A megkérdezettek többsége 43 százalék (30 százalék ellenében) azt gondolja, hogy az érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak. Mindazonáltal, a szervezetek spontán ismertsége nem túl magas, csupán minden ötödik megkérdezett tudott megnevezni egy érintett civil szervezetet. Azonban tízből nyolc megkérdezett szerint egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, több mint kétharmad szerint civil szervezetek fontos feladata, hogy ellenőrizzék a hatalmat. A válaszadók többsége szerint a kormány a civil szervezetek munkáját nehezítő lépéseivel a demokrácia leépítésére törekszik, és célja, hogy kevésbé jelenjenek meg kritikus hangok a közéletben. A megkérdezettek kétharmada szerint a civil szervezeteknek szakmai, szakpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak és pártpolitikával ne, és majdnem ennyien gondolják azt is, hogy a külföldről is támogatott civil szervezetek ne foglalkozzanak hazai politikai kérdésekkel. A válaszadók az érintett civil szervezetek tevékenységeinek mindegyikét, a szegények támogatásától a környezetvédelmen, a kormányzati korrupció elleni fellépésen, a roma esélyegyenlőség támogatásán, a demokráciát veszélyeztető lépések ellenni fellépéséken át a határon túli magyarok támogatásáig az ország érdekeivel megegyező ügynek gondolják.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 13 és 18 között, 900 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a civil szervezetek, és az őket érintő kormányzati intézkedések megítélését. A megkérdezettek többsége 43 százalék (30 százalék ellenében) azt gondolja, hogy az érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak. Mindazonáltal, a szervezetek spontán ismertsége nem túl magas, csupán minden ötödik megkérdezett tudott megnevezni egy érintett civil szervezetet. Azonban tízből nyolc megkérdezett szerint egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, több mint kétharmad szerint a civil szervezetek fontos feladata, hogy ellenőrizzék a hatalmat. A válaszadók többsége szerint a kormány a civil szervezetek munkáját nehezítő lépéseivel a demokrácia leépítésére törekszik, és célja, hogy kevésbé jelenjenek meg kritikus hangok a közéletben. A megkérdezettek kétharmada szerint a civil szervezetek szakmai, szakpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak és pártpolitikával ne, és majdnem ennyien gondolják azt is, hogy a külföldről is támogatott civil szervezetek ne foglalkozzanak hazai politikai kérdésekkel. A válaszadók az érintett civil szervezetek tevékenységeinek mindegyikét, a szegények támogatásától a környezetvédelmen, a kormányzati korrupció elleni fellépésen, a roma esélyegyenlőség támogatásán, a demokráciát veszélyeztető lépések ellenni fellépéséken át a határon túli magyarok támogatásáig az ország érdekeivel megegyező ügynek gondolják.
A megkérdezettek alig több mint a fele (56 százalék) hallott arról, hogy a kormány lépésekre készül a külföldről is támogatott (közpolitikával foglalkozó) civil szervezetek munkájának a nehezítésére. A válaszadók többsége 43 százalék (30 százalék ellenében) azt gondolja, hogy az érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak. Ez az arány az MSZP szavazók (64 százalék), és azok körében a legmagasabb, akik meg tudnak nevezni potenciálisan érintett civil szervezetet (60 százalék). Egy kivételével az összes vizsgált társadalmi csoport szerint inkább hasznos ezen szervezetek által végzett munka, azonban a Fidesz szavazók többsége (37 százalék, 30 ellenében) szerint inkább káros.
Mindazonáltal, a szervezetek spontán ismertsége nem túl magas, csupán minden ötödik megkérdezett (18 százalék) tudott megnevezni egy érintett civil szervezetet*. A legtöbben a a Helsinki Bizottságot, és a Norvég alapot, illetve a Soros Alapítványt említették (6, 6, és 5 százalék), 4, illetve 3 százalék említette továbbá a Transparency Internationalt, és a TASZ-t.
Tízből nyolc megkérdezett (78 százalék) szerint egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, több mint kétharmad (68 százalék) szerint civil szervezetek fontos feladata, hogy ellenőrizzék a hatalmat. Ezen kérdésekben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik.
A válaszadók többsége (54 százalék) szerint a kormány a civil szervezetek munkáját nehezítő lépéseivel a demokrácia leépítésére törekszik, és célja, hogy kevésbé jelenjenek meg kritikus hangok a közéletben (57 százalék). Mindkét kérdésben a Jobbik, majd az MSZP szavazók, akik leginkább eképpen gondolkodnak (72 és 67, illetve 75 és 69 százalék), míg a Fidesz szavazók – egyedüliként a vizsgált társadalmi csoportok között – másként gondolják (59 és 44 százalék).
A megkérdezettek többsége (54 százalék) nem ért egyet azzal, hogy ezen civil szervezetek a kormányzati munka hatékonyságát hátráltatják – leginkább az MSZP szavazók (83 százalék) illetve a diplomások (69 százalék) gondolják így, míg a Fidesz szavazók (39 százalk), és a legfejlebb 8 általánost végzettek körében (40 százalék) kisebbségben van ez a vélemény.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) gondolja azt, hogy Soros György a magyar kormány megbuktatására törekszik, és lényegében ugyanannyian (36 százalék) gondolják hogy ez nincs így. 2016 júniusában, amikor az összeesküvés elméleteket kutattuk, csupán minden harmadik megkérdezett (29 százalék) gondolta az, hogy Soros György meg akarná buktatni a kormányt, és 44 százalék gondolta másként. Itt összességében hibahatáron túli elmozdulást figyelhetünk meg. Akkor is, és most is leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók, akik azt gondolják, hogy Soros kormánybuktatásra készül (49 és 43 százalék), és az MSZP szavazók, akik szerint ez nincs így (56 százalék).
A válaszadók majd’ kétharmada (64 százalék) szerint azonban a civil szervezetek szakmai, szakpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak és pártpolitikával ne. Ebben a kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik. Majdnem ennyien (60 százalék) gondolják azt is, hogy a külföldről is támogatott civil szervezetek ne foglalkozzanak hazai politikai kérdésekkel. Leginkább a Fidesz szavazók és a szakmunkás végzettségűek gondolják így (75 és 69 százalék).
A válaszadók az érintett civil szervezetek tevékenységeinek mindegyikét, a szegények támogatásától (89 százalék) a környezetvédelmen (90 százalék), a kormányzati korrupció elleni fellépésen (76 százalék), a roma esélyegyenlőség támogatásán (57 százalék), a demokráciát veszélyeztető lépések ellenni fellépéséken (56 százalék) át a határon túli magyarok támogatásáig (64 százalék) az ország érdekeivel megegyező ügynek gondolják.
Vannak olyan ügyek, amelyekről hasonlóan gondolkodik minden vizsgált társadalmi csoport. Ilyen a szegények támogatása, környezetvédelem, kormányzati korrupció elleni fellépés, kormányzattal szembeni jogi segítségnyújtás. Míg más ügyek egyes csoportokban jobban támogatottak, vagy elutasítottak. A roma esélyenlőség támogatását leginkább a Jobbik szavazók tartják az ország érdekeivel ellentétesnek, a demokráciát veszélyeztető lépések elleni fellépést pedig a Fidesz szavazók.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és az ATV Egyenes Beszéd műsorában volt látható. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
*Egyes civil szervezetek nem, vagy nem pontosan ilyen néven léteznek, azonban a válaszadók leginkább ezeket a megnevezéseket használták
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2017. január 13-18 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 900 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,3 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
