Elsöprő többség támogatja Magyarország NATO tagságát

Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 3-9. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét Magyarország NATO tagságáról.

(This research is available in English here)

Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, hazánk biztonságát szavatoló katonai szövetségbe, tízből hét (72 százalék) válaszadó igennel szavazna a belépés mellett. Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett nemmel szavazna a tagságunk ellen, további 2 százaléknyi válaszadó pedig nem menne el szavazni.

Tízből kilenc (92 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá tízből hat (62 százalék) Fidesz szavazó, továbbá szintén tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó igennel szavazna a belépés mellett.

A bizonytalan szavazók 14 százaléka, a Fidesz szavazók 13 százaléka, és az ellenzéki szavazók 4 százaléka nemmel szavazna. A kormánypárti szavazók és a bizonytalan szavazók 3-3 százaléka pedig nem menne el szavazni. Az ellenzéki szavazók 1 százalék ez az arány.

És ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország kilépjen-e a NATO-ból, akkor a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) nemmel szavazna a kilépés ellen, a tagság megmaradása mellett. Így nyilatkozott majdnem az összes ellenzéki szavazó (94 százalék), továbbá a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók közel kétharmada is (67 és 65 százalék).

A válaszadók 7 százaléka szavazna igennel a kilépés mellett. Ezt mondta a Fidesz szavazók 12 százaléka, a bizonytalan szavazók 8 százaléka, továbbá az ellenzéki szavazók 2 százaléka.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

(This research is available in English here)

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2022. február 3 – 9. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.