A globalizáció és az információs kor körülményeihez való adaptáció tudatossági fokát mutatja, hogy a cégek milyen jellegű és minőségű honlapot tartanak fenn, és milyen gyakran, milyen tartalmakkal töltik fel azt. A Publicus Research kutatási anyagaiból képet kapunk (többek között) a hazai KKV szektor szereplőinek internetes jelenlétéről.
Természetesen a cégek tevékenysége is befolyásolja, hogy a céges honlap sokoldalúságára milyen mértékben van szükség, a saját lehetőségeit legjobban kihasználó, a kor igényeinek megfelelő site azonban minden körülmények között vonzóbb, és vonzóbbá teszi a céget, mint egy régóta „porosodó”, statikus honlap. Saját környezetében komoly versenyelőnyhöz juthat bármilyen cég, amely hajlandó versenytársainál nagyobb energiát fordítani internetes megjelenésére. Különösen most, a válság okozta óhatatlan újrarendezési folyamatokban fontos a tudatos internetes jelenlét. Az átgondoltan megszerkesztett honlapok nem csupán marketing-kommunikációs célokat szolgálnak, hanem magát a tevékenységet „viszik” fel a világhálóra, például lehet róluk terméket vagy szolgáltatást is rendelni.
Az összes megkérdezett kis- és közepes vállalkozás közül 68%-nak van saját honlapja. E téren a budapesti cégek állnak a legjobban, 85 százalékuk rendelkezik honlappal, a megyei jogú városokban 76%, míg az ezeknél kisebb településeken csupán 64% ez az arány. Nem meglepő, hogy az egyéb infrastrukturális különbségekhez hasonlóan a fővárosból a vidék felé haladva egyértelmű az ellátottságban mutatkozó csökkenő tendencia. Hasonlóan látványos különbségek mutatkoznak az árbevétel szerinti megosztás mentén. Míg a 10 millió forintnál kevesebb éves bevétellel rendelkező cégek közül 38% rendelkezik honlappal, addig a 10 és 25 millió forint közötti árbevételű cégek esetében 63%-os ez az arány, majd az árbevétel növekedtével egyenletesen nő.
A globalizáció és az információs kor körülményeihez való adaptáció tudatossági fokát mutatja, hogy a cégek milyen jellegű és minőségű honlapot tartanak fenn, és milyen gyakran, milyen tartalmakkal töltik fel azt. A Publicus Research által a Pont ez Holding Kft. megrendelésére ez év januárjában készített kutatás anyagaiból képet kapunk (többek között) a hazai KKV szektor szereplőinek internetes jelenlétéről.
Természetesen a cégek tevékenysége is befolyásolja, hogy a céges honlap sokoldalúságára milyen mértékben van szükség, azonban a saját lehetőségeit legjobban kihasználó, a kor igényeinek megfelelő site azonban minden körülmények között vonzóbb, és vonzóbbá teszi a céget, mint egy régóta „porosodó”, statikus honlap. Saját környezetében komoly versenyelőnyhöz juthat bármilyen cég, amely hajlandó versenytársainál nagyobb energiát fordítani internetes megjelenésére. Különösen most, a válság okozta óhatatlan újrarendezési folyamatokban fontos a tudatos internetes jelenlét. Az átgondoltan megszerkesztett honlapok nem csupán marketing-kommunikációs célokat szolgálnak, hanem magát a tevékenységet „viszik” fel a világhálóra, például lehet róluk terméket vagy szolgáltatást is rendelni. Az online tudatosságot azonban érdemes ennél is szélesebb spektrumban vizsgálni, ide értve például, hogy mennyire ügyelnek a KKV-k a világhálón való böngészés során az adataik védelmére.
Kutatásunk szerint a KKV szektor vállalatainak 87%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. Ezen eredmények olvasásakor azonban figyelembe kell venni, hogy a megkérdezés részben eleve online történt, így ebbe az irányba „húznak” az adatok.
Az összes megkérdezett kis- és közepes vállalkozás közül 68%-nak van saját honlapja. E téren a budapesti cégek állnak a legjobban, 85 százalékuk rendelkezik honlappal, a megyei jogú városokban 76%, míg az ezeknél kisebb településeken csupán 64% ez az arány. Nem meglepő, hogy az egyéb infrastrukturális különbségekhez hasonlóan a fővárosból a vidék felé haladva egyértelmű az ellátottságban mutatkozó csökkenő tendencia. Hasonlóan látványos különbségek mutatkoznak az árbevétel szerinti megosztás mentén. Míg a 10 millió forintnál kevesebb éves bevétellel rendelkező cégek közül 38% rendelkezik honlappal, addig a 10 és 25 millió forint közötti árbevételű cégek esetében 63%-os ez az arány, majd az árbevétel növekedtével egyenletesen nő.
Pedig a korábban említett újrarendeződés szempontjából is fontos, hogy az internetes megjelenés kifejezetten olyan terület, ahol nem a méret a lényeg. A nagyokhoz képest rugalmasabb, sokszor kreatívabb és nagyobb innovációkra képes kis cégek ebben lekörözhetnék a nagyokat, mint azt számtalan példa mutatja.
