A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 30 – április 4. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a férfi-női egyenlőségről, avagy egyenlőtlenségről.
Tízből három megkérdezett szerint a nők és a férfiak között határozottan egyenlőtlenség van. A nők harmada és a férfiak ötöde gondolja így.
Minden ötödik válaszadó szerint egyenlőség van a nők és a férfiak között. Így látja a nők közel hetede és a férfiak közel harmada.
Közel minden második megkérdezett szerint a nők és a férfiak között nincs egyenlőség, de nem jelentős az egyenlőtlenség. Ezt mondta mindkét nem közel fele.
A válaszadók közel fele szerint az utóbbi években jobb lett a nők helyzete Magyarországon az egyenlőség tekintetében, a harmaduk szerint azonban valójában romlott a helyzetük.
A válaszadók harmada szerint az utóbbi években rosszabb lett a nők helyzete. Így látja a nők több mint harmada, illetve a tízből három férfi.
Minden negyedik válaszadó ismer olyan nőt, aki a megítélése szerint bántalmazó kapcsolatban él.
Tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint a nők és a férfiak között határozott egyenlőtlenség van. Leginkább a 60 évnél idősebbek (40 százalék) és a Budapesten élők (36 százalék) gondolják így.
A pártpreferenciákat nézve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (40 százalék), tízből három (28 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidezs szavazók 13 százaléka látja így.
Minden ötödik (22 százalék) válaszadó szerint egyenlőség van a nők és a férfiak között. Leginkább a községekben élők (33 százalék), a férfiak (31 százalék), illetve a Fidesz szavazók látják így (44 százalék). (A bizonytalan szavazóknak az ötöde – 21 százalék – a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a közel tizede – 8 százalék – mondta ezt még.
Közel minden második (46 százalék) megkérdezett szerint a nők és a férfiak között nincs egyenlőség, de nem jelentős az egyenlőtlenség. Leginkább a megyeszékhelyen élők (53 százalék), illetve a 18-29-es és a 45-59-es korosztály látja így. (48-48 százalék). A pártpreferenciákat nézve választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az enyhe többsége (52 százalék), illetve tízből közel négy Fidesz (39 százalék) és bizonytalan szavazó (44 százalék) gondolja így.
Minél kisebb településen él valaki, annál inkább úgy látja, hogy egyenlőség van a férfiak és a nők között, illetve minél idősebb valaki, annál kevésbé látja így.
A nők 15 százaléka szerint egyenlőség van, 47 százaléka szerint nincs egyenlőség, de nem jelentős az egyenlőtlenség, 35 százaléka szerint pedig határozattan egyenlőtlenség van a férfiak és a nők között.
A férfiak 31 százaléka szerint egyenlőség van, 45 százaléka szerint nincs egyenlőség, de nem jelentős az egyenlőtlenség, 21 százaléka szerint pedig határozattan egyenlőtlenség van.
Közel minden második (45 százalék) megkérdezett szerint az utóbbi években jobb lett a nők helyzete Magyarországon az egyenlőség tekintetében. Leginkább a 45-59 év közöttiek és a községekben élők látják így (56-56 százalék), illetve kiemelkedően a Fidesz szavazók (71 százalék) (a bizonytalan szavazóknál 39 százalék, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál pedig 30 százalék ez az arány)
A válaszadók harmada (33 százalék) szerint az utóbbi években rosszabb lett a nők helyzete. Leginkább a 60 évnél idősebbek (38 százalék) és a nők (36 százalék) látják így, illetve kiemelkedően a választásokon együttműködő ellenzéki pártoknak a szavazói (47 százalék). (A bizonytalan szavazóknál 34 százalék, a Fidesz szavazóknál pedig 11 százalék ez az arány. A nők 37 százaléka szerint jobb lett, 36 százaléka szerint pedig nem lett jobb a helyzetük. A férfiaknak a többsége (54 százalék) szerint jobb lett a hölgyek helyzete, 29 százalékuk szerint pedig nem.
Minden negyedik (25 százalék) válaszadó ismer olyan nőt, aki a megítélése szerint bántalmazó kapcsolatban él.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. március 30 – április 04. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
