A Publicus Intézet a Népszava megbízásából július 20. – július 22. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a rezsivel kapcsolatos kormányzati döntésekről.
Tízből hat megkérdezett inkább nem ért egyet „a rezsicsökkentés csökkentésével”, azaz, hogy mostantól a háztartásokban használt gázt és a villanyt csak az átlagfogyasztás mértékéig támogatja az állam, a többi fogyasztásért piaci árat kell fizetniük az embereknek.
Tízből közel hat válaszadó mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás támogatás mértékét. Azok között, akik túllépik a fogyasztás támogatott mértékét, tízből nyolcan a villanyt, tízből hatan pedig a gázt nevezték meg, amelyet túlépnek. Közölük a gáz esetében a válaszadók ötöde, a villany esetében pedig a megkérdezettek negyede mondta azt, hogy nagy mértékben, legalább 50%-kal lépik a fogyasztás támogatott mértékét.
Minden második megkérdezett arra számít, hogy nagy nehézséget fog neki jelenteni a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. Minden második válaszadó mondta azt, hogy nem tud kevesebbet fogyasztani gázból és/vagy áramból a jelenleginél, mivel már eddig is takarékoskodott.
Tízből nyolc megkérdezett szerint megszorításnak tekinthetők a rezsitámogatás korlátozása és a KATA adózási formában történt hirtelen változások.
Tízből hét megkérdezett szerint a Fidesz megszegte a választási ígéretét (a rezsicsökkentés megtartását) azzal, hogy a jövőben csak egy bizonyos fogyasztási szintig jár a rezsitámogatás. Tízből hat válaszadó szerint hazugság volt a Fidesz-kampány azon állítása, hogy a magyar gazdaság erős, és fenntarthatók a jelenlegi kedvezmények.
Tízből hat (62 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet „a rezsicsökkentés csökkentésével”, azaz hogy mostantól a háztartásokban használt gázt és a villanyt csak az átlagfogyasztás mértékéig támogatja az állam, a többi fogyasztásért piaci árat kell fizetniük az embereknek. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a háromnegyede (73-73 százalék) illetve tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó.A kormánypárti szavazóknál többségben vannak azok (64 százalék) akik inkább egyetértenek a változtatásokkal.
Tízből közel hat válaszadó (56 százalék) mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás támogatás mértékét. Ez leginkább a kertes házakban élőkre igaz (62 százalék), utána a társasházakban élők következnek (49 százalék), végül pedig a panelekben élőkre (40 százalék).
Azok között, akik túllépik a fogyasztás támogatott mértékét, tízből nyolcan (81 százalék) a villanyt, tízből hatan pedig a gázt nevezték meg, amelyet túlépnek.
Akik túllépik a fogyasztás támogatott mértékét a gáz esetében, azoknak az ötöde (22 százalék) nagy mértékben, legalább 50%-kal, harmaduk (34 százalék) közepes mértékben 20-50 százalék között, szintén harmaduk (34 százalék) pedig kis mértékben, legfeljebb 20%-kal lépik azt túl. Az áram esetében is közel hasonló arányokról számoltak be a válaszadók (nagy mértékben 26 százalék, közepes mértékben 29 százalék, kis mértékben 36 százalék),
Minden második (47 százalék) megkérdezett arra számít, hogy nagy nehézséget fog neki jelenteni a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. A válaszadók harmada (33 százalék) mondta azt, hogy kis nehézséget fog okozni neki a megemelkedett rezsi kifizetése, a megkérdezettek ötöde (19 százalék) pedig azt, hogy ez nem fog neki érdemben nehézséget okozni.
Minél kisebb egy település, annál nagyobb nehézséget fog okozni az embereknek a nem támogatott energiaköltségek kifizetése: Míg Budapestben a válaszadók harmada (36 százalék) számolt be várhatóan nagy nehézségekről, addig a községekben élők közül már minden második (50 százalék).
Minden második (48 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy nem tud kevesebbet fogyasztani gázból és/vagy áramból a jelenleginél, mivel már eddig is takarékoskodott. Tízből négy (43 százalék) válaszadó mondta azt, hogy tud spórolni a fogyasztással, de csak egy nagyon kis mértékben. A megkérdezett 7 százaléka mondta azt, hogy képes jelentősen kevesebbet fogasztani gázból és/vagy villanyból.
Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett szerint megszorításnak tekinthetők a rezsitámogatás korlátozása és a KATA adózási formában történt hirtelen változások. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), tízből közel kilenc (86 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (49 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből hét (68 százalék) megkérdezett szerint a Fidesz megszegte a választási ígéretét (a rezsicsökkentés megtartását) azzal, hogy a jövőben csak egy bizonyos fogyasztási szintig jár a rezsitámogatás. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte mindegyik (95 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden ötödik (20 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből hat (58 százalék) válaszadó szerint hazugság volt a Fidesz-kampány azon állítása, hogy a magyar gazdaság erős, és fenntarthatók a jelenlegi kedvezmények. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (91 százalék), tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden tizedik (9 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) szerint a Fidesz-kampány állítása inkább tévedés volt. Így nyilatkozott a kormánypárti szavazók harmada (35 százalék), minden ötödik (19 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka.
A válaszadók 12 százaléka nem tudott arról, hogy a Fidesz azzal kampányolt, hogy a magyar gazdaság erős, és fenntarthatók a jelenlegi kedvezmények. Ezt mondta a kormánypárti szavazók harmada (33 százalék), a bizonytalan szavazók 7 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. július 20 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
