Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatási adatai az MSZP támogatottságának mélypontját mutatják. Most vasárnap mindössze a szavazásra jogosultak 10 százaléka voksolna a szocialistákra, míg a Fideszre háromszor annyian (30%). A részvételüket biztosra ígérők körében 21% az MSZP és 68% a Fidesz szavazótábora.

part_val_09_04.PNG

Jelen kutatás adatfelvétele Gyurcsány Ferenc lemondását követően kezdődött és Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségének idején ért véget. Ezen meglehetősen turbulens politikai helyzet közepette két hatás befolyásolhatja a szocialista párt aktuális támogatottságát. Az egyik a miniszterelnök (majd a pártelnök) lemondása következtében bekövetkezett szétesettség, a miniszterelnök-jelölt keresés körüli végeláthatatlannak tűnő káosz érzetéből fakadó elfordulás. A másik pedig a kormányváltás közelsége miatti összefogás szükségszerűsége. A jelek szerint a történések rövidtávon az MSZP népszerűség-csökkenésének felgyorsulását hozták; kutatásuk eredményei alapján eddig nem látott mélységbe zuhant az MSZP támogatottsága. A „fejvesztett” párt és kormány megmaradt szavazótáborából tovább veszített.

 

 

Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatási adatai az MSZP támogatottságának mélypontját mutatják. A Progresszív Intézet megbízásából végzett kutatásunk pártpreferencia adatai alapján most vasárnap mindössze a szavazásra jogosultak 10 százaléka voksolna a szocialistákra, míg a Fideszre háromszor annyian (30%). A részvételüket biztosra ígérők körében 21% az MSZP és 68% a Fidesz szavazótábora.

Jelen kutatás adatfelvétele Gyurcsány Ferenc lemondását követően kezdődött és Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségének idején ért véget. Ezen meglehetősen turbulens politikai helyzet közepette két hatás befolyásolhatja a szocialista párt aktuális támogatottságát. Az egyik a miniszterelnök (majd a pártelnök) lemondása következtében bekövetkezett szétesettség, a miniszterelnök-jelölt keresés körüli végeláthatatlannak tűnő káosz érzetéből fakadó elfordulás. A másik pedig a kormányváltás közelsége miatti összefogás szükségszerűsége. A jelek szerint a történések rövidtávon az MSZP népszerűség-csökkenésének felgyorsulását hozták; kutatásunk eredményei alapján eddig nem látott mélységbe zuhant az MSZP támogatottsága. A „fejvesztett” párt és kormány megmaradt szavazótáborából tovább veszített.

Az elmúlt időszakban sorra láttak napvilágot a Bokros Lajos jelöltségével megerősödő MDF és a felemelkedő harmadik erővé avanzsáló Jobbik parlamenti küszöböt meghaladó támogatottságát alátámasztó empirikus adatok. A szokásosnál nagyobb mintán, 2500 főn lekérdezett kutatásunk ezeket a folyamatokat nem támasztja alá. Most vasárnap a választókorú magyar társadalom kétpárti parlamentre szavazna.

part_val_09_04.PNG

Ezek alapján egyáltalán nem meglepő, hogy ma mindössze a válaszadók 4 százaléka, gondolja komolyan, hogy egy aktuális választáson az MSZP győzelmi esélyekkel indulhatna. A Fideszt ezzel szemben 64% tartja egy aktuális választáson hatalomra kerülő kormányerőnek.

part_esely_09_04.PNG

Az aktuális választás részvételi adatai a két választás közötti általános, a demokratikus kötelezettségnek való megfelelni akarást tükrözik. A válaszadók általában 60-65%-a (most 62%-a) ígéri meg, hogy elmegy szavazni – közöttük azok is, akik tényleg elmennének, és azok is, akik a kötelezettségüknek inkább a kérdezőbiztosnak válaszolva tesznek eleget. A megkérdezettek 28%-a biztosan nem menne el, 10% pedig nem tudott, vagy nem akart erre a kérdésre válaszolni.

part_elmegy_09_04.PNG

Korcsoportok szerint vizsgálva nem meglepő, de látványos, hogy a Fidesz támogatói minden korcsoportban megtalálhatók, viszont komoly tartalékai a fiatalabb korosztályokban vannak. Az MSZP támogatói bázisa ezzel szemben minden korcsoportban erősen erodálódott, a fiatalabb társadalmi csoportokban nincsenek többen, mint a kis pártok támogatói. Míg a Fidesz támogatottsága 34-ről 24 százalékra esik a 18-39 évesektől a 60 éven felüliek felé haladva, addig az MSZP tábora pedig ugyanezen hármas bontás szerint 7-ről 15 százalékra nő. A bizonytalanok aránya mind a három korcsoportban 35-40 százalék, a szavazástól tervezetten távolmaradók aránya pedig a két fiatalabb korcsoportban azonos (12 és 13 százalék), a legidősebbek körében azonban 22%.

part_val_korcsop_09_04.PNG

Érdemes áttekinteni az utóbbi fél évet, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság kitörésének és begyűrűzésének időszakát. Megállapítható, hogy mindkét nagy párt vesztett támogatottságából, míg a szavazástól távolmaradók aránya nőtt. A tavaly októberben készített felmérésünkben az összes megkérdezett körében az MSZP még 16 százalékon állt, ez mostanra hibahatárt meghaladó mértékben, 10%-ra csökkent. A Fidesz ugyanebben a körben jelenleg 30%-on áll, azonban az utóbbi hetek, hónapok politikai sikereit nem tudta szavazatokká konvertálni; fél év alatt a támogatottsága nem emelkedett, sőt, valamelyest (hibahatáron belül, 3 százalékponttal) csökkent is. A számok tehát a politikától való elfordulást tükrözik: fél év alatt a biztosan nem szavazók aránya 8%-ról a duplájára nőtt (15%), míg a bizonytalanok aránya 4 százalékponttal nagyobb lett (39%).

part_val_osszahas_09_04.PNG

kutatást 2009. március 23. és április 7. között a Publicus Intézet végezte az ország felnőtt népességét reprezentáló 2500 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (2500 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezése eredményezett volna. A válaszadók összességére érvényes +/-2 százalékpontos mintahiba az egyes alcsoportokban nagyobb is lehet.