A KKV cégek vezetőinek 74%-a már érzi a gazdasági válságot, és 90%-uk szerint legalább egy évig, vagy tovább fog tartani. A cégvezetők kb. háromnegyede (72%) a válság hatására átalakította az idei üzleti tervét, mivel közel felük (49%) a bevétel visszaesésével számol, derül ki a Publicus Research friss kutatásából. A változtatás érintette az informatikai beszerzési terveket is, tíz KKV-ból hat (58%) változtatott ezen. 71%-uk csökkentette a beszerzések összegét, 23%-uk megváltoztatta a beszerzések tartalmát, 7% teljesen lefújta a fejlesztési terveket, míg 4% csupán elhalasztotta azokat.
Mivel egy cég informatikai háttere minden munkafolyamat alapjául szolgál, a vállalkozás mindenapjait olyan mélyen járja át, hogy az ezekben történő visszalépés tovább ronthat a helyzeten. Az informatikai iparágak dinamikus növekedésével az egy helyben állás is könnyen visszalépésnek bizonyulhat, miközben egy géppark vagy informatikai háttérrendszer szinten tartása is komoly költségekkel jár.
Az IT irányú költések visszafogása természetes lépés, de az informatikai felszereltség a jövőbeni versenyképesség és az innováció záloga egyben, ezen kiadások drasztikus visszafogásával a cégek könnyen maguk alatt vághatják a fát. Ez különösen a piacot amúgy is drasztikusan újrarendező válság idején lehet különösen kritikus egy vállalkozás sikeres szempontjából. Az optimális egyensúly megtalálása a jelen gazdasági körülmények között azonban nem könnyű feladat.
Az IT-költségek racionalizálása mint a válságkezelés eszköze
„Amikor a szomszéd munkanélküli lesz, az recesszió, amikor te leszel az, akkor az depresszió” – mondta Harry S. Truman mély együttérzésében az amerikai néppel a gazdaság háború utáni újjáépítésének idején.
Ez az idézet árulkodik arról, mennyire sokféle lehet egy válságos gazdasági helyzet megítélése személyes érintettségtől függően – a recesszió, a világválság vagy éppen a világvége más és más reakciókat vált ki a társadalom és a gazdaság egyes szereplőiből. A Publicus Research által a Pont ez Holding Kft. megrendelésére végzett, 583 cégvezető megkérdezésével végzett kutatás többek között a hazai KKV szektor válságképét, és a válság üzleti működésre gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatás súlypontját az IT beruházások és fejlesztések adják: az IT irányú költések visszafogása természetes lépés, de az informatikai felszereltség a jövőbeni versenyképesség és az innováció záloga egyben, ezen kiadások drasztikus visszafogásával a cégek könnyen maguk alatt vághatják a fát. Az optimális egyensúly megtalálása a jelen gazdasági körülmények között azonban nem könnyű feladat.
A megkérdezett cégvezetők közel háromnegyede (74%) gondolja úgy, hogy Magyarországot már elérte a válság, 14%-uk szerint a java még hátravan, és csak elvétve akad olyan, aki azt gondolja, hazánkat elkerüli a válság (1%). A kérdésben a leginkább borúlátóak a bevételeik szerint évi 10 és 25 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező cégek vezetői, közülük 27% gondolja, hogy a válság csak a jövőben ér Magyarországra – ők tehát a jelenleginél nehezebb időszakra is számítanak.
Válságérzékelés tekintetében nemcsak a bevételek és a bevételi várakozások különböznek, hanem az is, ki mennyi ideig „tervez” a válsággal. Minél több alkalmazottja van egy cégnek, vezetője annál inkább gondolja, hogy elhúzódó válság ez a mostani, akár egy évnél is tovább tart. A legnagyobb létszámú, 20 fő fölötti cégeknél azonban ez a tendencia megtörik: a cégvezetők ebben a körben az átlagnál jóval kisebb arányban számítanak hosszú válságra.
