Minden bizonnyal Iveta Radicová követheti Robert Ficót a miniszterelnöki székben, de addig még Ivan Gasparovic köztársasági elnök mindent elkövethet, hogy megnehezítse a hatalomváltást, és Fico is köthet háttéralkukat a kereszténydemokratákkal. A Magyar Koalíció Pártja kiesett a parlamentből, ez jelentős presztízsveszteség a mindent rátevő magyar politikának. Az eddig parlamenten kívüli liberális pártok, a Híd és a Szabadság és Szolidaritás minden várakozást felülmúlóan szerepeltek. Publicus Slovensko elemezése.
Minden bizonnyal Iveta Radicová követheti Robert Ficót a miniszterelnöki székben, de addig még Ivan Gasparovic köztársasági elnök mindent elkövethet, hogy megnehezítse a hatalomváltást, és Fico is köthet háttéralkukat. A Magyar Koalíció Pártja kiesett a parlamentből, ez jelentős presztízsveszteség a mindent rátevő magyar politikának. Az eddig parlamenten kívüli liberális pártok, a Híd és a Szabadság és Szolidaritás minden várakozást felülmúlóan szerepeltek. A Publicus Slovensko elemezése.
A Robert Fico vezette koalíció bukását, és ellenzéki, illetve parlamenten kívüli pártok győzelmét hozta a 2010-es szlovákiai országgyűlési választás. A Publicus Slovensko választásokat megelőző elemzésében ez az lehetőség vezető helyen szerepelt.
Az eddigi koalíció vezető ereje, a Smer közel 35 százalékot szerzett, ezzel 62 képviselőt küldhet a 150 fős parlamentbe. Koalíciós társai közül a Szlovák Nemzeti Párt 5,1 százalékot ért el, ez 9 mandátumot jelent. Az összesen 71, a parlamenti többséghez azonban 76 mandátum kell. A hiányzó képviselőket az eddigi harmadik koalíciós párt nem tudta szállítani, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom ugyanis nem lépte át az ötszázalékos küszöböt, 4,4 százalékot ért el.
Az ellenzék vezető ereje, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió 15,4 százalékot (28 mandátum), a most először parlamentbe jutó Szabadság és Szolidaritás 12 százalékot (22 mandátum), a Kereszténydemokrata Mozgalom 8,6 százalékot (15 mandátum) szerzett.
A magyar pártok közül a 8,12 százalékos Híd 14 képviselőt küldhet a parlamentbe, a 4 százalékos MKP viszont kiesett.
A győztes ugyan a Fico-vezette baloldali Smer, de ezzel nem sokra megy, mert koalíciós partnerei által a haza atyjának titulált Vladimír Meciar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma (HZDS) nem került be a parlamentbe, Ján Slota szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) pedig alig lépte át a küszöböt. A két pártnak összesen 71 képviselője van a 150 fős törvényhozásban, további kormányzásuk így kizárt.
Ivan Gasparovic ugyan a jelenlegi koalíció támogatásával lett köztársasági elnök, de hatalmából legfeljebb arra telik, hogy pár hétig még próbálkozhat Fico egy új koalíció összeeszkábálásával, ez azonban nem könnyű feladat. A Magyar Koalíció Pártján kívül az összes ellenzéki, és most a parlamentbe jutott új párt kijelentette még a választás előtt: Ficóval nem kötnek koalíciót.
Az ellenzéki, illetve új pártok közül egyedül a Kereszténydemokrata Mozgalom viszonyulása kérdéses Ficóhoz (bár a választás előtt ők is elzárkóztak tőle). Éveken keresztül harcban voltak az ellenzék – illetve Mikulás Dzurinda kormányzása idején a koalíció – vezető ereje címért, de végül alulmaradtak, sőt: még a most először parlamentbe jutott liberális Szabadság és Szolidaritás is megelőzte őket. A presztízsveszteség, valamint a választások éjszakáján a sajtótól való látványos elzárkózás veti fel azt a gondolatot, hogy eljátszhatnak a gondolattal: mi lenne, ha Ficót támogatnák.
Richard Sulík, a Dzurinda-féle gazdasági reformok atyja látványos sikert ért el az ultraliberális, erős programmal rendelkező SaS-szel.
A magyarországi média és politika az elmúlt években az MKP-t támogatta, így különösen meglepő, hogy a párt nem került a parlamentbe, a részben MKP-s szakadárok szervezte Híd viszont igen. A Híd ráadásul – jórészt a listáján megtalálható mérvadó szlovák politikusok szereplése miatt – a tisztán szlovákiai járásokban is kapott 1-1,5 százalékot, amire az MKP soha nem volt képes. Az MKP helyzetén a Fidesz is rontott az elmúlt hetek offenzívájával (kettős állampolgárság, Trianon-törvény), mivel a felvidéki magyarok a jelek szerint a megbékélés hívei.
