Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 14-20 között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a 2019-es év fontos eseményeit.

Ezen összefoglaló eredetileg a Népszava 2019. december 31-i számában jelent meg.

A szimbolikus politizálás, a korrupció, valamint a kultúrharc alig éri el a szavazók ingerküszöbét, a választókat leginkább az erőpolitika üzenetei befolyásolták 2019-ben – ezt mutatja legalábbis a Népszava megbízásából készült felmérés, amelynek során a Publicus Intézet arra kereste a választ, mit tartanak az emberek az év legfontosabb közéleti eseményének. (A megkérdezettek egy listából választhatták ki a számukra legmeghatározóbb történéseket.)

A fontossági lajstrom utolsó helyén Nagy Imre, pontosabban szobrának áthelyezése áll, ez pedig azt mutatja, hogy a mártír-miniszterelnök 30 évvel a rendszerváltás után már egyáltalán nem mozgósít, miközben – újratemetése óta – ő volt Orbán Viktor demokrata-mítoszának alapköve. Mindössze 15 százalék tartotta meghatározó eseménynek az emlékmű elköltöztetését a Kossuth térről a Jászai Mari térre, egyedül a Demokratikus Koalíció (DK) szavazói háborodtak fel ezen átlagon felül, körükben 28 százalék említette fontos fejleményként.

Hasonlóan kevesen (15 százaléknyian) tartották lényeges közéleti eseménynek, hogy Orbán Viktor kormányfő áttette székhelyét a Parlament épületéből a Várba, az egykori karmelita kolostorba. Ez két párt híveihez jutott el leginkább, a Fidesz és a Momentum szimpatizánsainak 30 százaléka minősítette igen fontosnak a miniszterelnök költözését, ám míg a kormánypártiak támogatták azt, a momentumosok inkább felháborodtak rajta. A többi párt tábora 4-10 százalékos arányban tartotta meghatározó eseménynek a karmelita kolostor „elfoglalását”.

MI történt igazán 2019-ben?

Az olyan korrupciós ügyek, mint például a Microsoft-ügy, szintén nem foglalkoztatták a választókat (csak 31 százalék szerint volt fontos), de a megkérdezettek szerint nem volt különösebben lényeges ügy a kultúrharc, a színházak autonómiájának lenyesése (48 százalék említette ezt), valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átszervezése sem. Utóbbit mindössze 47 százalék emelte ki.

A felmérés szerint a választók az EP-választást minősítették az idei év legfontosabb eseményének (79 százalékos arányban), annak ellenére, hogy ez sokkal kevésbé hat közvetlenül az emberek életére, mint az önkormányzati választás. A dolog nyitja az, hogy az EP-választást a Fidesz szavazói és az ellenzék támogatóinak nagy része is a magáénak érezte. Előbbiek azért, mert a kormánypárt stabil többséget szerzett, és a Magyarországnak járó 21 brüsszeli képviselői helyből 13-at behúzott, utóbbiak pedig azért, mert ez a mérkőzés alaposan átrendezte az ellenzéki erőviszonyokat. A májusi voksolás a Demokratikus Koalíciót emelte a legerősebb ellenzéki párttá – nem csoda, hogy Gyurcsány Ferenc szavazói 96 százalékos többséggel tették a „fontossági lista első helyére. Az ellenzéki oldalon a Momentum szerezte a második legtöbb voksot, így a párt támogatóinak 75 százaléka tartja a leginkább meghatározó közéleti aktusnak az EP-választást. Azonban a DK és a Momentum szavazóira is rávernek fontosságérzetben a Jobbik-hívei, akiknek 100 százaléka hiszi, hogy a „brüsszeli megmérettetés volt” 2019 első számú politikai eseménye.

Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az eredmény sokkolta a Jobbik támogatóit, ugyanis pártjuk – a közvélemény-kutatások alapján – a legerősebb ellenzéki pártként kommunikált, ám lényegében a leggyengébben szerepelt választáson, és mindössze 1 mandátumot szerzett. Hasonlóképpen teljesített az MSZP, a különbség annyi, hogy a szocialisták mindössze 46 százaléka sorolja első helyre a listán a brüsszeli voksolást.

Az EP-választás tehát legyőzte az önkormányzatit, utóbbit az emberek 63 százaléka tartotta a legfontosabbnak. Igaz, az eredmény a fideszes szavazók távolságtartásának köszönhető, közülük csak 41 százalék sorolta első helyre a helyhatósági szavazást – az ellenzéki pártok támogatói viszont összességében lényegesebbnek tartották egy kicsivel, mint az EP-voksolást.

Megjegyzendő azonban, hogy a második legfontosabb történés így sem az önkormányzati választás volt, hanem a családvédelmi akcióterv elfogadása – 77 százalékkal. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt a Fidesz-hívek 93 százaléka felsorakozott a kabinet szerethető döntése mellett, másrészt az ellenzéki pártok is sokat foglalkoztak a témával, és politikát építettek az intézkedéscsomag álságos voltára. Ennek következtében szimpatizánsaik mintegy 70 százalékos arányban érezték meghatározónak a családvédelmi tervet, csak éppen a kormánypárti szavazókhoz képest ellentétes előjellel.

A megkérdezettek Orbán Viktor keleti nyitását (kapcsolatépítését Oroszországgal, Kínával, Törökországgal), valamint a kormányfő autoriter vezetőkkel való találkozóit értékelték a negyedik legfontosabb történésnek. Vlagyimir Putyin orosz, és Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti vizitjét az emberek 61 százaléka tartotta igazán hangsúlyos közéleti eseménynek, ami azt mutatja, hogy még mindig jól eladható, ha valaki a nagy országok vezetői mellett mutatkozik, mindez pedig fontosabb a demokratikus értékeknél.

A Borkai-ügyet ugyan mindössze az emberek 36 százaléka tekinti 2019 talán legfontosabb közéleti eseményének, mégis hiba lenne legyinteni rá. Ugyanis szemben a többi, fontosabb általános üggyel, a Borkai-botrányról pontosan lehet tudni, hogy része volt az önkormányzati választások eredményeiben: hatásaként 180 ezer választó döntött úgy, hogy a kormány ellen szavaz, és mintegy 80 ezer embert tartott otthon.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2019. december 14 – 20 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.