A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 19-22 között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a különböző koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatban.
Tízből hat megkérdezett beoltatná magát koronavírus ellen, ha választhatna az oltóanyagok közül. Minél kisebb településen lakik valaki, annál kevesebé oltaná be magát.
Az oltási hajlandóság hónapról hónapra növekszik: míg 2020. novemberben tízből négy, addig 2021 januárjában már tízből hat megkérdezett mondta azt, hogy beoltatná magát, ha választhatna a különböző készítmények közül.
Tízből hét alapbetegsége alapján veszélyeztetett megkérdezett inkább beoltatná magát koronavírus ellen, ha választhatna az oltóanyagok közül. Szintén közel ilyen arányban oltatnák be magukat azok a válaszadók, akik elveszítettek a járvány miatt családtagot, ismerőst.
Azok közül, akik beoltatnák magukat, tízből kilencen fogadnák el a Pfizer vakcináját, tízből nyolcan pedig a Moderna készítményét. Jóval nagyobb a bizalmatlanság a keleti oltóanyagokkal szemben: akik beoltatnák magukat, azoknak a harmada fogadná el az orosz vakcinát, illetve a negyede a kínai oltóanyagot.
A Fidesz szavazók többsége – azok közül, akik beoltatnák magukat – elfogadná az orosz vakcinát. Azok az ellenzéki szavazók közül, akik úgy nyilatkoztak, hogy beoltatnák magukat, tízből ketten mondták azt, hogy elfogadnák az orosz szert, tízből heten azonban úgy látják most, hogy inkább nem. A bizonytalan szavazók többsége szintén nem oltatná be magát az orosz hatóanyaggal.
Tízből hat (59 százalék) megkérdezett beoltatná magát koronavírus ellen, ha választhatna az oltóanyagok közül.
A 60 évnél idősebbek kétharmada – amennyibben lehet választani a vakcinák közül – szintén így tenne. A középkorúaknál a legnagyobb az elutasítottság: a 30 és 44 év közöttiek fele (49 százalék) inkább nem oltatná be magát. Ezzel szemben tízből hat 18 és 29, illetve 45 és 59 közötti (60 és 64 százalék) inkább beoltatná magát koronavírus ellen, ha választhatna az oltóanyagok közül.
Minél kisebb településen lakik valaki, annál alacsonyabb az oltási hajlandósága: míg Budapesten tízből nyolc (80 százalék), a megyeszékhelyeken pedig tízből hat (63 százalék) megkérdezett oltaná be magát, addig kisebb városokban és a községekben élők fele döntene így. (53-49 százalék)
Az oltási hajlandóság hónapról hónapra növekszik: míg 2020. novemberben tízből négy (38 százalék), decemberben tízből közel öt (45 százalék) addig 2021 januárban már tízből hat (59 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy beoltatná magát, ha választhatna az oltóanyagok közül.
Tízből hét (70 százalék) alapbetegsége alapján veszélyeztetett megkérdezett inkább beoltatná magát koronavírus ellen, ha választhatna az oltóanyagok közül. Szintén közel ilyen arányban (68 százalék) oltatnák be magukat azok a válaszadók, akik elveszítettek a járvány miatt családtagot, ismerőst.
Tízből hat (61 százalék) olyan válaszadó, akinek az anyagi helyzete romlott a járvány hatására, ugyancsak vállalná az oltást, amennyiben lehet választani a készítmények közül.
Azok közül akik beoltatnák magukat, tízből kilencen fogadnák el a Pfizer vakcínát, tízből nyolcan (77 százalék) pedig a Moderna készítményét.
Jóval nagyobb a bizalmatlanság a keleti oltóanyagokkal szemben: akik beoltatnák magukat, azoknak a harmada fogadná el az orosz vakcinát (35 százalék), illetve a negyede a kínai oltóanyagot (27 százalék)
Azok közül, akik beoltatnák magukat, tízből négyen (37 százalék) mondták azt, hogy biztosan elfogadnák az orosz készítményt, továbbá tízből ketten (18 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy valószínűleg igen, beoltatnák magukat az orosz oltóanyaggal.
A Fidesz szavazók többsége (55 százalék) – azok közül, akik beoltatnák magukat – elfogadná az orosz vakcinát. Ugyanebből a csoportból tízből három (31 százalék) kormánypárti szavazó azonban nem oltatná be magát az orosz készítménnyel.
Azok az ellenzéki szavazók közül, akik úgy nyilatkoztak, hogy beoltatnák magukat, tízből ketten mondták azt, hogy elfogadnák az orosz szert, tízből heten (68 százalék) pedig úgy nyilatkoztak, hogy inkább nem. A bizonytalan szavazók többsége (61 százalék) szintén nem oltatná be magát orosz vakcinával.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021 január 19-21 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,5 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
