Tízből heten nem bíznak a kormány új korrupcióellenes intézményeiben

Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 3-6. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a kormány új korrupcióellenes lépéseiről.

Tízből hét megkérdezett hallott arról, hogy a kormány összeállított egy korrupciót visszaszorító törvénycsomagot az EU követelésére.

Tízből szintén hét válaszadó inkább nem bízik abban, hogy a létrejövő új intézmények valóban csökkenteni fogják a korrupciót. Így gondolja tízből három Fidesz szavazó is.

Tízből hat válaszadó inkább azzal ért egyet, hogy a korrupció visszaszorítását célzó törvénycsomag és a létrejövő szervezetek célja csak az, hogy a kormány megfeleljen az EU-s elvárásoknak, ami egyébként feltétele a közösségi pénzek érkezésének.

A válaszadók kétharmada inkább egyetért azzal, hogy az EU-s pénzek folyósítását az országok számára jogállamisági követelményekhez kössék, például a bíróságok függetlenségéhez és a tiszta választásokhoz.

Tízből hét megkérdezett szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, hogy a korrupciós és más típusú visszaéléseket ők is vizsgálni tudják.


Tízből hét (71 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy a kormány összeállított egy korrupciót visszaszorító törvénycsomagot az EU követelésére. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (89 százalék), a Fidesz szavazók közel kétharmada (63 százalék), illetve tízből hat (59 százalék) bizonytalan szavazó.

Míg a 30-44 és a 45-59 év közöttiek 75 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 71 százaléka hallott erről a kormányzati lépésről, a 18-29 év közöttieknél már csak 57 százalék ez az arány.

Tízből hét (69 százalék) válaszadó inkább nem bízik abban, hogy a létrejövő új intézmények valóban csökkenteni fogják a korrupciót. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (95 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó.

Minden ötödik (20 százalék) megkérdezett inkább bízik abban, hogy az újonnan létrejövő intézmények megoldást jelentenek majd. Így látja a Fidesz szavazók közel fele (47 százalék), közel minden hetedik (15 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 5 százaléka.

Tízből hat (59 százalék) válaszadó inkább azzal ért egyet, hogy a korrupció visszaszorítását célzó törvénycsomag és a létrejövő szervezetek célja csak az, hogy a kormány megfeleljen az EU-s elvárásoknak, ami egyébként feltétele a közösségi pénzek érkezésének. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (84 százalék), tízből közel hat (57 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből közel három (28 százalék) Fidesz szavazó.

A megkérdezettek negyede (26 százalék) inkább azzal ért egyet, hogy a törvénycsomag és a létrejövő szervezetek célja valóban a korrupció visszaszorítása. Így gondolja minden második (50 százalék) Fidesz szavazó, minden ötödik (22 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden kilencedik (11 százalék).

A válaszadók kétharmada (65 százalék) inkább egyetért azzal, hogy az EU-s pénzek folyósítását az országok számára jogállamisági követelményekhez kössék, például a bíróságok függetlenségéhez és a tiszta választásokhoz. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (97 százalék), tízből hat (62 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó.

A megkérdezettek negyede (24 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy jogállamisági követelményekhez kössék az EU-s pénzek folyósítását. Ezt mondta minden második (51 százalék) Fidesz szavazó, minden ötödik (21 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 3 százaléka.

Tízből hét (71 százalék) megkérdezett szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, hogy a korrupciós és más típusú visszaéléseket ők is vizsgálni tudják. Így gondoljaa választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (98 százalék), tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből közel négy (37 százalék) Fidesz szavazó.

Minden hatodik (16 százalék) válaszadó szerint azonban inkább nem kellene hazánknak csatlakoznia szervezethez. Így látja tízből négy (39 százalék) Fidesz szavazó, illetve minden kilencedik (11 százalék) bizonytalan szavazó.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatókA kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2022. október 03 – 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.