Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 27 – 29. között 1000 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a fővárosban frissen felfestett kerékpársávok ügynek a megítélését.

Az elmúlt időben több kerékpársávot festett a főváros az utakra, ami átalakítja a fővárosiak közlekedését, és óhatatlan feszültségeket is szül a különböző közlekedési módokat, eszközöket használók körében.

A megkérdezettek ötöde (18 százalék) szerint helyes, ha több lehetőséget kapnak a kerékpárosok akkor is, ha ez nehezíti az autós közlekedést, majd’ harmada (29 százalék) szerint az belefér, hogy néhány helyen nehezebb az autós közlekedés, de a legtöbb helyen úgy kell fejleszteni a kerékpáros közlekedést, hogy ne nehezítse az autós közlekedést, ám közel fele (47 százalék) szerint csak olyan módon fejleszthető a városban a kerékpáros közlekedés, hogy az ne akadályozza az autós közlekedést.

A kerékpáros közlekedést egyértelműen akár autós közlekedés kárára is leginkább a Momentum szavazók fejlesztenék (35 százalék), legkevésbé a bizonytalanok és a Fidesz szavazók (10-10 százalék).

Az autós közlekedést egyáltalán nem zavaró kerékpáros közlekedést leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók (59 és 54 százalék), valamint a bizonytalanok (57 százalék) tartják célravezetőnek. Legkevésbé a Momentum szavazók gondolják úgy, hogy a kerékpáros közlekedés fejlesztése ne akadályozza a kerékpáros közlekedést.

Valamennyi súrlódást a két közlekedési mód, illetve használóik között legkevésbé a Fidesz, és a Jobbik szavazók, valamint a bizonytalanok tartanak elfogadhatónak (23, illetve 25-25 százalék), míg leginkább a Momentum és az MSZP-P szavazók tartják elképzelhetőnek ( 45, és 39 százalék).

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. május 27 – 29. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő hibrid, telefonos és online megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.