A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, július 1 és 6 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a választók Európai Unió, és intézményei nyilvánosságbeli megítélését. Tíz megkérdezettből héten azt gondolják, hogy az EU tagságunk első évtizede előnyős volt számunkra. Ez 13 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti kutatásunkban mértekhez képest. A megkérdezettek majd’ kétharmada szerint tagságunkból nyújtotta lehetőségeket inkább ki tudtuk használni. Ezt egy évvel ezelőtt 7 százalékpontnyival kevesebben gondolták még így. A választók egyértelmű többsége, kétharmada egy most esetlegesen tartandó népszavazáson újra belépne az EU-ba. A biztos szavazók körében ez háromnegyedes támogatottságot jelent. Ez az arány szintén 7 százalékponttal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest.
Tíz megkérdezettből héten (70 százalék) azt gondolják, hogy az EU tagságunk első évtizede előnyős volt számunkra. Minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben. Leginkább a diplomások (85 százalék) és az MSZP szavazók (81 százalék) gondolják előnyösnek eddigi tagságunkat, míg legkevésbé a Jobbikosok (64 százalék). Egy évvel ezelőtt a Jobbik szavazók véleménye gyökeresen más volt a kérdésben, akkor a többségben voltak azok akik szerint nem előnyös (61 százalék) számunkra a tagságunk.
A megkérdezettek majd’ kétharmada (61 százalék) szerint tagságunkból nyújtotta lehetőségeket inkább ki tudtuk használni. Ezt egy évvel ezelőtt 7 százalékpontnyival kevesebben gondolták még így. Ahogy akkor, most is minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik a kérdésben. Ezen kérdés esetében is az MSZP szavazók (72 százalék) akik leginkább így gondolkodnak, és a Jobbikosok (58 százalék), valamint a községekben élők (54 százalék) azok akik legkevésbé.
A megkérdezettek egyértelmű többsége, kétharmada (64 százakék) egy “most vasárnap” tartandó népszavazáson újra belépne az EU-ba. A biztos szavazók körében ez közel háromnegyedes támogatottságot jelent. Ez az arány szintén 7 százalékponttal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest.
Míg egy évvel ezelőtti kutatásunkkor a Jobbik szavazók többsége nem lépett volna be az EU-ba (35 százalék 52 ellenében), addig most már az ő körükben is többségben vannak az EU párti szavazók, 58 százalék, 33 ellenében. Így kijelenthető, hogy “most vasárnap” az összes vizsgált társadalmi csoport belépne az EU-be, leginkább az MSZP szavazók (74 százalék), a fiatalok és a diplomások (74 és 75 százalék).
A megkérdezettek majd’ fele (46 százalék), úgy gondolja, hogy a britek rosszabbul járnak, hogy kilépnek az EU-ból, míg kevesebb, mint harmaduk (30 százalék) az, aki szerint jobban járnak ha elhagyják a közösséget. Leginkább az MSZP és a Fidesz szavazói azok akik eképpen gondolkodnak (63 és 47 százalék), viszont a Jobbik szavazók ezt a kérdést máshogy ítélik meg: körükben többségben vannak azok, akik szerint a britek számára előnyös a kilépés (49 százalék 37 ellenében).
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és a Klubrádió, a Polskie Radio, és a Civil Rádió műsorában hallhatók, valamint az ATV Egyenes Beszédben láthatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. július 1-6 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
