A Publicus Intézet augusztus 30. – szeptember 7. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket, mennyire elégedettek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok.
A válaszadók közel kétharmada (62 százalék) inkább nem elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (94 százalék), a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (73 százalék), illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.
Az elégedetlenek aránya 2023 júniusához képest 14 százalékpontot csökkent (76 százalékról 62 százalékra) azonban ez a mostani arány még mindig 16 százalékponttal magasabb, mint a 2022-es választások idején. A mostani elégedettség javulás elsősorban a fideszesek körében jelentkezett, ami jól mutatja a kormánypropaganda erejét.
Ha most vasárnap országgyűlési választások lennének, tízből nyolcan (80 százalék) mondták azt, hogy biztosan elmennének, további 7 százalék pedig valószinűleg. Közel minden tizedik (9 százalék) válaszadó mondta azt, hogy biztosan nem menne el.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. augusztus 30 – szeptember 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
