A Publicus Intézet a Népszava megbízásából 2025. november 10-18. között 1002 fő telefonos megkérdezésévelkészített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz energiahordozókkal kapcsolatban.
Mostanában sokszor kerül szóba, hogy Magyarország az olajat és a gázt Oroszországtól vásárolja, miközben más lehetőségek is volnának. A válaszadók harmada szerint Magyarország érdeke az, hogy csak akkor szerezzen be nyugati forrásból energiahordozókat, ha az olcsóbb az orosznál.
Minden ötödik megkérdezett szerint nyugati forrásból szerezzen be hazánk energiahordozókat, abban az esetben, ha nagyjából annyiba is kerülne, mint az orosz. A válaszadók 15 százaléka szerint Magyarország érdeke az, hogy akkor is nyugatról szerezzen be energiahordozókat, amennyiben az drágább lenne mint az orosz. A válaszadók harmada vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek harmada szerint a nyugatról beszerzett energia megfelelő tárgyalásokkal akár olcsóbb is lehet az orosznál.
Többen vannak azok, akik szerint inkább nem igaz az, hogy az orosz energiabeszerzésünk az ország földrajzi elhelyezkedéséből következő, fizikai kérdés.
Szintén többségben vannak azok, akik inkább nem hiszik el a kormánynak, hogy a horvát eredetű Adria olajvezeték nem alkalmas az orosz eredetű Barátság olajvezeték teljes körű kiváltására.
A válaszadók harmada (32 százalék) szerint Magyarország érdeke az, hogy csak akkor szerezzen be nyugati forrásból energiahordozókat, ha az olcsóbb az orosznál. Így látja a Fidesz szavazók 43 százaléka, a bizonytalan szavazók 33 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 22 százaléka.
Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett szerint nyugati forrásból szerezzen be hazánk energiahordozókat, abban az esetben, ha nagyjából annyiba is kerülne, mint az orosz. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 25 százaléka, a bizonytalan szavazók 18 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 11 százaléka.
A válaszadók 12 százaléka szerint Magyarország érdeke az, hogy akkor is nyugatról szerezzen be energiahordozókat, amennyiben az drágább lenne mint az orosz. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 21 százaléka, a bizonytalan szavazók 8 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 4 százaléka.
A megkérdezettek 3 százaléka szerint nyugati forrásból szerezzen be hazánk energiahordozókat, abban az esetben is, ha az sokkal drágább megoldás lenne. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 11 százaléka, illetve a bizonytalan szavazóknak és a Fidesz szavazóknak is a 3-3 százaléka.
A válaszadók harmada (32 százalék) vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A válaszadók harmada (32 százalék) szerint a nyugatról beszerzett energia megfelelő tárgyalásokkal akár olcsóbb is lehet az orosznál. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak az 56 százaléka, a bizonytalan szavazók 27 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 9 százaléka.
A megkérdezettek közel negyede (22 százalék) szerint a nyugatról beszerzett energia mindenképpen drágább lenne valamennyivel, mint az orosz. Így látja a Fidesz szavazók 33 százaléka, a bizonytalan szavazók 19 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 17 százaléka.
A válaszadók közel ötöde (17 százalék) szerint a nyugatról beszerzett energia jelentősen drágább lenne az orosz energiánál. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 37 százaléka, a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 5 százaléka.
Tízből három megkérdezett vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó semmilyen mértékű emelkedést nem viselne el a közüzemi számlái kapcsán, mivel úgy gondolja, hogy Magyarországnak nem kell leválnia az orosz energiáról. Ezt közölte a Fidesz szavazók 77 százaléka, a bizonytalan szavazók 37 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 12 százaléka.
Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy örülne, ha nem orosz forrásból szerezné be Magyarország az energiát, de az anyagi helyzete miatt nem tudna semmilyen áremelkedést elviselni. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka, a bizonytalan szavazók 11 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 4 százaléka.
Minden kilencedik (11 százalék) válaszadó havi 1000 forintnál kevesebb mértékű áremelkedést lenne hajlandó elviselni. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 13 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett legfeljebb havi néhány ezer forintos mértékű áremelkedést lenne hajlandó elviselni annak érdekében, hogy Magyarország leváljon az orosz energiahordozókról. Ezt közölte a Tisza Párt szavazóinak a 38 százaléka, a bizonytalan szavazók 16 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
A válaszadók további 4 százaléka vagy néhány tízezer forinttal, vagy még ennél is többet fizetne azért, hogy Magyarország leváljon az orosz energiahordozókról, hiszen az orosz energiától való függetlenség nem lehet pénz kérdése. Továbbá közel minden ötödik (17 százalék) megkérdezett vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Többen vannak azok, akik szerint (44 százalék 38 százalék ellenében) inkább nem igaz az, hogy az orosz energiabeszerzésünk az ország földrajzi elhelyezkedéséből következő, fizikai kérdés. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 83 százaléka, a bizonytalan szavazók 34 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 11 százaléka.
Szintén többségben vannak azok (44 százalék 28 százalék ellenében), akik inkább nem hiszik el a kormánynak, hogy a horvát eredetű Adria olajvezeték nem alkalmas az orosz eredetű Barátság olajvezeték teljes körű kiváltására.Ezt közölte a Tisza Párt szavazóinak a 81 százaléka, a bizonytalan szavazók 40 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 8 százaléka.
Mindezzel együtt többségben vannak azok (45 százalék 37 százalék ellenében), akik inkább támogatják, hogy folytatódjanak a Paksi II. atomerőmű orosz kivitelezéssel történő beruházásai. Ezt mondta a Fidesz szavazók 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 16 százaléka.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. november 10-18 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
