A Publicus Intézet június 04-07. között 1014 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket különböző pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban.
A megkérdezettek negyede mondta azt, hogy gond nélkül megélnek, és jelentős megtakarításra van lehetőségük. A válaszadók enyhe többsége éppen, hogy kijön a hónap végén, közel minden hetedik megkérdezett a korábbi megtakarításukat is felhasználják, a válaszadók 5 százaléka pedig azt mondta, hogy eladósodtak, kölcsönökből vagy külső segítségből élnek.
Azok közül, akik rendelkeznek megtakarítással, a válaszadók többsége azt mondta, hogy hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz az elmúlt egy-két évben az infláció vagy más ok miatt.
A megkérdezettek 85 százaléka hallott arról, hogy a kormány állampapír-vásárlásra szeretné ösztönözni a lakosságot és emiatt többek között további 13 százalékos adót vetett ki egyes egyéb megtakarítások kamatára. Szintén a válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy inkább nem értenek egyet ezzel a kormányzati döntéssel. Tízből közel kilenc megkérdezett szerint a kormány célja ezzel az intézkedéssel az államkassza hiányának pótlása.
Tízből kilenc válaszadó mondta azt, hogy valószínűleg nem fog állampapírt vásárolni. Közölük tízből négyen mondták azt, hogy nagy részben azért tesznek így, mert nincs megtakarításuk. Közel ugyanilyen arányban mondták azt indokként, hogy nem bíznak az államban.
Azok körében, akik nem terveznek állampapírt vásárolni – de nem azért, mert nincs megtakarításuk –tízből hatan mondták azt, hogy döntésükben az játszik nagy szerepet, hogy nem bíznak az államban.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) mondta azt, hogy gond nélkül megélnek, és jelentős megtakarításra van lehetőségük. Így nyilatkozott tízből közel négy (37 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (21 százalék) illetve a bizonytalan szavazóknak szintén ötöde (20 százalék).
A válaszadók enyhe többsége (53 százalék) éppen, hogy kijönnek a hónap végén. Ezt mondta minden második (50 százalék) Fidesz szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak is az enyhe többsége (54 és 52 százalék).
Közel minden hetedik (15 százalék) megkérdezett a korábbi megtakarításukat is felhasználják. Ezt közölte a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak is majdnem az ötöde (19 és 18 százalék), illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.
A válaszadók 5 százaléka mondta azt, hogy eladósodtak, kölcsönökből vagy külső segítségből élnek. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók 8 százaléka, illetve a Fidesz szavazóknak és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak is a 4-4 százaléka.
A válaszadók 45 százaléka bankszámlán, lekötés nélkül tart megtakarítást, 40 százalék készpénzben, 28 százalék életbiztosításban, 23 százalék bankszámlán lekötve, 17 százalék állampapírban, 15 százalék lakás-takarékpénztári számlán, szintén 15 százalék euróban, dollárban, vagy más valutában, 14 százalék önkéntes és/vagy magánnyugdíj pénztárban, 5 százalék részvényben, 5 százalék befektetési jegyben, 2 százalék pedig más formában. A megkérdezettek 26 százaléka a fenti megtakarítási formák közül egyiket sem választotta.
Azok közül, akik rendelkeznek megtakarítással, a válaszadók többsége azt mondta, hogy hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz az elmúlt egy-két évben az infláció vagy más ok miatt. Így nyilatkozott tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (60 százalék), illetve a Fidesz szavazók harmada (33 százalék).
A megkérdezettek 85 százaléka hallott arról, hogy a kormány állampapír-vásárlásra szeretné ösztönözni a lakosságot és emiatt többek között további 13 százalékos adót vetett ki egyes egyéb megtakarítások kamatára. Ugyanilyen arányban (85 százalék) azt is mondták a válaszadók, hogy inkább nem értenek egyet ezzel a kormányzati döntéssel. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (95 százalék), tízből kilenc (89 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók közel kétharmada (63 százalék).
Tízből közel kilenc (86 százalék) megkérdezett szerint a kormány célja ezzel az intézkedéssel az államkassza hiányának pótlása. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (97 százalék), tízből kilenc (88 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből hat (62 százalék) Fidesz szavazó.
A válaszadók közel tizede (8 százalék) szerint a kormány célja ezzel az intézkedéssel a megtakarítások értékállóságának védelme. Ezt mondta a Fidesz szavazók negyede (24 százalék), a bizonytalan szavazók 4 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 1 százaléka.
Tízből kilenc (89 százalék) válaszadó mondta azt, hogy valószínűleg nem fog állampapírt vásárolni. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül és a bizonytalan szavazók közül is szinte az összes (94 és 92 százalék), illetve tízből nyolc (81 százalék) Fidesz szavazó.
Azok körében, akik nem terveznek állampapírt vásárolni, tízből négyen (38 százalék) mondták azt, hogy nagy részben azért tesznek így, mert nincs megtakarításuk. Közel ugyanilyen arányban (37 százalék) mondták azt indokként, hogy nem bíznak az államban. Minden ötödik (22 százalék) megkérdezett döntésénél az játszik nagy szerepet, hogy inkább másba fektet, minden kilencedik (11 százalék) válaszadónál pedig az, hogy alacsonynak tartja a hozamát.
Szintén azok körében, akik nem terveznek állampapírt vásárolni, leginkább a 45-59 év közöttiek (51 százalék), a 60 évnél idősebbek (46 százalék) és a nők (44 százalék) mondták azt, hogy döntésükben nagy szerepet játszik, hogy nincs megtakarításuk.
Azok körében, akik nem terveznek állampapírt vásárolni – de nem azért, mert nincs megtakarításuk –tízből hatan (61 százalék) mondták azt, hogy döntésükben az játszik nagy szerepet, hogy nem bíznak az államban. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (71 százalék), a bizonytalan szavazók közül szintén tízből hét (68 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (20 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. június 04 – június 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1014 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
