A Publicus Intézet november 22-30. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a tudományokkal kapcsolatban a Nobel-díjak kiosztása kapcsán.
Minden második megkérdezett szerint Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja annak az országnak az érdeme inkább, ahol elérték a tudományos áttöréseiket. Tízből három válaszadó szerint a két magyar tudós eredménye annak az országnak az érdeme inkább, ahol születtek és a tanulmányaikat végezték.
Tízből hét megkérdezett szerint Karikó és Krausz Magyarországon dolgozva nem tudtak volna ilyen tudományos eredményeket elérni.
Tízből közel három válaszadó szerint a kormánynak mindenképpen többet kéne költenie a kutatás-fejlesztésre. Tízből hat megkérdezett szerint a kormánynak abban az esetben kellene többet költenie kutatás-fejlesztésre, ha már rendezték az oktatás és az egészségügy helyzetét
Tízből közel hét válaszadó inkább nem ért egyet azzal, hogy vannak inkább férfiaknak való és inkább nőknek való tudományterületek. Tízből közel kilenc megkérdezett úgy gondolja, hogy a nők ugyanannyira alkalmasak a tudományos pályára, mint a férfiak
Tízből közel nyolc megkérdezett inkább fontosnak tartja, hogy több tudós nő dolgozzon a természettudományos, technológiai, mérnöki, és matematikai területeken.
Minden második (49 százalék) megkérdezett szerint Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja annak az országnak az érdeme inkább, ahol elérték a tudományos áttöréseiket. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (67 százalék) minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből közel három (27 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből három (28 százalék) válaszadó szerint a két magyar tudós Nobel-díja annak az országnak az érdeme inkább, ahol születtek és a tanulmányaikat végezték. Így látja tízből négy (43 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (29 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 15 százaléka.
Közel minden ötödik (18 százalék) megkérdezett szerint ez a két tényező ugyanolyan fontos. Így gondolja a Fidesz szavazók negyede (25 százalék), a bizonytalan szavazók 15 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 14 százaléka.
(A válaszadók 4 százaléka szerint egyik tényező sem volt fontos, mivel csak az egyéni tehetségük számított. Párpreferencia alapján itt nincs különbség nincs)
Tízből hét (70 százalék) megkérdezett szerint Karikó és Krausz Magyarországon dolgozva nem tudtak volna ilyen tudományos eredményeket elérni. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (83 százalék), tízből hét (68 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből hat (57 százalék) Fidesz szavazó.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) sikeresebbnek tartja azt az országot, ahol magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint hogy egy országból mennyi Nobel-díjas származik. (23 százalék szerint a Nobel díj fontosabb, illetve 11 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre)
Ha csak egyet lehet választani, hogy egy ország számára mi ad nagyobb büszkeségre okot, akkor a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) a Nobel-díjat nevezte meg, (9 százalék az olimpiai érmet, 6 százalék a foci-vb címet, 5 százalék pedig az Oscar-díjat)
Tízből közel három (27 százalék) válaszadó szerint a kormánynak mindenképpen többet kéne költenie a kutatás-fejlesztésre. Így látja a Fidesz szavazók harmada (33 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak is a negyede (25 és 24 százalék).
Tízből hat (61 százalék) megkérdezett szerint a kormánynak abban az esetben kellene többet költenie kutatás-fejlesztésre, ha már rendezték az oktatás és az egészségügy helyzetét. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (70 százalék) a bizonytalan szavazók közel kétharmada (64 százalék), illetve a Fidesz szavazók 43 százaléka.
Minden tizedik (9 százalék) válaszadó szerint a kormánynak nem kell többet költenie kutatás-fejlesztésre, finanszírozzák azok a cégek, akik később anyagilag profitálhatnak az eredményekből. Így látja a Fidesz szavazók ötöde (19 százalék), a bizonytalan szavazók 7 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka.
A megkérdezettek 1 százaléka mondta csak azt, hogy a kutatás-fejlesztés nem fontos az emberek boldogulása szempontjából, és így nem kell rá költeni.
Tízből közel hét (68 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet azzal, hogy vannak inkább férfiaknak való és inkább nőknek való tudományterületek. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (75 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók többsége (55 százalék)
Tízből közel kilenc (87 százalék) megkérdezett úgy gondolja, hogy a nők ugyanannyira alkalmasak a tudományos pályára, mint a férfiak. 9 százalék szerint jobban alkalmasak, 4 százalék szerint pedig kevésbé.
A válaszadók 43 százaléka szerint az, hogy a technológiai, mérnöki, matematikai területeken kevesebb nő tanul és dolgozik, mint férfi, annak elsősorban az az oka, hogy a nők kevesebb támogatást kapnak az iskolában, ha ezek a területek érdeklik őket. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 52 százaléka, a bizonytalan szavazók 45 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 30 százaléka.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett szerint ez azért van, mert a nők nem akarnak ezeken a területeken továbbtanulni. Így látja a Fidesz szavazók 46 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 35 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 34 százaléka.
A válaszadók 7 százaléka szerint ennek a jelenségnek az oka az, hogy a nők kevésbé értik ezeket a dolgokat, mint a férfiak. Így gondolja a Fidesz szavazók 11 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 5 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 7 százaléka.
Tízből közel nyolc (77 százalék) megkérdezett inkább fontosnak tartja, hogy több tudós nő dolgozzon a természettudományos, technológiai, mérnöki, és matematikai területeken. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 84 százaléka, a bizonytalan szavazók 74 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 69 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. november 22–30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
