A Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 24 – 28. között 1012 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus kapcsán felmerült aktuális kérdésekről.
A megkérdezettek enyhe többsége összeségében inkább nem elégedett azzal, ahogy eddig a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet. Tízből hat válaszadó szintén inkább nem elégedett a vészhelyzet gazdasági vonatkozásainak kezelésével
Tízből nyolc válaszadó összességében inkább elégedett azzal, ahogy eddig a magyar egészségügy kezelte a koronavírus-helyzetet. Ezzel együtt azonban tízből nyolc válaszadó inkább nem elégedett a halálozások számának az alakulásával.
Tízből hat megkérdezett szerint az ellenzéki pártok összeségében nem oltásellenesek. Így látja a Fidesz szavazók negyede is, továbbá a bizonytalan szavazók közel kétharmada szintén.
Tízből négyen úgy látják, hogy a kormány azért hosszabbította meg a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, mert így nem lehet tüntetéseket tartani, továbbá azért is, mert így nehezebb lehet megtartani az ellenzék által tervezett előválasztást. Az enyhe többség szerint a döntés hátterében az áll, hogy így kevesebb ügyben kell bevonni a parlamentet, és a kormány maga is dönthet a fontos kérdésekben.
Tízből négy megkérdezett szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása vagy tisztán, vagy pedig elsősorban politikai döntés volt, mivel a járványügyi helyzet nyár végén már nem lesz olyan súlyos.
Azok közül akik beoltatnák magukat, vagy már beoltatták őket, tízből heten (69 százalék) fogadnák el a Pfizer vakcinát. Közel minden második válaszadó oltatná be magát a kínai Sinopharm (49 százalék), az orosz Szputnyik (47 százalék), és a Moderna készítményével. (45 százalék).
Az AstraZeneca vakcína támogatottsága 38 százalék, a frissen engedélyezett Johnson&Johnson-Jensennek pedig 34 százalék.
[A februárban készített mérésünkhöz képest némileg csökkent a vakcinák elfogadottsága.]
Minden tizedik megkérdezett (9 százalék) átesett már a Covid-fertőzésen. A válaszadók 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte már elkapta a koronavírust, azonban hivatalos diagnózisa nincs róla.
A megkérdezettek harmada (33 százalék) azt mondta, hogy vannak utóhatásai a betegségének. A 60 évnél idősebbeknek már közel a kétharmada (63 százalék) nyilatkozott így.
Azok közül, akik a beszámoltak a betegségük utóhatásáról, tízbőn heten (68 százalék) említették a fáradságot, fáradékonyságot és a tompaságot, minden negyedik válaszadó mondta az íz ás szagérzékelés elvesztését, továbbá az ingerlékenységet (26-26 százalék). Tízből ketten (18 százalék) említettek olyan szervi megbetegedést, amely miatt ápolásra szorultak. A válaszadók harmada (33 százalék) egyéb más tünetet mondtak, mint a betegség utóhatása.
A megkérdezettek enyhe többsége (51 százalék) összeségében inkább nem elégedett azzal, ahogy eddig a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet. Tízből hat (57 százalék) válaszadó szintén inkább nem elégedett a vészhelyzet gazdasági vonatkozásainak kezelésével (a bevételtől eleső ágazatok támogatás, bértámogatások, táppénz, gyes, gyed, stb).
Minden második (50 százalék) válaszadó inkább elégedett az oltások megszervezésével, továbbá közel ugyanilyen arányban (51 százalék) azzal is, ahogy a kormány a vészhelyzetet az emberek mindennapjait érintő kérdésekben kezelte (távoktatás, óvodai gyermekfelügyelet, internethozzáférés támogatása, stb.)
Tízből nyolc (79 százalék) válaszadó összességében inkább elégedett azzal, ahogy eddig a magyar egészségügy kezelte a koronavírus-helyzetet.
Ezzel együtt azonban tízből nyolc (79 százalék) válaszadó inkább nem elégedett a halálozások számának az alakulásával.
Az ellenzéket egyesek oltásellenességgel vádolják. Tízből hat megkérdezett szerint (62 százalék) azonban az ellenzéki pártok összeségében nem oltásellenesek. Így látja a Fidesz szavazók negyede (25 százalék) is, továbbá a bizonytalan szavazók közel kétharmada (64 százalék) szintén.
A kormány őszig meghosszabbította a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Tízből négy (39 százalék) megkérdezett szerint ezen döntésben nagy szerepet játszott, hogy a veszélyhelyzet alatt nem lehet tüntetéseket tartani. Közel ugyanilyen arányban (41 százalék) látják úgy, hogy a lépés mögött az áll, hogy így nehezebb lehet megtartani az ellenzék által tervezett előválasztást.
A válaszadók többsége (52 százalék) szerint a kormány döntésében, hogy meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, nagy szerepet játszik az, hogy így kevesebb ügyben kell bevonni a parlamentet, és a kormány maga is dönthet a fontos kérdésekben.
Tízből négy (40 százalék) megkérdezett szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása vagy tisztán (26 százalék), vagy pedig elsősorban politikai döntés volt (14 százalék), mivel a járványügyi helyzet nyár végén már nem lesz olyan súlyos.
A válaszadók harmada (32 százalék) szerint elsősorban járványügyi döntés született, de politikai okok is szerepet játszhattak.
A megkérdezettek ötöde (21 százalék) szerint született tisztán járványügyi döntés a veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán.
Míg a Fidesz szavazók közel fele szerint (47 százalék) tisztán járványügyi döntés született, addig az ellenzéki szavazók fele (49 százalék) úgy látja, hogy tisztán politikai döntés áll a veszélyhelyzet meghosszabbításának hátterében.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. április 24 – 28. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1012 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
