A Publicus Intézet a Népszava megbízásából szeptember 22 – 25. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát.
Mivel egy új jelenséggel most először találkozunk, az adatok ismertetését hadd kezdjük kivételesen egy kis módszertani áttekintéssel. A Publicus Intézet az egyedüli a rendszeresen adatokat közlő kutatócégek körében, amelyik nyílt kérdezéssel, ám zárt kódolással kutatja a pártok támogatottságát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a telefonon felvett adatok esetén a kérdezőbiztos felteszi a standard kérdést, miszerint „Most vasárnap melyik pártra szavazna az országgyűlési választáson?”, majd az előtte lévő, most éppen 17 elemű pártokat, és pártok vezetőit, meghatározó személyiségeit tartalmazó listából kiválasztja azt, amit a megkérdezett mondott. Ha olyant mond, ami nincs a listában, akkor az „egyéb” választ kódolja.
Ez a technika, több más módszertani megoldás mellett lehetővé teszi, hogy a megkérdezettek a legkisebb befolyás nélkül mondhassák el nekünk, hogy kire szavaznának, és nagyon sok alkalommal bizonyította, hogy pontos, sőt, gyakran a legpontosabb eredményeket biztosítja. Most azonban egy új jelenséget mutatott meg nekünk: az „összefogás” szavazó születését.
Az elmúlt pár hónapban végzett országos, és helyi kutatásaink során arra lettünk figyelmesek, hogy szokatlanul megnő az „egyéb” válaszok aránya, azért aztán nyomozást indítottunk. Az eképpen kódolt interjúkat visszahallgattuk, és egyértelmű helyzet állt elő! Sok olyan válaszadó van, aki a munkatársunk kérése és visszakérdezése ellenére nem pártot nevez meg, mint elsődleges preferenciáját, hanem elmondja, hogy csak egy ellenzéki összefogásra szavazna.
A válaszadó akarata pedig számunka maga a szentírás, így nem tehettünk mást, mint az elmúlt hónapok releváns kutatásait átnéztünk, és ennek megfelelően átkódoltuk, ahol kellett újraszámoltuk. Így megszületett az „összefogás” szavazó, vagy ahogy ellenzéki politikusok utalni szoktak rájuk, a „köztársaság párti” szavazó. Ezen felül, a továbbra is zártan kódolandó válaszlehetőségek közé e hónaptól felvettük az „összefogást”, és mostantól, amíg a helyzet azt indokolja, nyilvános közléseinkben is megjelenítjük.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ezzel egy unorthodox helyzet állt elő: a pártok támogatottsága táblázatokban és ábrákon lesz egy valami, ami nem párt, valami, ami jelenleg csupán egy jogi kötőerővel nem rendelkező megállapodás, egy projekt, egy vízió. Mégis; a pártpreferenciás kutatás valójában nem más, mint egy lehetőség a választók számára, hogy üzenjenek a választott, vagy az esetleg még(?) meg nem választott képviselőiknek. Nekünk kutatóknak pedig az a feladatunk, hogy ezen üzenetet közvetítsük a politikának, és maguknak választóknak. Így, ha ez a vízió mindezek ellenére ilyen sokakat megmozgat, nem járhatunk el másként: átadjuk az üzenetet.
Jöjjenek hát az adatok.
A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében változatlan, 30 százalék.
Az MSZP támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 6 százalék.
A Jobbik támogatottsága szintén 6 százalék az összes megkérdezett körében, az adat a múlt hónaphoz képest nem változott.
A DK összes megkérdezett körében mért támogatottsága egy százalékpontot csökkenve, 8 százalék.
A Momentum támogatottsági is változatlan, 7 százalék az összes megkérdezett körében.
Az elmúlt hónapokban egyre többem válaszoltak a pártok támogatottságát vizsgáló kérdésünkre, hogy elsősorban az „ellenzéki összefogásra” szavaznának. Míg júliusban 1 százaléknyian említették ezt, addig augusztusban és szeptemberben már 2-2 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében négy százalék az aránya ezen szavazóknak.
Az LMP, a Párbeszéd, a Kétfarkú kutya párt, és a Mi hazánk mozgalom támogatottsága 1-1 százalék, érdemi változás az elmúlt hónapokban nem volt megfigyelhető.A bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedve, 37 százalék.
Az ellenzék a év elején – többek között a „rabszolgatörvény” körüli ügyek mentén – megszerzett támogatottságát a koronavírus-járvány következtében elvesztette, ám azóta lassú visszakapaszkodás tapasztalható.
Az elmúlt hónapokban, mióta megjelentek a járvány nyomán a gazdasági és szociális válság kezdeti tünetei, illetve az ellenzéki erők hatékonyabban kommunikálják összefogási szándékukat egyértelműen záródik a két oldal között az olló. Sőt, augusztusban, és szeptemberben, amikor az „összefogás szavazók” 2 százaléknyian voltak, hibahatáron belül, de magasabb az érintett szervezetek és szavazók összesített támogatása, mint a Fideszé.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. szeptember 22 – 25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
