dolgozók részéről az inflációkövető, 6%-os béremelés. Közel ilyen arányban nyilatkoztak úgy, hogy a munkahelyek megtartásának garantálása szintén jogos követelésnek tekinthető.
Tízből nyolc válaszadó szerint a járvány elmúltával a korábbinál jóval kisebb bevételei lesznek a fővárosnak a továbbiakban is, hiszen rengeteg cég megy tönkre, jóval kevesebben fognak iparűzési adót fizetni. Tízből hét válaszadó Budapest költségvetési hiányának finanszírozása érdekében azt tartaná helyesnek, ha a kormány kisegítené a fővárost.
A megkérdezettek többsége (52 százalék) inkább elfogadhatónak tartja a jelenlegi járványhelyzetben, ha a fővárosi tömegközlekedési dolgozók sztrájkot szerveznek, azaz beszüntetik a munkát. Így látja tízből hat (60 százalék) ellenzéki szavazó, minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá még a Fidesz szavazók harmada is (34 százalék).
Tízből hat (60 százalék) kormánypárti szavazó azonban inkább nem tartja elfogadhatónak, ha sztrájkra kerülne sor. A DK-s szavazók pedig inkább megosztottak a kérdésben (48 százalék nem – 52 százalék igen)
Általában véve – a járványhelyzettől függetlenül – a megkérdezettek kétharmada (65 százalék) tartja inkább elfogadhatónak, ha a tömegközlekedésben sztrájkolnak, tehát nem járnak a járművek. Így gondolja az ellenzéki szavazók háromnegyede (74 százalék), a bizonytalanok többsége (55 százalék) továbbá majdnem minden második (46 százalék) Fidesz szavazó is.
Tízből hat (59 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal az állítással, hogy a tömegközlekedési dolgozók azért nem kaphatnak béremelést, mert a kormány – a járványhelyzetre hivatkozva – durván megvágta az önkormányzatok bevételeit, így a települések nem tudják kipótolni a különböző cég veszteségeit.
Így látja tízből nyolc (78 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók többsége (52 százalék), továbbá minden ötödik (21 százalék) Fidesz szavazó is.
Tízből hat (62 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az önkormányzati cégek zöme – különösképpen a BKV – mindig borzasztó veszteségesen és pazarlóan működött, csak épp a járvány miatt a kormánynak most nincs rá pénze, hogy ugyanúgy kisegítse, ahogy egy normális évben.
Így nyilatkozott az ellenzéki szavazók kétharmada (67 százalék), a kormánypárti szavazók többsége (54 százalék), továbbá minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó is.
Minden hetedik (15 százalék) válaszadónak a mindennapjait nagyon megnehezítené egy tömegközlekedési sztrájk, mivel lehetetlenné tenné a közlekedését. Tízből négy (43 százalék) megkérdezettet valamennyire érintené, de megoldaná, hogy eljusson egyik helyről a másikra. Tízből szintén négyen (42 százalék) azt mondták, hogy nem érintené őket, ha tömegközlekedési sztrájkra kerülne sor.
Az ellenzéki szavazók mindennapjait némileg jobban befolyásolná egy tömegközlekedési sztrájk: közölük minden hetedik (14 százalék) mondta azt, hogy egy sztrájk lehetetlenné tenné a közlekedését, minden második (48 százalék) pedig úgy nyilatkozott, hogy valamennyire érintené, de megoldaná, hogy eljusson egyik helyről a másikra. Leginkább az MSZP szavazói mondták azt hogy vagy nagyon (23 százalék), vagy pedig valamennyire (57 százalék) érintené őket, ha a fővárosi tömegközlekedési dolgozók beszüntetnék a munkájukat.
A kormánypárti szavazók közül minden hatodik (16 százalék) mondta azt, hogy a mindennapjait nagyon megnehezítené egy tömegközlekedési sztrájk, mivel lehetetlenné tenné a közlekedését. A Fidesz szavazók harmadát (33 százalék) pedig valamennyire érintené, de megoldaná, hogy eljusson egyik helyről a másikra.
Minden második (48 százalék) megkérdezett szerint a jelenlegi helyzetben jogosnak tekinthető az önkormányzati dolgozók részéről az inflációkövető, 6%-os béremelés. Közel ilyen arányban (45 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy a munkahelyek megtartásának garantálása jogos követelésnek tekinthető.
A döntő többség (78 százalék) elvetette a csak 1-2%-os béremelést, illetve azt az álláspontot is, hogy a válság miatt semmilyen követelés nem tekinthető jogosnak, bárki elveszítheti az állását vagy a fizetése egy részét (86 százalék).
Tízből nyolc (78 százalék) válaszadó szerint a járvány elmúltával a korábbinál jóval kisebb bevételei lesznek a fővárosnak a továbbiakban is, hiszen rengeteg cég megy tönkre, jóval kevesebben fognak iparűzési adót fizetni. Minden hatodik (17 százalék) megkérdezett szerint minden visszatér majd a járvány előtti állapotokhoz.
Az ellenzéki szavazók jóval borúsabban látják a jövőt: közölük tízből kilencen (91 százalék) mondták azt, hogy mivel rengeteg cég ment tönkre a járvány következtében, így a korábbinál jóval kisebb bevételei lesznek a fővárosnak. Így látja tízből hét (68 százalék) bizonytalan szavazó is.
Még a Fidesz szavazók közül is többen látják úgy (48 százalék), hogy Budapestnek a járvány elmúltával a korábbinál jóval kisebb bevételei lesznek, minthogy minden visszatér majd a járvány előtti állapotokhoz (43 százalék).
Tízből hét (71 százalék) válaszadó Budapest költségvetési hiányának finanszírozása érdekében azt tartaná helyesnek, ha a kormány kisegítené a fővárost. Minden hetedik (15 százalék) megkérdezett azt tartaná helyesnek, ha törvénymódosításokkal tennék lehetővé, hogy átmenetileg több adót szedjen be Budapest a válság alatt is növekedni tudó cégektől. A válaszadók mindössze öt százaléka tartaná helyesnek, ha a pénzügyi nehézségek miatt csökkenne a színvonala a közszolgáltatásoknak, például a közlekedésnek, a közterületek tisztán tartásának.
Tízből nyolc (82 százalék) ellenzéki szavazó azt tartaná helyesnek, ha a kormány kisegítené a fővárost. Így látja a bizonytalan szavazók majdnem kétharmada (64 százalék), továbbá még tízből négy (43 százalék) Fidesz szavazó is.
Minden ötödik (21 százalék) kormánypárti, továbbá minden nyolcadik ellenzéki és bizonytalan szavazó (13 és 12 százalék) azt tartaná helyesnek, ha törvénymódosításokkal lehetővé tennék, hogy átmenetileg több adót szedjen be Budapest a válság alatt is növekedni tudó cégektől.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. március 29 – 31. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 997 fő telefonos és online megkérdezésével , a Publicus Budapesti Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
