A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 3-6. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az inflációról.
A megkérdezettek közel felének súlyos gondot jelent az infláció, az árak emelkedése. Így nyilatkozott a Fidesz szavazóknak a harmada is. Az augusztusi felmérésünk során még csak a kormánypárti szavazók picivel több, mint negyede mondta ezt.
Hónapról hónapra egyre többen vannak azok, akiknek súlyos gondot jelent az infláció: míg 2022 márciusában a megkérdezettek 34 százaléka, 2022 augusztusában 39 százaléka, addig most októberben már a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott így.
Szinte az összes válaszadó jelentős áremelkedést tapasztalt az élelmiszereknél. Tízből nyolc megkérdezett az energiaárak, a rezsi kapcsán érzékelt jelentős drágulást.
Tízből négy megkérdezett mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás támogatott mértékét. Közölük tízből hét válaszadó arra számít, hogy jelentős nehézséget fog neki jelenteni a nem támogatott energiaköltségek kifizetése
Tízből három megkérdezett mondta azt, hogy az ő háztartásában szeptemberben a hőmérséklet általában alacsonyabb volt, mint tavaly, amikor hasonló idő volt. A válaszadók háztartásában átlagosan 3 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet mint múltévben ilyenkor.
A megkérdezettek közel felének (45 százalék) súlyos gondot jelent az infláció, az árak emelkedése. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak, illetve a bizonytalan szavazóknak az enyhe többsége (52 – 51 százalék), továbbá a Fidesz szavazóknak a harmada (32 százalék). [Az augusztusi felmérünk során még csak a kormánypárti szavazók picivel több mint negyede – 27 százalék – mondta ezt.]
Minden második (50 százalék) válaszadó mondta azt, hogy észrevehető, de nem jelent neki súlyos gondot az infláció. Így nyilatkozott tízből közel hat (57 százalék) Fidesz szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak illetve a bizonytalan szavazóknak a közel fele. (47 és 46 százalék).
Hónapról hónapra egyre többen vannak azok, akik azt mondták, hogy súlyos gondot jelent nekik az infláció: míg 2022 márciusában a megkérdezettek 34 százaléka, 2022 augusztusában 39 százaléka, addig most októberben már a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott így.
Szinte az összes válaszadó (98 százalék) jelentős áremelkedést tapasztalt az élelmiszereknél. Tízből nyolcan (78 százalék) az energiaáraknál,rezsinél, tízből hatan (60 százalék) pedig az építkezés, lakásfelújítás, és a bútorok árai kapcsán érzékeltek jelentős drágulást.
A megkérdezettek fele (51 százalék) az éttermek, kocsmák, szórakozóhelyek árai kapcsán, közel minden második válaszadó (45 százalék) pedig a közlekedés, illetve a nyaralás, utazás, szállás költségei kapcsán tapasztalt jelentős áremelkedést.
Tízből négy megkérdezett pedig a ruháknál (39 százalék), illetve az elektronikai cikkeknél (37 százalék) érzékelt jelentős drágulást.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilenc (86 százalék), tízből nyolc (78 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből hét (68 százalék) Fidesz szavazó tapasztalt jelentős áremelkedést az energiaárak, a rezsi kapcsán.
Leginkább a városokban és a községekben élők (84 és 81 százalék), illetve a kertes házakban lakók (83 százalék) számoltak be jelentős drágulásról.
A kertes házban lakók közül minden ötödik (19 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy rossz szigetelésű, nagy energiaveszteségű házban lakik. Minden második (53 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, részben modernizált házban lakik, de még van jelentős energiavesztesége. Tízből három (28 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy hőszigetelt házban lakik jól szigetelő nyílászárókkal, modern energiatakarékos fűtéssel.
Leginkább a Fidesz szavazók (24 százalék), a 45-59 év közöttiek (27 százalék), a szakmunkások és legfeljebb 8 általánost végzettek (21-21 százalék) illetve a megyeszékhelyen és a városokban élők (24 és 20 százalék) mondták azt, hogy rossz szigetelésű, nagy energiaveszteségű házban laknak.
A megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás támogatott mértékét. [2022 augusztusában 43 százalék, 2022 júliusában pedig még 56 százalék volt ez az arány.] Leginkább a kertes házban élők (48 százalék) nyilatkoztak így.
Azok körében, akik túllépik a fogyasztás államilag támogatott mértékét, tízből hét (70 százalék) megkérdezett arra számít, hogy jelentős nehézséget fog neki jelenteni a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (81 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből közel hat (56 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből három (30 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy az ő háztartásában szeptemberben a hőmérséklet általában alacsonyabb volt, mint tavaly, amikor hasonló idő volt. Leginkább a 18-29 év közöttiek és a 45-59 év közöttiek mondták ezt (35-35 százalék), illetve a nyugdíjasok (32 százalék).
Tízből hat (59 százalék) válaszadó mondta azt, hogy kb. ugyanannyi, 4 százaléknyi megkérdezett pedig azt, hogy magasabb volt a háztartásában a hőmérséklet általában, mint tavaly, amikor hasonló idő volt.
A megkérdezettek háztartásában átlagosan 3 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet. [Közel minden tizedik (8 százalék) válaszadó 1 fokkal, minden harmadik (35 százalék) 2 fokkal, minden ötödik (19 százalék) 3 fokkal, minden hetedik (15 százalék) 4 fokkal, minden tizedik (11 százalék) 5 fokkal, 4 százaléknyi megkérdezett pedig 6 fokkal vagy annál többel csökkentette a hőmérsékletet a háztartásában.
Leginkább a 45-59 év közöttiek, illetve a 60 évnél idősebbek háztartásában csökkent a hőmérséklet (átlagosan 3,3, illetve 3,1 fokkal).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. október 03 – 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
