A Publicus Intézet a Népszava megbízásából július 20. – július 22. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a katával kapcsolatos kormányzati döntésekről.
Tízből három vállalkozó mondta azt, hogy meg tud maradni úgy katásnak, hogy a jövőben csak magánszemélyeknek számlázhat. Azok között, akik nem maradnak katások, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy folytatja a tevékenységét más adózási formában. Tízből négy válaszadó vagy megszünteti a vállalkozását, és mást fog csinálni, pl. munkaviszonyt létesít, vagy pedig elköltözik más országba.
A válaszadók közel kétharmada inkább nem ért egyet a KATA adózási forma ilyetén átalakításával. Tízből nyolc megkérdezett szerint megszorításnak tekinthetők a rezsitámogatás korlátozása és a KATA adózási formában történt hirtelen változások. A válaszadók háromnegyede szerint Novák Katalin államfőnek vissza kellett volna küldenie a jogszabályt a parlamentnek megfontolásra.
Minden tizedik (9 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy katás vállalkozó jelenleg. Legtöbben a 18-29 év és a 30-44 év közöttiek közül mondták ezt (12 és 14 százalék).
Azok között, akik nem katás vállalkozók, minden nyolcadik (12 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a háztartásában van olyan személy, aki ezt az adózási formát használta.
Tízből három (30 százalék) vállalkozó mondta azt, hogy meg tud maradni úgy katásnak, hogy a jövőben csak magánszemélyeknek számlázhat. (Érintett családtag esetén 14 százalékot jött ki, összeségében pedig 21 százalék).
Azok között, akik nem maradnak katások, a megkérdezettek harmada (35 százalék) mondta azt, hogy folytatja a tevékenységét más adózási formában. A válaszadók negyede (25 százalék) megszünteti a vállalkozását, és mást fog csinálni, pl. munkaviszonyt létesít. Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett pedig azt mondta, hogy megszünteti a vállalkozását és elköltözik más országba. (azaz összesen tízből négy katás felhagy a vállalkozásával.)
A válaszadók közel kétharmada (64 százalék) inkább nem ért egyet a KATA adózási forma ilyetén átalakításával. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (81 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (68 százalék), illetve tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó. Minden második kormánypárti szavazó egyúttal inkább egyetértett a döntéssel.
Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett szerint megszorításnak tekinthetők a rezsitámogatás korlátozása és a KATA adózási formában történt hirtelen változások. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), tízből közel kilenc (86 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (49 százalék) Fidesz szavazó.
Novák Katalin államfő annak ellenére is aláírta a KATA-módosításokat, hogy szóvá tette az egyeztetés hiányát. A megkérdezettek háromnegyede (77 százalék) szerint vissza kellett volna küldenie a jogszabályt a parlamentnek megfontolásra. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), tízből nyolc (79 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (45 százalék) Fidesz szavazó. A kormánypárti szavazóknál többen voltak azok, akik azt mondták, hogy a köztársasági elnöknek vissza kellett volna küldenie a jogszabályt. (45 vs 34 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. július 20 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
