A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 9-16 között, 1009 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a közös ellenzéki Európai Parlamenti lista gondolatának a megítélését.
Az ellenzéki szavazók 71 százaléka szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedni kell arra, hogy a következő választásokra egységesek legyenek — 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya. A megkérdezettek több mint fele hallott a közös ellenzéki EP lista indításának gondolatáról. A megkérdezettek több mint fele, az ellenzéki szavazók 80 százaléka egyetért a közös ellenzéki EP lista kezdeményezésével (leginkább a Jobbik szavazók – 88 százalék), és ugyanennyien gondolják azt is, hogy sikeres lenne. Amennyiben a pártok egy közös listán indulnak, 4 százalékponttal csökken a bizonytalanok aránya a külön induláshoz képest, az egyes pártok szavazói szavaznának rá, és összességében több szavazatot szerezne az ellenzék. Ám a megoldás a Fidesz szavazókat is mobilizálja. Mindezen eredmények kiegészítik és alátámasztják a három hete végzett modellezésünket, miszerint az ellenzék számára összességében eggyel vagy kettővel több mandátumot jelenthetne a közös ellenzéki EP lista.
——————-
A megkérdezettek több mint fele (55 százalék), az ellenzéki szavazók 71 százaléka szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedni kell arra, hogy a következő választásokra egységesek legyenek. További 12 százalék szerint egy ilyen együttműködésben a Jobbikra is szükség van. Mindössze a megkérdezettek ötöde (19 százalék) mondja azt, hogy jó, hogy sok párt versenyez a baloldalon. Az így gondolkodók többsége kormánypárti szavazó, míg az ellenzéki oldalon csupán 4 százaléknyian gondolják eképpen.
Leginkább az MSZP és az egyéb ellenzéki pártok szavazói (81 és 77 százalék) gondolják úgy, hogy az ellenzéki erőknek törekedni kell a baloldali együttműködésre – ezt a Jobbikra még további 15 és 11 százalék terjesztené ki. Összességében a bizonytalanok és a Jobbik szavazók többsége is egyetért a gondolattal (61 és 57 százalék), azonban a Jobbik szavazók körében kimondottan magas azok aránya (38 százalék), akik a Jobbikot is szívesen látnák egy ilyen együttműködésben.
A háromnegyed évvel ezelőtt, a választások után készített kutatásunkhoz képest 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya. Egyedül a Fidesz szavazók körében csökkent (7 százalékponttal), ám ezt ellensúlyozta, hogy az összes többi párt és a bizonytalanok körében is növekedett (10-20 százalékponttal).
A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) hallott a közös ellenzéki EP lista indításának gondolatáról. Ez az arány az egyéb ellenzéki pártok és az MSZP szavazók körében a legmagasabb (89 és 86 százalék), míg a Jobbik szavazóinak körében a legalacsonyabb (38 százalék).
A megkérdezettek több mint fele (53 százalék), az ellenzéki szavazók 80 százaléka egyetért a közös ellenzéki EP lista kezdeményezésével, míg tízből hárman ellenzik (29 százalék). Egyedül a Fidesz szavazók, ahol többségben vannak az ellenzők (62 százalék).
Az összes ellenzéki párt és a bizonytalanok is támogatják a felvetést: leginkább a Jobbik szavazók (88 százalék), valamint az egyéb pártok, és az MSZP szavazói (78 és 71 százalék), de még a bizonytalanok 57 százaléka is.
Összességében tíz ellenzéki szavazóból nyolcan (80 százalék) támogatják a közös ellenzéki EP lista felvetését, míg csupán 16 százalék ellenzi.
Tíz válaszadóból hat (59 százalék) úgy gondolja, hogy egy közös ellenzéki EP lista sikeres lenne. Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók gondolják így (90 és 85 százalék), de az egyéb ellenzéki pártok szavazói és a bizonytalanok körében is sokan látják így (72 és 65 százalék).
Összességében tíz ellenzéki szavazóból nyolc (81 százalék) szerint lehet sikeresebb a közös lista, és csupán 13 százalék gondolja ezt másként. Egyedül a Fidesz szavazók körében vannak többségben azok, akik szerint nem lenne sikeresebb egy közös ellenzéki EP lista, több mint a felük (56 százalék) gondolja így.
Abban az esetben, ha külön indul az összes párt, 51 százaléknyi bizonytalan szavazót mérünk, míg a pártokra leadott szavazatok nagymértékben megegyeznek az országgyűlési szavazáskor leadandó szavazatokkal — 1-1 százalékpontos eltéréseket tapasztalhatunk. (Ezen adatok az összes megkérdezettre vonatkoznak.)
Amennyiben két lista indul, egy MSZP-Párbeszéd-DK, és egy Jobbik-LMP, valamint a Momentum külön, akkor
* az MSZP-P-DK lista a mérés szerint több szavazatot kap, mint a külön indulással kapna,
* míg a Jobbik-LMP együtt kevesebbet kapna, mint külön,
* a Momentum is növelné szavazóinak számát ebben az esetben,
* és a bizonytalanok száma is csökkenne, 49 százalékra.
Amennyiben megvalósul az összellenzéki lista, az
* több szavazatot kapna, mint a külön induló pártok, tehát az egyes pártok szavazói átszavaznának a közös listára,
* érdemben csökkenne a bizonytalanok aránya (4 százalékponttal, 47 százalékra), tehát innét is szívna fel szavazókat,
* azonban a Fidesz szavazóit is mozgósítaná.
Mindezen eredmények kiegészítik és alátámasztják a három hete végzett modellezésünket, aminek következtetése szerint
* a közös ellenzéki EP lista eggyel, vagy kettővel több mandátumot hozna az ellenzéki szereplőknek (az egyes pártok jelenlegi támogatottsági szintjén),
* érdemben csökkentené az „elveszett” szavazatok számát,
* érdemben csökkentené és adott esetben az ellenzék javára billentené a különbséget a leadott szavazatok és a megszerzett mandátumok között.
A kutatás eredményeiről további részletek, a csütörtökön megjelenő Népszavában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