Kérdés, hogy a válságról alkotott kép milyen hatással van a vállalkozás mindennapjaira, hogyan épül be a tervezésbe és a fejlesztések megvalósításába. Nem meglepő, hogy a leggyakoribb reakció az éves üzleti tervek újragondolása – rendre természetesen a takarékosság jegyében. A cégek döntő többsége a túlélés jegyében tervezi a 2009-es évet, kivár, és a kedvezőbb gazdasági környezet reményében átmenetileg az életben maradásra állítja be működését.
Tíz válaszadóból hét (72%) az üzleti tervek válság-kompatibilis alakításáról számolt be, új költségvetések születtek. A 10 millió forintnál alacsonyabb éves jövedelemmel rendelkező cégek kategóriájában a legmagasabb (31%) azok aránya, akik nem módosították várakozásaikat. Ebben feltehetően az is közrejátszik, hogy ebben a körben a leggyakoribbak a rögzítetlen várakozások, és a legkevésbé jellemző az üzleti várakozások piaci környezethez igazítása. Üzleti tervet azok háromnegyede (75%) is változtatott, akik beszerzési feltételeiket egyelőre változatlannak ítélik.
A KKV-körben 2008-hoz képest 49 százalék bevétel-visszaeséssel számol 2009-ben, és csupán egytized (11%) bízik a növekedésben. A részletesebb bontásból kitűnik, hogy azok, akik üzleti terveiken nem változtattak, a bevételeket illető stagnálásra számítanak. Az üzleti tervükön nem változtatókon belül a tervmódosítókhoz (23%) képest kétszeres azok aránya, akik bevételeik változatlanságára számítanak (54%).
A válság előtt tíz kis- és középvállalkozásból négy (41%) tervezett informatikai beruházást 2009-re.
A fejlesztéseket tervező cégek 58%-a a válság hatására változtatott tervén, és csak minden negyedik cég (41%) tartott ki a 2009. évre eltervezett informatikai fejlesztések mellett.
A válság hatására az IT beszerzéseiket újragondoló cégek közül 71% csökkentette a beszerzésre szánt összeget – folytatja a beruházásai, csak kisebb kerettel. További 23% ugyancsak fejleszt, de beszerzéseit más tartalommal tölti fel. Mellettük 4% nyilatkozta azt, hogy fenntartja fejlesztési igényét, csak a megvalósítást halasztják el. Csupán 7% azon cégek aránya, melyek teljesen sztornózták a 2009. évre előirányzott IT fejlesztéseket.
Azon cégek között, melyek alacsonyabb költségvetésből valósították meg IT beruházásaikat, különböző költségkímélő lépéseket látunk. Tíz cégből jóformán 9 visszafogta az eszközbeszerzéseit (88%), és minden második igyekszik spórolni a programfejlesztésekkel és frissítésekkel (51%). Nagyságrendekkel kevesebben fogják meg a kiadásokat az üzemeltetés környékén (21%) és a humán oldalon (18%).
Szerencsés aránynak tűnik, hogy a cégek mindössze 7%-a állt el a 2009-re tervezett IT-beruházásoktól. A cégek döntő többsége így vagy úgy, de igyekszik a kívánatos fejlesztéseket végrehajtani. Egy cég informatikai háttere minden munkafolyamat alapjául szolgál, a vállalkozás mindenapjait olyan mélyen járja át, hogy az ezekben történő visszalépés tovább ronthat a helyzeten. Az informatikai iparágak dinamikus növekedésével az egy helyben állás is visszalépésnek bizonyulhat, miközben egy géppark vagy informatikai háttérrendszer szinten tartása is komoly befektetéseket igényel.
Az adatfelvételt 2009. januárjában végezte a Publicus Research online és telefonos megkeresés formájában. Kérdéseinkre összesen 583 cégvezető adott teljes választ. A megkérdezett vállalkozások körét véletlen mintavétellel határoztuk meg. A kutatás eredményeként létrejött adatbázisban a mintavételből eredő torzulásokat a KSH adatai alapján, súlyozással korrigáltuk. Az elemzett minta így a magyarországi KKV szektor cégeire földrajzi elhelyezkedés (telephely régiója) és alkalmazottak létszáma szerint reprezentatív. A mintavételi hiba a teljes mintában +/- 4 százalékpont, de ennél nagyobb, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
