A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 26-31. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a Oroszország Ukrajna elleni kiprovokálatlan agressziójáról.
Tízből hét megkérdezett szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió Oroszország részéről. 2022 áprilisában még tízből közel hatan mondták ezt.
Tízből hat megkérdezett szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. 2022 áprilisában még csak tízből közel négyen mondták ezt.
A megkérdezettek többsége inkább nem elégedett a magyar kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. 2022 áprilisában még csak a válaszadók harmada mondta ezt, összesen 20 százalékponttal növekedett az elégedetlenek aránya.
Tízből közel hat válaszadó inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált. 2022 áprilisában még csak tízből hárman nyilatkoztak így, áprilishoz képest 25 százalékponttal növekedett az elégedetlenek aránya.
Tízből hét megkérdezett (69 százalék) szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió Oroszország részéről. [2022 februárjában ez az arány 64 százalék, 2022 áprilisában 56 százalék, 2022 augusztusában pedig 63 százalék volt]. Az október végi felmérésünk szerint így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (94 százalék), tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (43 százalék) Fidesz szavazó.
Minden ötödik (20 százalék) válaszadó szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább védekezés Oroszország részéről. [2022 februárjában ez az arány 15 százalék, 2022 áprilisában 25 százalék, 2022 augusztusában pedig 19 százalék volt] Az október végi felmérésünk szerint így gondolja tízből négy (42 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók ötöde (19 százalék) és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka.
Tízből kettő (19 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nagyon fél, szorong, tízből három (31 százalék) pedig azt, hogy egy kicsit fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban. (2022 augusztusában 21 és 27 százalék, 2022 áprilisában pedig 22 és 27 százalék volt ez az arány.)
Október végi felmérésünk szerint tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók ötöde (20 százalék), továbbá a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazó közül minden hetedik (14 százalék) nagyon fél, szorong a kialakult helyzetben.
Tízből három válaszadó (30 százalék) mondta azt, hogy egyáltalán nem fél, szorong amiatt, hogy háború dúl Ukrajnában. 2022 áprilisában ez az arány még 24 százalék volt. A mostani felmérésünk során így nyilatkozott tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazó közül tízből három (30 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (20 százalék).
A megkérdezettek ötöde (20 százalék) mondta azt, hogy változó mértékben fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban.
Az elmúlt hónapokban összesen 6 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (2022 februárjában 79 százalék, 2022 októberében pedig 85 százalék) akik inkább nem tartják valószínűnek, hogy a háború átterjed Magyarországra.
Ezzel együtt azonban összesen 7 százalékponttal növekedett az elmúlt időszakban azoknak az aránya (2022 februárjában 10 százalék, 2022 októberében pedig 17 százalék) akik inkább valószínűnek tartják, hogy atomfegyver bevetésére is sor kerülhet a háború során.
Tízből hat (57 százalék) megkérdezett szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. [2022 februárjában ez az arány 43 százalék, 2022 áprilisában 35 százalék, 2022 augusztusában pedig 48 százalék volt.]
Az október végi felmérésünk szerint így gondolja a Fidesz szavazók 15 százaléka, a bizonytalan szavazók fele (51 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (94 százalék).
A megkérdezettek többsége (54 százalék) inkább nem elégedett a magyar kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. [2022 februárjában ez az arány 46 százalék, 2022 áprilisában 34 százalék, 2022 augusztusában pedig 50 százalék volt, azaz áprilishoz képest 20 százalékponttal növekedett az elégedetlenek aránya.]
Az október végén készített felmérésünk során a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (91 százalék), tízből négy (44 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazóinak a tizede (9 százalék) mondta azt, hogy inkább nem elégedett a magyar kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával.
Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált. [2022 februárjában ez az arány 35 százalék, 2022 áprilisában 31 százalék, 2022 augusztusában pedig 52 százalék volt, azaz áprilishoz képest 25 százalékponttal növekedett az elégedetlenek aránya]
Október végén a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (95 százalék), a bizonytalan szavazók fele (51 százalék), illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka mondta azt, hogy inkább elégedetlen azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. október 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
