A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 17 – 21. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus társadalmi és politikai hatásait. A kutatás első része itt, a második része pedig itt olvasható.
A megkérdezettek háromnegyede inkább elégedett azzal, ahogy eddig a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet és tízből nyolc válaszadó bízik abban, hogy a megfelelően tudja kezelni, ha Magyarországon is elterjed a koronavírus.
Tízből nyolc válaszadó inkább bízik abban, hogy a magyar egészségügy megfelelően tudja kezelni a helyzetet, ha Magyarországon is elterjed a koronavírus. Tízből kilenc Fidesz szavazó inkább bízik a magyar egészségügyben, szinte ugyanolyan arányban, mint ahogy a magyar kormány lépéseiben is. A kormánnyal szemben a magyar egészségügy felé nagyobb a bízalom az MSZP és a DK szavazói körében.
Tízből négy (41 százalék) megkérdezett szerint a kormány nincs a helyzet magaslatán a koronavírus kezelésével kapcsolatban. A válaszadók kétharmada (68 százalék) úgy gondolja, hogy Magyarország időben reagált a problémára, sokkal jobb helyzetben van, mint sok más európai ország
Szinte mindenki egyetért azzal az állítással, hogy az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek a betegekért és a fertőzöttekért. Tízből nyolc megkérdezett azonban felháborítónak tartja azt, hogy az egészségügyben dolgozóknak nincs megfelelő védőfelszerelésük.
A válaszadók háromnegyede egyetért azzal, hogy meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez a lépés komoly kellemetlenségekkel is jár. A megkérdezettek ötöde szerint egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene.
A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) inkább elégedett azzal, ahogy eddig a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet. A legelégedettebbek a Fidesz szavazók, közölük majdnem mindannyian (96 százalék) pozitívan ítélték meg a kormányzati intézkedéseket. Tízből hat (59 százalék) MSZP, illetve tízből öt (52 százalék) DK szavazó azonban inkább elégedetlen azzal, ahogy a kormány a járványügyet kezeli.
Tízből nyolc (81 százalék) válaszadó bízik abban, hogy a kormány megfelelően tudja kezelni a helyzetet, ha Magyarországon is elterjed a koronavírus. Szinte az összes (98 százalék) Fidesz szavazó bízik a kormányzat lépéseiben. Tízből hat (61 százalék) DK, és tízből négy (39 százalék) MSZP szavazó ezzel szemben inkább nem bízik abban, hogy a kormány megfelelően tudja kezelni a helyzetet.
Tízből nyolc (82 százalék) megkérdezett inkább bízik abban, hogy a magyar egészségügy megfelelően tudja kezelni a helyzetet, ha Magyarországon is elterjed a koronavírus. Tízből kilenc (91 százalék) Fidesz szavazó inkább bízik a magyar egészségügyben, szinte ugyanolyan arányban (98 százalék) ahogy a magyar kormány lépéseiben is.
A kormánnyal szemben már nagyobb a bízalom az MSZP és a DK szavazói körében a magyar egészségügy felé, azonban az előbbi szavazói csoport 27, az utóbbinak pedig a 38 százaléka inkább nem bízik abban, hogy az egészségügy megfelelően tudja kezelni a helyzetet, ha elterjed a koronavírus.
A válaszadók háromnegyede (76 százalék) egyetért azzal, hogy meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez a lépés komoly kellemetlenségekkel is jár. A megkérdezettek ötöde (21 százalék) szerint egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene. Mindösszesen csak a válaszadók 2 százaléka mondta azt, hogy a vírust hagyni kellene terjedni, hiszen úgysem lehet megakadályozni, ezért nem érdemes városokat és régiókat lezárni miatta.
A pártpreferenciák, illetve a településtípusok alapján nincs jelentős eltérés a vélemények megoszlása között. Az utóbbi kategóriában a fővárosiak nagyobb arányban állítják azt – pontosabban közel a harmaduk (30 százalék), – hogy egyelőre mindent meg kell tenni a vírus ellen, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene.
Tízből négy (41 százalék) megkérdezett szerint a kormány nincs a helyzet magaslatán a koronavírus kezelésével kapcsolatban. A válaszadók kétharmada (68 százalék) úgy gondolja, hogy Magyarország időben reagált a problémára, sokkal jobb helyzetben van, mint sok más európai ország.
Szinte mindenki (95 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek a betegekért és a fertőzöttekért. Tízből nyolc (81 százalék) megkérdezett azonban felháborítónak tartja azt, hogy az egészségügyben dolgozóknak nincs megfelelő védőfelszerelésük.
Majd’ minden második (46 százalék) válaszadó szerint felháborító az, hogy Orbán Viktor összefüggésbe hozza a koronavírust a bevándorlással.
A Fidesz szavazók ötöde (20 százalék) szerint a kormány nincs a helyzet magaslatán a koronavírus kezelésével kapcsolatban. Leginkább a DK (69 százalék) és a Jobbik (66 százalék) szavazói gondolják így, körükben többségven is van ez az álláspont.
A fenti arányokkal hasonló eredményt látunk azzal az állítással kapcsolatban, hogy Magyarország időben reagált a problémára, sokkal jobb helyzetben van, mint sok más európai ország. Tízből kilenc (86 százalék) Fidesz szavazó eképpen gondolkodik. A DK szavazók háromnegyede (74 százalék), illetve az MSZP-P szavazók harmada (35 százalék) szerint azonban inkább ez nem így van.
A válaszadók közel fele (46 százalék) úgy gondolja, hogy felháborító tartja, hogy Orbán Viktor összefüggésbe hozza a koronavírust a bevándorlással. Még a Fidesz szavazók harmada (36 százalék, 56 ellenében) is úgy gondolja, hogy felháborító e két kérdés összemosása. Leginkább a DK és a Jobbik szavazók akik eképpen gondolkodnak: közülük 71 és 55 százalék válaszolt eképpen.
A kutatás első része itt, a második része pedig itt olvasható. A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. március 17 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
