A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírekkel közösen, május 14 és 18 között készített reprezentatív közvéleménykutatása a pártok táborának stabilzálódását mutatja. Az elmúlt hónapokban tapasztalható markáns mozgások megálltak, és nyugvópontra jutottak.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírekkel közösen, május 14 és 18 között készített reprezentatív közvéleménykutatása a pártok táborának stabilzálódását mutatja. Az elmúlt hónapokban tapasztalható markáns mozgások megálltak, és nyugvópontra jutottak.
A Fidesz a 2014 októberében mért csúcsponthoz képest – úgy tűnik –, hogy elérte mélypontját, az egészen a múlt hónapig tartó csökkenés megállt. Májusban, az összes megkérdezett körében 23 százaléknyi támogatóval bírt a párt. Ez kb. 1,8 millió szavazót jelent, ami már nem sokkal több, mint a párt stabil, megingathatatlan szavazói bázisa.
Az MSZP támogatotsága ebben a hónapban 11 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a párt a választások óta, sem lefelé sem felfelé nem tud kimozdulni a 10-12 százalékos sávból. Egyértelműen elmondható, hogy ez a kb. 900 000 szavazó jelenti jelenleg a párt bázisát, egyben figyelemreméltó, hogy a Fidesz elmúlt fél éves mélyrepüléséből az egykori kormánypárt képtelen volt profitálni.
Mindez nem mondható el a Jobbikról, amely májusra stabilizálni tudta az országgyűlési kampány kezdete óta lényegében folyamatosan növekvő szavazói táborát. Május közepén, az összes megkérdezett válaszadó 15 százaléka biztosította támogatásáról. Ezzel a párt a csúcsa közelében tudott maradni, ám az egyértelműen kijelenthető, hogy megállt a növekedése, egy platóra érkezett a támogatottsága.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP a választások óta 3 százalék környékén teljesít, most is 3 százalékos a támogatottsága. A DK elmúlt hónapokban tapasztalható enyhe növekedése megtorpant és némi korrekciót figyelhetünk meg: a megkérdezettek 2 százaléka szavazna a pártra most vasárnap. Az Együtt és a PM támogatottsága pedig továbbra is 1-1 százalékos.
Nincs tehát nyertese a hónapnak. Az egyes pártoktól elpárolgók a bizonytalanok táborát erősítik, ami 43%-os. Ez a mutató nem volt ilyen magas a választások óta – de ez a ciklus ezen szakaszában, különösen az időközi választáis kampányok után – átlagosnak mondható.
A pártok elutasítottságát vizsgálva, azonban több érdekes tendenciát is megfigyelhetünk. A Fidesz elutasítottsága egyértelműen a legmagasabb, majd az MSZP és a Jobbik következik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többi párt hatalmas támogatás-növekményre számíthat a közeljövőben, csupán azt hogy ezen pártok komoly ellentáborral is rendelkeznek.
A fent ismertetett adatokról, és különösen az egyes pártok elutasítottságáról részletesebben bemutatjuk a Vasárnapi Hírek május 30-án, szombaton megjelenő számában.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. május 14-18 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1061 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
