A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 23-25. között 1001 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a Voks 2025-ről, illetve Ukrajna EU-s tagságáról.
Tízből négy válaszadó mondta azt, hogy kitöltötte a Voks 2025 elnevezésű véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben a kormány azt kérdezi, támogatja-e Ukrajna Európai Uniós csatlakozását.
Tízből hat válaszadó szerint a nemzeti konzultáció eredményei nem tükrözik az emberek véleményét. Egyes vélemények szerint az ehhez hasonló szavazásokat a Fidesz a közvélemény manipulálására használja, olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre csak egyféleképpen lehet válaszolni. A válaszadók kétharmada egyetért ezzel a véleménnyel.
A Publicus mostani felmérése szerint tízből négyen támogatják, tízből hatan pedig nem támogatják, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen. Az enyhe többség azonban – különböző feltételek teljesülése esetén – már támogatná Ukrajna EU-s tagságát.
A válaszadók közel fele szerint Ukrajna EU tagsága összességében inkább negatív, 13 százalék szerint pedig összességében inkább pozitív hatással lenne Magyarországra. Egyharmad szerint az ország felvétele az Unióba nem lenne (érdemi) hatással hazánkra.
Tízből négy válaszadó szerint Ukrajna EU tagsága összességében inkább pozitív, közel egynegyed szerint pedig inkább negatív hatással lenne az Ukrajnában élő magyarok helyzetére. A válaszadók ötöde szerint Ukrajna EU tagsága összességében nem lenne (érdemi) hatással az ott élő magyarok helyzetére.
Tízből négy (38 százalék) válaszadó mondta azt, hogy kitöltötte a Voks 2025 elnevezésű véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben a kormány azt kérdezi, támogatja-e Ukrajna Európai Uniós csatlakozását. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 91 százaléka, a bizonytalan szavazók 34 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 11 százaléka, illetve a DK szavazók 5 százaléka.
Azok körében, akik a mostanit nem töltötték ki, a válaszadók közel negyede (23 százalék) mondta azt, hogy töltött ki valaha nemzeti konzultációs kérdőívet. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 50 százaléka, a bizonytalan szavazók 29 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 16 százaléka, illetve a DK szavazók 9 százaléka.
Tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint tükrözik az országban élő emberek véleményét a nemzeti konzultációk eredményei. Így gondolja a Fidesz szavazók 75 százaléka, a bizonytalan szavazók 22 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 7 százaléka, illetve a DK szavazók 4 százaléka.
Tízből hat (60 százalék) válaszadó szerint a nemzeti konzultáció eredményei nem tükrözik az emberek véleményét. Így látja a DK szavazók 96 százalék, a Tisza Párt szavazóinak a 90 százaléka, a bizonytalan szavazók 58 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 17 százaléka.
Egyes vélemények szerint a nemzeti konzultációt és hasonló szavazásokat a Fidesz a közvélemény manipulálására használja, olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre csak egyféleképpen lehet válaszolni. A válaszadók kétharmada (66 százalék) egyetért ezzel a véleménnyel. Így nyilatkozott a DK szavazók 96 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 93 százaléka, a bizonytalan szavazók 63 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 27 százaléka.
Tízből négy (38 százalék) válaszadó támogatja, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen. Így nyilatkozott a DK szavazók 77 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 67 százaléka, a bizonytalan szavazók 32 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka.
Tízből hat (57 százalék) megkérdezett nem támogatja, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen. Ezt mondta a Fidesz szavazók 97 százaléka, a bizonytalan szavazók 60 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 28 százaléka, illetve a DK szavazók 18 százaléka.
Azok körében, akik elsőre nem támogatnák Ukrajna EU-s tagságát, a válaszadók negyede (24 százalék) abban az esetben már elfogadnák ezt, amennyiben a háború lezárulna.
Azok körében, akik támogatnák Ukrajna EU-tagságát, tízből három (29 százalék) válaszadó mondta azt, hogy az ország gyorsított eljárásban is tag lehetne, nem kell, hogy minden feltételt teljesíteni tudjon egyből.
A válaszadók negyede (25 százalék) a háborútól függetlenül támogatja Ukrajna csatlakozását, de nem gyorsított eljárásban. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 46 százaléka, a DK szavazók 44 százaléka, a bizonytalan szavazók 20 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
A megkérdezettek 13 százaléka a háborútól függetlenül támogatja Ukrajna csatlakozását, akár gyorsított eljárásban is. Ezt mondta a DK szavazók 33 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 21 százaléka, a bizonytalan szavazók 11 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
A válaszadók 13 százaléka a háború lezárása után támogatná Ukrajna EU-s tagságát, de nem gyorsított eljárásban. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 17 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a DK szavazók 5 százaléka.
A megkérdezettek 2 százaléka a háború lezárása után támogatná Ukrajna EU csatlakozását, gyorsított eljárásban is.
Mindez azt jelenti, hogy a többség (53 százalék), bizonyos feltételek teljesítése esetén, de támogatja Ukrajna EU-s tagságát.
Tízből négy válaszadó (41 százalék) azonban semmiképpen sem támogatja, hogy Ukrajna EU taggá váljon.
A válaszadók közel fele (46 százalék) szerint Ukrajna EU tagsága összességében inkább negatív hatással lenne Magyarországra. Így látja a Fidesz szavazók 91 százaléka, a bizonytalan szavazók 49 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka, illetve a DK szavazók 5 százaléka.
A megkérdezettek 13 százaléka szerint Ukrajna EU tagsága összességében inkább pozitív hatással lenne Magyarországra. Így gondolja a DK szavazók 46 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 19 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
A válaszadók harmada (33 százalék) szerint Ukrajna EU tagsága összességében nem lenne (érdemi) hatással hazánkra. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak az 55 százaléka, a DK szavazók 44 százaléka, a bizonytalan szavazók 27 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint Ukrajna EU tagsága összességében inkább pozitív hatással lenne az Ukrajnában élő magyarok helyzete. Így gondolja a DK szavazók 72 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka, a bizonytalan szavazók 38 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) szerint Ukrajna EU tagsága összességében inkább negatív hatással lenne az Ukrajnában élő magyarok helyzete. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 56 százalék, a bizonytalan szavazók 22 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 6 százaléka, illetve a DK szavazók 5 százaléka.
A válaszadók ötöde (20 százalék) szerint Ukrajna EU tagsága összességében nem lenne (érdemi) hatással az Ukrajnában élő magyarok helyzetére. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 23 százaléka, a bizonytalan szavazók 20 százaléka, a DK szavazók 17 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 13 százaléka.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. június 23-25 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
