Tíz megkérdezettből több mint nyolcan úgy gondolják, hogy a kormánynak kevesebbet, vagy jóval kevesebbet kellenet stadionokra költenie. Ez az arány a fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkban mértekhez képest hibahatáron, 3 százalékponttal nőtt. A profi labdarúgás és az NB1-es focisták támogatására a válaszadók majd’ kétharmada kevesebbet költene – ez a fél évvel ezelőtt mérthez képest 9 százalékpontos csökkenést jelent. A stadionokra és a profi focira költött támogatás helyett a megkérdezettek elsősorban az egészségügyre, az oktatásra, a szegénység felszámolásara, és a munkahelyteremtésre költenének többet. A célok fél évvel ezelőtt is hasonlóak voltak, azonban az oktatás a harmadikról a második helyre ugrott. A 2016-os Európa Bajnokságon elért sikert a válaszadók egyértelműen a focisták és az edzők munkájának tudják be – majd minden második megkérdezett említette ezen okokat. Az EB-re való kijutás értékeléséhez képest annyi változás történt, hogy a szerencse szerepét már kevésbé tartják a megkérdezettek meghatározónak. A kormány politikája és a foci kormányzati támogatása, mint ok, továbbra is a negyedik helyen van a listán és csupán minden tizedik megkérdezett említette.

stadion_2016_07_tobb_kevesebb.png

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, július 1 és 6 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a labdarúgásra költött adóforintok célzottságával kapcsolatos véleményeket. Tíz megkérdezettből több mint nyolcan úgy gondolják, hogy a kormánynak kevesebbet, vagy jóval kevesebbet kellene stadionokra költenie. Ez az arány a fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkban mértekhez képest hibahatáron, 3 százalékponttal nőtt. A profi labdarúgás és az NB1-es focisták támogatására a válaszadók majd’ kétharmada kevesebbet költene – ez a fél évvel ezelőtt mérthez képest 9 százalékpontos csökkenést jelent. A stadionokra és a profi focira költött támogatás helyett a megkérdezettek elsősorban az egészségügyre, az oktatásra, a szegénység felszámolásara, és a munkahelyteremtésre költenének többet. A célok fél évvel ezelőtt is hasonlóak voltak, azonban az oktatás a harmadikról a második helyre ugrott. A 2016-os Európa Bajnokságon elért sikert a válaszadók egyértelműen a focisták és az edzők munkájának tudják be – majd minden második megkérdezett említette ezen okokat. Az EB-re való kijutás értékeléséhez képest annyi változás történt, hogy a szerencse szerepét már kevésbé tartják a megkérdezettek meghatározónak. A kormány politikája és a foci kormányzati támogatása, mint ok, továbbra is a negyedik helyen van a listán és csupán minden tizedik megkérdezett említette.
Tíz megkérdezettből több mint nyolcan (83 százalék) úgy gondolják, hogy a kormánynak kevesebbet, vagy jóval kevesebbet kellene stadionokra költenie. Ez az arány a fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkban mértekhez képest hibahatáron, 3 százalékponttal nőtt. Az arányok minden vizsgált társadalmi csoportban hasonlóan változtak. Továbbra is leginkább az MSZP és a Jobbik (88 és 90 százalék) szavazók költenének kevesebbet a stadionokra, és legkevésbe a Fidesz szavazói (66 százalék).

stadion_2016_07_tobb_kevesebb.png

A profi labdarúgás és az NB1-es focisták támogatására a válaszadók majd’ kétharmada (63 százalék) kevesebbet költene, ez a fél évvel ezelőtt mérthez képest 9 százalékpontos csökkenést jelent. Érdemben, 13 százalékponttal, növekedett azok aránya, akik se többet, se kevesebbet nem költenének erre célre, ők a megkérdezettek 22 százalékát adják.

Az arányok ebben a kérdésben is minden társadalmi csoportban hasonlóan változtak. Leginkább a Jobbik és az MSZP szavazók (73 ás 68 százalék) aki szerint kevesebbet kellene költeni a profi labdarúgók támogatására – és a Fidesz szavazók körében is ez az álláspont van többségben: 42 százalékuk szerint kevesebbet, 37 százalék szerint nagyjából ugyanennyit, kellene költeni erre a célra.

stadion_2016_07_nb1.png

A stadionok és a profi focit támogatása helyett a megkérdezettek elsősorban az egyészségügyre (60 százalék), az oktatásra (27 százalék), a szegélység felszámolásara (16 százalék), és a munkahelyteremtésre (11 százalék) költenének többet. Ezen célok fél évvel ezelőtt is hasonlóak voltak, azonban az oktatás a harmadikról a második helyre ugrott.

Az oktatás minden vizsgált társadalmi csoportban fontosabb céllá vált és a listán előbbre ugrott. Ám, míg az MSZP és Jobbik szavazók, valamint a bizonytalanok körében a második helyre, addig a Fidesz szavazók körében a harmadikra.

stadion_2016_07_mire.png

2016-os Európa Bajnokságon elért sikert a válaszadók egyértelműen a focisták (42 százalék) és az edzők (41 százalék) munkájának tudják be – majd minden második megkérdezett említette ezen okokat. A EB-re való kijutás értékeléséhez képest annyi változás történt, hogy a szerencse szerepét már kevésbé tartják a megkérdezettek meghatározónak (11 százalék 29 ellenében).

A kormány politikája és a foci kormányzati támogatása, mint ok, továbbra is a negyedik helyen van a listán és csupán minden tizedik megkérdezett említette (10 százalék) – fél évvel ezelőtt, az EB-re való kijutáskor ezt az okot a megkérdezettek 5 százaléka említette. A stadionépítés, mint a sikerek oka továbbra is lényegében említés nélkül maradt.

stadion_2016_07_kinek.png

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2016. július 1-6 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.