Május 8-án Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy lemond a Demokratikus Koalíció (DK) elnöki posztjáról és emellett a közélettől is visszavonul. Ezt vizsgálta a Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 12-16. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban.
A válaszadók közel fele vagy örül, vagy pedig inkább örül annak, hogy a volt miniszterelnök visszavonul, tízből négy megkérdezett pedig semlegesen fogadta a hírt.
A megkérdezettek teljesen megosztottak abban, hogy a DK-nak van esélye Gyurcsány Ferenc nélkül sikeresen tovább működnie. 44 százalék szerint inkább igen, 43 százaléka szerint pedig inkább nem lehetséges ez.
A válaszadók kétharmada szerint Gyurcsány Ferenc politikai tevékenysége az utóbbi választásokon inkább ártott az ellenzék esélyeinek. A megkérdezettek fele szerint a volt miniszterelnök visszavonulása most inkább segíti az ellenzéket abban, hogy 2026-ban megnyerje a választásokat.
Május 8-án Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy lemond a Demokratikus Koalíció (DK) elnöki posztjáról és emellett a közélettől is visszavonul. A válaszadók közel fele vagy örül (38 százalék, vagy pedig inkább örül (9 százalék) annak, hogy a volt miniszterelnök visszavonul. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 58 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 54 százaléka, a bizonytalan szavazók 38 százaléka, illetve a DK szavazók 34 százaléka.
A megkérdezettek kilencede (11 százalék) vagy inkább szomorú (5 százalék), vagy pedig szomorú (6 százalék) amiatt, hogy Gyurcsány Ferenc visszavonul. Ezt mondta a DK szavazók 47 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 8 százaléka, a bizonytalan szavazók 8 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.
Tízből négy válaszadó semlegesen fogadta a hírt, hogy Gyurcsány Ferenc visszavonul. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók 49 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 37 százaléka, a Fidesz szavazók 30 százaléka, illetve a DK szavazók 19 százaléka.

A válaszadók teljesen megosztottak abban, hogy a Demokratikus Koalíciónak van esélye Gyurcsány Ferenc nélkül sikeresen tovább működni. 44 százalék szerint inkább igen: így nyilatkozott a DK szavazók 85 százaléka, a bizonytalan szavazók 48 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 43 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 29 százaléka.
A megkérdezettek 43 százaléka szerint ez inkább nem lehetséges. Ezt mondta a Fidesz szavazók 54 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 50 százaléka, a bizonytalan szavazók 33 százaléka, illetve a DK szavazók 12 százaléka.

A válaszadók kétharmada (68 százalék) szerint Gyurcsány Ferenc politikai tevékenysége az utóbbi választásokon inkább ártott az ellenzék esélyeinek. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak 82 százaléka, a Fidesz szavazók 71 százaléka, a bizonytalan szavazók 60 százaléka, illetve a DK szavazók 43 százaléka.
Minden kilencedik (11 százalék) megkérdezett szerint a volt miniszterelnök poltikai tevékenysége inkább segítette az ellenzék esélyeit. Így látja a DK szavazók 38 százaléka, illetve a Fidesz szavazók, a Tisza Párt szavazók és a bizonytalan szavazók 8-8-8 százaléka.

A megkérdezettek fele (49 százalék) szerint Gyurcsány Ferenc visszavonulása most inkább segíti az ellenzéket abban, hogy 2026-ban megnyerje a választásokat. Így gondolja a DK szavazók 66 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka, a bizonytalan szavazók 37 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 35 százaléka.
A válaszadók tizede (10 százalék) szerint a volt miniszterelnök visszavonulása inkább akadályozza az ellenzéket abban, hogy 2026-ban megnyerje a választásokat. Ezt mondta a Fidesz szavazók 16 százaléka, a DK szavazók és a bizonytalan szavazók 9-9 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak 5 százaléka.
A megkérdezettek negyede (24 százalék) szerint Gyurcsány visszavonulása érdemben nem befolyásolja az ellenzék esélyeit. Így gondolja a Fidesz szavazók 28 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 25 százaléka, a bizonytalan szavazók 23 százaléka, illetve a DK szavazók 19 százaléka.
(A válaszadók 17 százaléka vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre)

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. május 12-16 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.