A céges honlap léte önmagában 10 évvel ezelőtt még elegendő lehetett a piaci előnyhöz, ma már azonban kevés: a cégek négyötöde (84%) mégis leginkább tájékoztatásra használja vállalati site-ját, ebben a szegmensben csak minden harmadik (38%) piaci szereplő igyekszik új ügyfeleket szerezni a világhálón való megjelenésen keresztül.
A hazai KKV cégek túlnyomó többsége statikus honlapot tart fenn, elsősorban általános információkat közöl, és ritkán frissül. Mindössze a honlapok egyötödéről mondható el, hogy kereskedési vagy szolgáltatási folyamat integrált része, azaz termék, vagy szolgáltatás rendelhető róla. Mint említettük, tevékenység, termék– és szolgáltatásfüggő, hogy melyik honlapot mivel érdemes „felhasználóbarátabbá” tenni, de az eredmények alapján mégsem unalomig hangoztatott közhely, hogy a fejlődés irányát egyértelműen a dinamikus, az általános információkon túlmutató tartalmat nyújtó céges honlapok jelölik.
Saját domain-t bárki néhány perc alatt, néhány ezer forintért szerezhet. Ennek megfelelően az összes megkérdezett vállalat 75 százaléka rendelkezik saját domain-nel, azaz többen, mint akiknek saját honlapja van. A saját domain az elért vállalati kör 7 százalékának ezek szerint legfeljebb levelezésre, esetleg egy későbbiekben tervezett saját site létrehozásához kell.
A saját domain-nel rendelkezés a fővárostól a kisebb települések felé haladva egyre kevésbé jellemző. A saját domain a „filléres” költsége ellenére a hazai KKV-szektorban materiális kérdés: a nagyobb árbevételű cégek körében elterjedtebb. A 10 millió forintnál alacsonyabb árbevételű cégek 61, a 10 és 25 millió forint közötti árbevétellel rendelkező vállalatok 76, a 26 milliónál is nagyobb árbevételű gazdasági szervezeteknél pedig 80% fölötti a domain-ellátottság.
A vírusirtó – úgy tűnik – a piaci szereplők számára nem pénzkérdés; gyakorlatilag minden internethozzáféréssel rendelkező cégnek van vírusirtója. Az összes megkérdezett cégvezetők elhanyagolható hányada, mindössze 3 százaléka állította, hogy munkatársai védekezés nélkül interneteznek. Meglepő, és feltételezhetően a vírusírtó szoftver problémamentes működésére utal hogy a kutatásba bevont vállalati első emberek 14 százalékának fogalma sem volt róla, hogy cégénél használnak-e biztonsági alkalmazásokat.
Ugyancsak a biztonság, a tudatos internethasználat kérdése, hogy van-e a cégnek spamszűrő rendszere, mely távol tartja a kéretlen hirdetéseket, leveleket és az adathalászokat. Minél nagyobb egy cég és minél több címmel rendelkezik, annál tömegesebben árasztják el a hálózatot az illetéktelen levelek, ez a hálózat lelassulásához, túlterheltségéhez is vezethet. Az összes megkérdezett cég valamivel több, mint fele (55%) rendelkezik spamszűrővel. Ebben a kérdésben is Budapesten jobb a helyzet, a fővárosban tízből hét (71%) cég rendelkezik spamszűrő szoftverrel vagy szolgáltatással. A megyei jogú városokban már 58%, míg a kisebb településeken 52% ez az arány.
A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy IT területen összességében komoly fejlesztési potenciál van a hazai KKV–szektorban, a tárgyalt szempontok mindegyikében komoly lemaradásban vannak . Bár a mostanihoz hasonló válságos időszakokban a cégvezetők szeme előtt érthető módon nem az IT fejlesztési tervek lebegnek, azt is figyelembe kellene venni, hogy éppen a kiéleződő versenyhelyzetekben jelent óriási pluszt a biztonság, a kommunikáció, vagy az „önmagáért beszélő” weblap, ami új ügyfeleket és megrendelőket képes megszólítani. Az IT-fejlesztések a hasznukhoz képest alacsony beruházásokkal, mégis komolyan lendíthetnek egy cég kommunikációján, nem beszélve a komolyabb fejlesztésekről, mint a pl. vállalatirányítási rendszerek, vagy a racionalizálást, a dokumentációt, a megfelelő tudásmenedzsmentet szolgáló szoftverek bevezetése.
A válság, a gazdasági fejlődés megtorpanása lehetőséget kínál arra, hogy az infrastrukturális hátterükhöz képest a rövidtávú haszonmaximalizálás érdekében gyakran a fenntarthatatlanságig előreszaladt kis- és középvállalkozások rendezzék soraikat.
Az adatfelvételt 2009. januárjában végezte a Publicus Research online és telefonos megkeresés formájában. Kérdéseinkre összesen 583 cégvezető adott teljes választ. A megkérdezett vállalkozások körét véletlen mintavétellel határoztuk meg. A kutatás eredményeként létrejött adatbázisban a mintavételből eredő torzulásokat a KSH adatai alapján, súlyozással korrigáltuk. Az elemzett minta így a magyarországi KKV szektor cégeire földrajzi elhelyezkedés (telephely régiója) és alkalmazottak létszáma szerint reprezentatív. A mintavételi hiba a teljes mintában +/- 4 százalékpont, de ennél nagyobb, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