A Híd listáján magyarok és szlovákok egyaránt szerepelnek, de az etnikai politizálásnak az MKP kiesésével még nincs vége, mivel annak a szlovák oldalról is vannak követői. Az MKP kiesével óhatatlanul a Híd kerül a „magyar párt” szerepébe, ez az imidzs azonban az elődjeinél jóval konszolidáltabb lesz. A Híd és az SaS között szoros a kapcsolat – a magyar párt listájának harmadik helyezettje, Ivan Svejna a SaS-elnök Richard Sulík közeli munkatársa volt, a választás éjszakáján pedig Bugár és Sulík együtt borozgatva ünnepelték a sikert. A potenciálisan leendő kormánypártok között egyébként is jó a kapcsolat, ami részben a korábbi koalíciós tapasztalatokból adódik. A kormány stabilitását a gazdaságpolitikai egység, valamint az egykori megosztó személyek (Csáky, Dzurinda, Hrušovský) ki- vagy háttérbe szorulása adhatja, kihívást jelenthet azonban a kettős állampolgárság kérdésének kezelése.
Az MKP kiesésével Orbán Viktor politikája látványos vereséget szenvedett, mivel korábban nem vett tudomást a Híd létezéséről, Csákyékat viszont mindenben támogatta, a választások előtt két nappal például Esztergomban találkozott vele. A magyar politika változását jelezte, hogy Heizer Antalt, Magyarország pozsonyi nagykövete szombat éjjel az MKP után váratlanul a Híd főhadiszállásán is megjelent.
Az új kormány miniszterelnökét adó SDKÚ-ban folytatódhat a hatalmi harc. A párt elnökét, Mikulás Dzurinda volt miniszterelnököt maga Fico buktatta meg, amikor az év elején azzal vádolta meg, hogy kormányzása idején visszaélt a privatizációval, és svájci bankokon, illetve fiktív cégeken keresztül hatalmas pénzeket mosott tisztára.
Így lett miniszterelnök-jelölt a párt másik szárnyához tartozó Iveta Radicová, aki, ha létrejön az ellenzéki koalíció, nagy eséllyel miniszterelnök is lesz. A szociológus végzettségű politikus lehet Szlovákia első női miniszterelnöke. Az elnökválasztáson tavaly Ivan Gasparoviccsal szemben alulmaradt Radicová az elmúlt parlamenti ciklusban visszavonult a parlamenti munkától, miután kiderült, hogy egy képviselőtársa helyett szavazott.
A nemzetiségi kérdésben ugyan korreknek tartják, de a kettős állampolgárságról szóló magyar törvényt ő is élesen elítélte. Amennyiben ő lesz a miniszterelnök, vele sem lesz könnyű Orbánnak zöld ágra vergődnie az állampolgársági törvényt illetően, mivel Ficóék ellentörvényét (amely szerint elvesztheti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi a magyart) nem eltörölni, csupán finomítani akarja.
És hogy mi lesz a jelenlegi kormánypártokkal? Fico pártelnöki posztját a választás után sem fenyegeti veszély. Volt már ellenzékben, és vélhetően most is azt fogja csinálni, amit akkor: dinamikus lesz, habzó szájjal tagad mindent, amit a kormány tesz, ugrásra készen áll, hogy visszatérjen a hatalomba. Bázisa erős, az ország egyes részein 50 százalék fölött szavaztak a Smerre.
Ján Slotá 5,1%-os parlamenti bejutása (szlovákiában is 5% a küszöb) nem teljesen független Orbán szlovák szélsőségeket is mozgósító kormányzati döntéseitől. Slota politizálásába élet költözhet azzal, hogy újra lesznek magyar tagjai a pozsonyi kormánynak. A választás éjszakáján már arról beszélt, hogy véres könnyeket hullajt Szlovákiáért, mivel egy éven belül politikai autonómia lesz Dél-Szlovákiában. De a háttérben már készülődik a 2014-es választásra a most még csak egy százalék fölött szerepelt Mi Szlovákiánkért Néppárt csupa fiatal jelölttel, ami könnyen elsodorhatja Slotát.
Meciar pedig már a választás éjjelén kijelentette, hogy 2014-ben győzni fog, de ezt még ő maga se gondolhatja komolyan. A HZDS-nek vége, a párt üres csontváz maradt. Szlovákia fellélegezhetett: Szlovákiában ezzel vége a meciarizmusnak.
Az elemzés az index.hu oldalán jelent meg és ott hosszabb változata olvasható.
