Koronavírus: Az emberek jövedelmi helyzete és a kormány intézkedéseivel való elégedettségük

Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 22 – 25. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek jövedelmi helyzetét a járvány után, a kormány problémakezelő képességével való elégedettséget, továbbá egyéb más, a koronavírussal összefüggő kérdéskört.

Minden negyedik válaszadónak különböző mértékben, de csökkentek a bevételei az elmúlt időszakban. Közel minden nyolcadik Fidesz szavazó szintén a jövedelmi helyzetének romlásáról számolt be. Minden huszadik megkérdezett mondta azt, hogy (szinte) teljesen megszűntek a bevételei a koronavírus következtében.

Minden ötödik megkérdezett és közvetlen családjuk valamennyire kevesebb pénzből gazdálkodik a járvány óta, mint előtte. Minden tizedik válaszadónak és közvetlen családjának most sokkal kevesebb pénzből kell beérnie a válság miatt.

A megkérdezettek közel kétharmada inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány a nehéz helyzetbe került emberek helyzetét kezelte. Tízből három Fidesz szavazó szintén nem elégedett a kormánnyal ebben az ügyben.

A válaszadók több mint fele nem elégedett azzal, ahogy a kormány az oktatási ügyeket, illetve a helyi cégek, hazai kisvállalkozások helyzetét kezelte. Az előbbi állítást minden negyedik, az utóbbit pedig minden ötödik Fidesz szavazó is így látja.

Tízből hét megkérdezett arra számít, hogy a járványnak újabb hulláma lesz ősszel. A legvalószínűbb elképzelésnek azt tartják, hogy a koronavírus Kínában állatról terjedt át emberre véletlenül. Így gondolják a válaszadók kétharmada.


Tízből hét megkérdezettnek (70 százalék) érdemben nem változott a jövedelmi helyzete a járvány kezdete óta. Közel minden nyolcadik (13 százalék) válaszadó arról számolt be, hogy kicsit csökkentek a bevételei. Minden tizedik (9 százalék) megkérdezettnek komolyan csökkentek, illetve minden huszadiknak (4 százalék) – szinte – teljesen megszűntek a bevételei az elmúlt időszakban. Azaz minden negyedik (26 százalék) válaszadónak különböző mértékben, de csökkentek a bevételei az elmúlt időszakban.

Leginkább a Jobbik szavazók érezték meg legjobban járvány hatásait: közölük minden negyediknek (26 százalék) vagy (szinte) megszűntek, vagy pedig komolyan csökkentek a bevételei, továbbá minden ötödik válaszadó (20 százalék) mondta azt, hogy kicsit romlott a jövedelmi helyzete.

Közel minden nyolcadik Fidesz szavazó (13 százalék) szintén a jövedelmi helyzetének romlásáról számolt be. A teljes szavazóbázist vizsgálva 8 százalékuknak kicsit, 3 százalékuknak komolyan, 2 százalékuknak pedig – szinte- teljesen megszűntek a bevételei.

A megkérdezettek kétharmada és közvetlen családjuk (67 százalék) körülbelül ugyanannyi pénzből gazdálkodik a járvány óta, mint előtte. Minden ötödik válaszadó és családjuk (22 százalék) valamennyire kevesebből kell most beérnie a válság miatt. Minden tizedik megkérdezettnek és közvetlen családjának (8 százalék) sokkal kevesebb pénzből kénytelen gazdálkodnia a járvány kezdete óta, mint előtte.

Leginkább a DK és a Jobbik szavazók és közvetlen családtagjai jártak rosszul az elmúlt hónapokban: közölük körülbelül tízből négyen vagy sokkal kevesebb, vagy valamennyire kevesebb pénzből gazdálkodik most, mint néhány hónapja. Minden ötödik (19 százalék) Fidesz szavazó és családtagja szintén vagy valamennyire kevesebből (14 százalék), vagy pedig sokkal kevesebből (5 százalék) kell most gazdálkodnia.

A megkérdezettek közel kétharmada (65 százalék) inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány a nehéz helyzetbe került emberek helyzetét kezelte. A válaszadók több mint fele (54, illetve 53 százalék) elégedetlen azzal, ahogy a kormány a helyi cégek, hazai kisvállalkozások helyzetét, illetve az oktatási ügyeket kezelte.

A megkérdezettek fele (49 százalék) azzal is elégedetlen volt, ahogy a kormánypárt a nagyobb gyárak, multik helyzetét kezelte. Tízből hat (61 százalék) válaszadó viszont inkább elégedett volt a kormány által hozott járványügyi intézkedésekkel.

Az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány a nehéz helyzetbe került emberek helyzetét kezelte. Így nyilatkozott szinte minden Momentum és MSZP-P szavazó (95 és 94 százalék), illetve tízből nyolc (83 százalék) Jobbik és DK szavazó.

Tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó szintén inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány a nehéz helyzetbe került emberek helyzetét kezelte az elmúlt hónapokban.

Főleg a Momentum (91 százalék) az MSZP-P (89 százalék) és a Jobbik (84 százalék) szavazói elégedetlenek azzal, ahogy a kormány a helyi cégek, hazai kisvállalkozások helyzetét kezelte.

Ezzel szemben tízből hét (69 százalék) Fidesz szavazó elégedett azzal, ahogy az elmúlt időkben a kormány a helyi kis vállalkozások és cégek helyzetét segítette.

A Momentum (92 százalék), MSZP-P (85 százalék) és a DK (84 százalék) szavazói a legelégedetlenebbek azzal, ahogy a kormány az oktatási ügyeket intézte. Így látta ezt minden negyedik (26 százalék) Fidesz szavazói is.

Tízből hét (72 százalék) megkérdezett arra számít, hogy a járványnak újabb hulláma lesz ősszel. A Jobbik szavazók számolnak a legkevésbé egy újabb hullámmal (49 százalék), a többi párt szavazói – A Fidesz szavazókkal együtt – 69-80 százalék arányban arra számítanak, hogy ősszel egy újabb hullámmal kell majd szembenézni.

A megkérdezettek kétharmada (64 százalék) valószínűnek tartja azt, hogy a koronavírus Kínában állatról terjedt át emberre véletlenül. A válaszadók közel fele (45 százalék) elképzelhetőnek tartja, hogy a vírus Kínában szabadult el véletlenül egy laborból. Minden ötödik (22 százalék) megkérdezett valószínűnek tartja, hogy a kínaiak állították elő szándékosan és eresztették rá a világra. Minden tizedik (13 százalék) válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy a koronavírust az amerikaiak szabadították rá Kínára, és onnan terjedt el.

Minden ötödik megkérdezett (20 százalék) valószínűnek tartja, hogy azért hozták létre a vírust, hogy a társadalmak megszabaduljanak az idős népesség terhétől. Minden tizedik válaszadó (10 százalék) inkább valószínűnek tartja, hogy nincs és nem is volt koronavírus.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. június 22 – 25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.