A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 29 – június 2. között 1009 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az energiaárakkal kapcsolatban.
Tízből hét megkérdezett szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Tízből közel hat válaszadó Oroszországot, minden második megkérdetett pedig a brüsszeli szankciókat nevezte meg.
2023 januárjához képest 4 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint Oroszország inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Kiemelendő, hogy a Fidesz szavazóknál pedig 15 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint az Orbán-kormány a felelős inkább.
A válaszadók kétharmada szerint a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat.
A válaszadók átlagban 40.000 forintot költenek a háztartásukban áramra és gázra az utolsó számlák alapján. Még az áremelkedés előtt – ugyanebben az időszakban – a megkérdezettek átlagban 38 ezer forintot költöttek rezsire.
Azok körében, akik túllépik az államilag támogatott rezsifogyasztást, tízből hatan mondták azt, hogy nehézséget jelent nekik energiaköltségek kifizetése.
Tízből hét (71 százalék) megkérdezett szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Tízből közel hat válaszadó (55 százalék) Oroszországot, minden második (48 százalék) megkérdetett pedig a brüsszeli szankciókat nevezte meg.
2023 januárhoz képest 4 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint Oroszország inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Egyúttal pedig 3, illetve 2 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók (48 százalék) továbbá az Orbán-kormány (71 százalék) a felelős inkább.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (68 százalék), minden második (48 százalék) bizonytalan szavazó, illetve szintén minden második (49 százalék) Fidesz szavazó szerint Oroszország inkább felelős az energiaárak emelkedéséért.
Főleg a bizonytalan szavazók látják már kevésbé úgy, hogy Oroszország a felelős. (2023 márciusban 59 százalék, most pedig 48 százalék az arány).
Tízből nyolc (81 százalék) Fidesz szavazó, tízből négy (42 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (23 százalék) szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek az energiaárak emelkedéséért.
2023 márciusához képest a Fidesz szavazóknál 6 százalékpontot csökkent azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók felelőleg inkább az energiaárak emelkedéséért.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem az összes (95 százalék), tízből nyolc (83 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (34 százalék) szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért.
Szintén a Fidesz szavazóknál 2023 januárjához képest 15 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért.
A válaszadók kétharmada (67 százalék) szerint a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (82 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (50 százalék) Fidesz szavazó. 2023 márciusi felmérésünk során is közel ugyanilyen arányok jöttek ki.
Tízből kettő (21 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás államilag támogatott mértéket. Leginkább a diplomások (33 százalék), a szakmunkások (24 százalék), és az egyéb inaktívok (39 százalék) nyilatkoztak így.
2022 októberében 39 százalék, 2022 augusztusában 43 százalék, 2022 júliusában pedig még 56 százalék volt ez az arány, azaz hónapról hónapra kevesebben vannak azok, akik többet fogyasztanak a támogatott mértéknél.
A válaszadók átlagban 40.000 forintot költenek a háztartásukban áramra és gázra az utolsó számlák alapján. A megkérdezettek negyede (23 százalék) 21-30 ezer forintot, ötöde (20 százalék) 11-20 ezer forintot, hatoda (15 százalék) 51 ezernél többet, tizede (10 százalék) 10 ezer forint alatt, minden tizenkettedik (8 százalék) válaszadó pedig 41-50 ezer forintot költ rezsire.
Még az áremelkedés előtt – ugyanebben az időszakban – a megkérdezettek átlagban 38 ezer forintot költöttek rezsire.
Azok körében, akik túllépik az államilag támogatott rezsifogyasztást, tízből hatan (57 százalék) mondták azt, hogy nehézséget jelent nekik energiaköltségek kifizetése. A nőknél 68 százalék, a férfiknál pedig 45 százalék ez az arány.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. május 29 – június 02. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1009 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
