A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 25 – 30. között 1009 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az aktuális fővárosi ügyekről.
A válaszadók közel kétharmada összességében inkább egyetért azzal, hogy a 14 éven alattiak számára ingyenes lesz a közösségi közlekedés, gyorsítják a felújításokat a városban, alternatív útvonalakat nyitásával és lámpák átprogramozásával javítják az autós közlekedést.
A megkérdezettek többsége (44 százalék, 31 ellenében) szerint összességében ezek az intézkedések javítani fogják a fővárosi közlekedési helyzetet.
A válaszadók háromnegyede hallott Karácsony Gergely tervéről, miszerint a Budapestre tervezett atlétikai világbajnokság megrendezésének a vétóját tervezi, mert a kormány nem teljesíti azon vállalását, hogy megépíti a vidéki diákokat kiszolgáló diákvárost.
A megkérdezettek többsége (45 százalék, 42 ellenében) egyetért a főpolgármester diákváros érdekében meglépendő vétó szándékával. A törésvonal tisztán pártpolitikai: tízből nyolc ellenzéki szavazó inkább egyetért, tízből nyolc Fidesz szavazó pedig inkább nem ért egyet a vétó ötletével.
A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) összeségében inkább egyetért azzal, hogy a 14 éven alattiak számára ingyenes lesz a közösségi közlekedés, gyorsítják a felújításokat a városban, alternatív útvonalakat nyitásával és lámpák átprogramozásával javítják az autós közlekedést.
Tízből nyolc (83 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hat (62 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók közel fele (46 százalék) összeségében inkább egyetért a főváros intézkedéseivel.
A megkérdezettek 44 százaléka szerint összeségében ezek az intézkedések javítani fogják a fővárosi közlekedési helyzetet. Így látja tízből hét (69 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (43 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá a Fidesz szavazók közel negyede (23 százalék).
A válaszadók 31 százaléka szerint azonban ezek az intézkedések összeségében nem fognak segíteni. Így gondolja minden második Fidesz szavazó (51 százalék), minden negyedik (25 százalék) bizonytalan szavazó) és közel minden nyolcadik (13 százalék) ellenzéki szavazó.
A válaszadók háromnegyede (73 százalék) hallott Karácsony Gergely tervéről, miszerint megvétózza a Budapestre tervezett atlétikai világbajnokság megrendezését, mert a kormány nem teljesíti azon vállalását, hogy megépíti a vidéki diákokat kiszolgáló diákvárost.
Így nyilatkozott tízből kilenc (88 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hét (68 százalék) Fidesz szavazó, illetve tízből hat (60 százalék) bizonytalan szavazó.
A válaszadók többsége egyetért azzal, hogy a főpolgármester az atlétikai világbajnokság vétóját tervezi, mert a kormányzat nem építi meg a diákvárost. A megkérdezettek 45 százaléka összességében inkább egyetért, 42 százaléka pedig összességében inkább nem ért egyet a főpolgármester döntésével.
Tízből nyolc (81 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden tizedik (10 százalék) Fidesz szavazó inkább egyetért a főváros lépésével. A Fidesz szavazónak 80 százaléka inkább nem ért egyet a lépéssel.
Leginkább a Budapestiek és a városokban élők támogatják az atlétikai vb vétóját 53 és 45 százalékuk.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. augusztus 25 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1009 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
