A Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatási adatai alapján meglehetősen nagy a bizonytalanság az európai parlamenti választással kapcsolatban: az összes megkérdezett közel fele (47%) még nem tudja vagy nem döntötte el, esetleg nem mondja meg, hogy melyik pártra adja majd szavazatát. Két hónappal az európai parlamenti választások előtt három pártnak van esélye a mandátumszerzésre – derül ki a miniszterelnök március 21-ei lemondását követően végzett kutatásunk alapján. A biztosan szavazók körében az Fidesz 62%-os, az MSZP 25%-os, az MDF pedig 5%-os támogatottsággal bír.
A választók bizonytalanságát több tényező okozhatja. Egyrészt az utóbbi hetekben meglehetősen fordulatos politikai események történtek, ami elvonta az amúgy sem túl hangsúlyosan megjelenő EP-ügyektől a figyelmet. Másrészt a látványos kampány – a szokásoktól eltérően – nem kezdődött meg még akkor sem, amikor a köztársasági elnök kitűzte a szavazás időpontját.
A Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatási adatai alapján meglehetősen nagy a bizonytalanság az Európai Parlamenti választással kapcsolatban: az összes megkérdezett közel fele (47%) még nem tudja vagy nem döntötte el, esetleg nem mondja meg, hogy melyik pártra adja majd szavazatát. Két hónappal az európai parlamenti választások előtt három pártnak van esélye a mandátumszerzésre – derül ki a Progresszív Intézet megbízásából, a miniszterelnök március 21-ei lemondását követően végzett kutatásunk alapján. A biztosan szavazók körében az Fidesz 62%-os, az MSZP 25%-os, az MDF pedig 5%-os támogatottsággal bír.
A választók bizonytalanságát több tényező okozhatja. Egyrészt az utóbbi hetekben meglehetősen fordulatos politikai események történtek, ami elvonta az amúgy sem túl hangsúlyosan megjelenő EP-ügyektől a figyelmet. Másrészt a látványos kampány– a szokásoktól eltérően – nem kezdődött meg még akkor sem, amikor a köztársasági elnök kitűzte a szavazás időpontját.
Sokan mondják azt, hogy szavazatukkal beleszólnának abba, kiket küld Magyarország az Európai Parlamentbe. A megkérdezettek 59%-a ígérte, hogy elmegy szavazni valamelyik pártlistára, 31% nem tervezi részvételét, 10% pedig vacillál.
Az összes megkérdezett közel fele (47%) még nem tudja, hogy melyik pártra adja majd szavazatát. Ugyancsak bizonytalanságot és érdektelenséget tükröz a pártok EP-listájának alacsony támogatottsága: a legtámogatottabb pártra, a Fideszre tíz választókorúból csupán kettő (22%), míg az MSZP-re egy (9%) szavazna.
Azok, akik szavazni is elmennének, és azt is tudják, hogy kire szavaznának nem okoznak meglepetést. Talán annyiban, hogy az EP-választásokra jellemző proteszt hatás, a kormányoldal „tét nélküli” büntetése mérsékelten érvényesül; a két nagy pártra ugyanannyian szavaznának, mint a „most vasárnapi” országgyűlési választáson. Ennek legfontosabb oka feltehetően az, hogy a támogatottsága mélypontján álló kormánypártot „nincs hova” és „nincs kinek” büntetni. Az elmúlt hetek politikai forgószeleit követően az MSZP mellett már csak a legelkötelezettebb hívei tartanak ki, akik eszköztárában nem szerepel az EP-választási eredményekkel való figyelmeztetés vagy büntetés.
A biztosan szavazók körében az Fidesz 62%-os, az MSZP 25%-os, az MDF pedig 5%-os támogatottsággal bír. Ez a Progresszív Intézet mandátumbecslése alapján a Fidesz számára 15-16, az MSZP számára 5-6, az MDF számára pedig 1 európai parlamenti képviselői helyet jelent.
A kutatást 2009. március 23. és április 7. között a Publicus Intézet végezte az ország felnőtt népességét reprezentáló 2500 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (2500 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezése eredményezett volna. A válaszadók összességére érvényes +/-2 százalékpontos mintahiba az egyes alcsoportokban nagyobb is lehet.
