Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 18 – 22. között 998 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus okozta társadalmi és politikai változások hatásait.

A megkérdezettek többsége (52 százalék, 41 ellenében) úgy gondolja, hogy a kormány visszaél a járvány elleni védekezésre kapott felhatalmazással, és más ügyekben antidemokratikus döntéseket hoz. Tízből majd’ hatan (57 százalék, 36 ellenében) gondolják úgy, hogy a kormány a járvánnyal szembeni védekezés címén arra is használja a helyzetét, hogy amit más ügyekben eddig nem sikerült megvalósítania, azt most véghezvigye.

A kormánynak lényegében korlátlan döntési szabadságot adó felhatalmazási törvény örvén meghozott döntések egyikével sem ért egyet a megkérdezettek többsége (53-64 százalék, 14-23 százalék ellenében). A Lex Gödként ismertté vált törvénnyel, miszerint az országban lévő nagyberuházások nem a települési önkormányzatokhoz, hanem a megyei önkormányzatokhoz tartoznának, és így nem a településnek fizetnék az iparűzési adót, a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) nem ért egyet. Ezen eredmények egybevágnak a múlt hónapban mértekkel, miszerint a felhatalmazási törvény korlátlan ideig tartó jellegével a megkérdezettek majd’ kétharmada (62 százalék) nem ért egyet.


A megkérdezettek többsége (52 százalék, 41 ellenében) úgy gondolja, hogy a kormány visszaél a járvány elleni védekezésre kapott felhatalmazással, és más ügyekben antidemokratikus döntéseket hoz. Ezen arányok a múlt hónapban mérthez képest nem változtak.

Az ellenzéki szavazók 84 százaléka gondolkodik eképpen, míg a Fidesz szavazók körében 13 százalék ez az arány. Minél fiatalabb egy válaszadó, annál inkább úgy gondolja, hogy a kormány visszaél a járvány elleni felhatalmazással, és antidemokratikus lépéseket hoz: a tízből hat (60-61 százalék) 45 év alatti látja így, míg csupán harmaduk (33-34 százalék) inkább nem lát visszaélést.

Antidemokratikus intézkedések?

Tízből majd’ hatan (57 százalék, 36 ellenében) gondolják úgy, hogy a kormány a járvánnyal szembeni védekezés címén arra is használja a helyzetét, hogy amit más ügyekben eddig nem sikerült megvalósítania, azt most véghezvigye.

Az ellenzéki szavazók 86 százaléka gondolkodik eképpen, így a Fidesz szavazónak a negyede (25 százalék); egyben ők az egyetlen vizsgált társadalmi csoport, ahol többsége van az egyet nem értő álláspontnak. Erről a kérésről a múlt havi kutatásunkban is hasonló eredmények születtek.

Visszaél a helyzettel a kormány?

A kormánynak lényegében korlátlan döntési szabadságot adó felhatalmazási törvény örvén meghozott döntések egyikével sem ért egyet a megkérdezettek többsége (53-64 százalék, 14-23 százalék ellenében).

Ezen, a többség által nem támogatott döntések közé tartozik a Lex Göd (55 százalék), a nemzeti parkok és termelőszövetkezetek földjei egy részének állami átvétele (53 százalék), a Schmidt Máriához tartozó alapítvány számára adott ingatlan-juttatás (65 százalék), a budapesti Városligetre kiadott változtatási tilalom felülírása (53 százalék), a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek engedélyezésének központosítása (58 százalék), a színházak felügyelőbizottságának kormányzati ellenőrzése (65 százalék), illetve a rendőrség jogilag nem ellenőrzött kutakodás lehetősége a NAV adatbázisokban (65 százalék).

Felhatalmazás törvény örvén született döntések megítélése

A Lex Gödként ismertté vált törvénnyel, miszerint az országban lévő nagyberuházások nem a települési önkormányzatokhoz, hanem a megyei önkormányzatokhoz tartoznának, és így nem a településnek fizetnék az iparűzési adót, a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) nem ért egyet, míg csupán ötödük (21 százalék) ért vele egyet.

A kérdésben a Fidesz szavazók megosztottak, 36-36 az egyetértők, és az egyet nem értők aránya is, míg az ellenzéki szavazók körében egyértelmű, négyötödös (79 százalék) az elutasítás, és a bizonytalan szavazók többsége sem ért egyet (51 százalék, 17 ellenében).

A többi, felhatalmazási törvény örvén meghozott döntése megítélése esetében is hasonló pártos eloszlásokat tapasztalhatunk: az ellenzéki szavazók nagy arányban elutasítják, a Fidesz szavazók pedig megosztottak és csak kis arányban billennek ide vagy oda, míg a bizonytalanok az ellenzéki álláspontot osztják.

Lex Göd

Ezen eredmények egybevágnak a múlt hónapban mértekkel, miszerint a felhatalmazási törvény korlátlan ideig tartó jellegével a megkérdezettek majd’ kétharmada (62 százalék) nem ért egyet, és lényegében ugyanennyien (61 százalék) gondolják úgy, hogy az lett volna a helyénvaló, ha a kormány az ellenzék kérésének megfelelően kiveszi a korlátlan ideig tartó felhatalmazást, és így akkor az ellenzék is megszavazza.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. május 18 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 998 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.