A Publicus Intézet július 26-31. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az olvasási szokásaikról.
Tízből közel hárman gyakran, tízből szintén közel hárman ritkán, tízből négyen pedig egyáltalán nem olvastak szépirodalmat az utóbbi években.
Azok körében, akik olvasnak szépirodalmat, tízből négyen inkább magyar, minden kilencedik megkérdezett inkább külföldi, közel minden második válaszadó pedig mindkettőt egyformán olvas. A megkérdezettek 37 százaléka inkább klasszikus irodalmat, 16 százaléka inkább kortárs irodalmat, 45 százalék pedig mindkettőt szokott olvasni.
Azok közül, akik vásárolnak valamilyen gyakorisággal új könyvet, a válaszadók negyede 1-2 könyvet, szintén negyede 3-4 könyvet, harmada 5-10 könyvet, további 17 százalék pedig 11 könyvnél is többet vett idén. A megkérdezettek átlagban 7 db könyvet vásároltak ebben az évben.
Tízből közel négy válaszadó mondta azt, hogy általában tudja, hogy az általa éppen olvasott könyvet melyik kiadó jelentette meg. Tízből három megkérdezett tisztában van azzal, hogy az általa kedvelt írók könyveit melyik kiadó adja ki.
Közel minden második válaszadó jellemzően az ismerősök ajánlása alapján szokott könyvet választani. Tízből közel négy megkérdezett mondta azt, hogy kedvelt szerzők könyvét mindig elolvassa. A válaszadók harmada recenziók, vagy a médiában megjelenő ajánlások alapján választ. Minden kilencedik megkérdezett a boltokban kiemelt helyen elhelyezett népszerű könyvek közül válogat.
Tízből közel hárman gyakran (28 százalék), tízből szintén közel hárman ritkán (28 százalék), tízből négyen (42 százalék) pedig egyáltalán nem olvastak szépirodalmat az utóbbi években.
Leginkább a nők (36 százalék) és a diplomások (39 százalék) mondták azt, hogy gyakran olvasnak szépirodalmat, legkevésbé pedig a férfiak és a szakmunkások (19-19 százalék)
Pártpreferenciát nézve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel négy (37 százalék), a Fidesz szavazók negyede (26 százalék) és a bizonytalan szavazók közel negyede (22 százalék) mondta azt, hogy az utóbbi években gyakran olvasott szépirodalmat.
Azok körében, akik olvasnak szépirodalmat, tízből hárman (29 százalék) úgy becsülték, hogy 1-2 szépirodalmi művet olvasott 2023-ban. Minden ötödik (21 százalék) válaszadó 3-4, tízből hárman (28 százalék), 5-10, 22 százaléknyian pedig 11 szépirodalmi műnél is többet olvasott 2023-ban.
Szintén azok körében, akik olvasnak szépirodalmat, tízből négyen (42 százalék) inkább magyar, minden kilencedik (11 százalék) megkérdezett inkább külföldi, közel minden második válaszadó (45 százalék) pedig mindkettőt egyformán olvas.
Míg a Fidesz szavazók inkább magyar szépirodalmat olvasnak (58 százalék), addig a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói jóval inkább olvasnak a magyart mellett külföldit is (48 százalék).
A válaszadók 84 százaléka jellemzően könyv formájában, 6 százaléka e-book-on olvasón, 9 százalék pedig mindkét módon olvas.
A megkérdezettek 37 százaléka inkább klasszikus irodalmat, 16 százaléka inkább kortárs irodalmat, 45 százalék pedig mindkettőt egyformán olvas.
A válaszadók 2 százaléka szokott hetente vagy gyakrabban, 11 százalék legalább havonta egyszer, 6 százalék néhány havonta, 5 százalék évente egyszer-kétszer, 7 százalék pedig ritkábban szokott könyvtárból irodalmi műveket kölcsönözni. 69 százalék mondta azt, hogy soha nem tesz így.
A megkérdezettek 3 százaléka szokott hetente vagy gyakrabban, 7 százalék legalább havonta egyszer, 14 százalék néhány havonta, 23 százalék évente egyszer-kétszer, 19 százalék pedig ritkábban szokott könyvesboltban új irodalmi tartalmú könyveket vásárolni. 34 százalék válaszolta még, hogy soha nem tesz így.
A válaszadók 1 százaléka szokott hetente vagy gyakrabban, 5 százalék legalább havonta egyszer, 5 százalék néhány havonta, 10 százalék évente egyszer-kétszer, 17 százalék pedig ritkábban szokott antikváriumban irodalmi tartalmú könyveket vásárolni. 62 százalék közölte, hogy soha nem tesz így.
A megkérdezettek 5 százaléka szokott hetente vagy gyakrabban, 9 százalék legalább havonta egyszer, 11 százalék néhány havonta, 11 százalék évente egyszer-kétszer, 15 százalék pedig ritkábban szokott ismerősökkel irodalmi témájú könyveket cserélni. 48 százalék mondta azt, hogy soha nem tesz így.
Azok közül, akik vásárolnak valamilyen gyakorisággal új könyvet, a válaszadók negyede 1-2 könyvet, szintén negyede 3-4 könyvet, harmada 5-10 könyvet, további 17 százalék pedig 11 könyvnél is többet vett idén. A megkérdezettek átlagban 7 db könyvet vettek idén.
Leginkább a városokban és a panelekben élők mondták azt (56 és 80 százalék), hogy 5 db könyvnél is többet vásároltak az idén. 1-2 darab könyvet leginkább a Budapesten, és a társasházban élők vásároltak (37 és 30 százalék).
Tízből közel négy (37 százalék) válaszadó mondta azt, hogy általában tudja, hogy az általa éppen olvasott könyvet melyik kiadó jelentette meg.
Tízből három megkérdezett tudja azt, hogy általa kedvelt írók könyveit melyik kiadó adja ki. Leginkább a Budapesten élők (43 százalék), legkevésbé pedig a községekben élők (14 százalék) mondták ezt.
Közel minden második (46 százalék) válaszadó jellemzően az ismerősök ajánlása alapján szokott könyvet választani. Tízből közel négy (36 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy kedvelt szerzők könyvét mindig elolvassa. A válaszadók harmada (33 százalék) recenziók, vagy a médiában megjelenő ajánlások alapján választ.
Minden kilencedik (11 százalék) megkérdezett a boltokban kiemelt helyen elhelyezett népszerű könyvek közül válogat. Szintén minden kilencedik (11 százalék) válaszadó jellemzően a könyvtáros ajánlása alapján választ könyvet.
A válaszadók 21 százaléka hetente vagy gyakrabban, 8 százalék legalább havonta, 4 százaléka néhány havonta, szintén 4 százaléka évente egyszer-kétszer, 19 százalék pedig ritkábban olvas irodalmi témájú újságot, folyóiratot, akár nyomtatva, akár online. 43 százalék mondta azt, hogy soha nem tesz így.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. július 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
