A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 22-25 között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban.
A megkérdezettek többsége inkább nem elégedett összességében azzal, ahogy a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet. Így látja tízből kilenc ellenzéki, tízből hat bizonytalan, továbbá minden hetedik Fidesz szavazó is.
Megosztottak az emberek abban a kérdésben, hogy jól szervezték-e meg az oltásokat (47-47 százalék), illetve abban is, hogy a kormány megfelelően kezelte-e a vészhelyzetet az emberek mindennapjait érintő kérdésekben (távoktatás, óvodai gyermekfelügyelet, internethozzáférés). (47-49 százalék)
Tízből hat válaszadó inkább nem elégedett a vészhelyzet gazdasági vonatkozásainak a kezelésével (a bevételtől eleső ágazatok támogatás, bértámogatások, táppénz, gyes, gyed, stb). Így látja tízből kilenc ellenzéki, tízből hat bizonytalan, továbbá minden negyedik Fidesz szavazó is.
A válaszadók túlnyomó többsége nem tartja helyesnek azt, hogy a bölcsődei, óvodai dolgozókat és a tanárokat nem oltják be veszélyeztetett csoportként. Ehhez hasonlóan azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a szociális munkások nem számítanak veszélyeztetett csoportnak az oltási sorrendben.
Tízből nyolc megkérdezett azt sem tartja jó döntésnek, hogy az élelmiszerüzletek dolgozói sem kaphatnak hamarabb oltást, mint ahogy az életkorukból következik.
A megkérdezettek többsége azt gondolja, hogy az egészségügyi ellátórendszerben várhatók problémák a következő hetekben. A kérdésben meghatározó a pártpreferencia – leginkább a Fidesz-KDNP szavazók bíznak az egészségügy helytállásában.
A megkérdezettek nagyobb része gondolja úgy, hogy saját tapasztalataik alapján a járvány korábbi időszakainál több most a beteg, valamint a válaszadók felének van olyan ismerőse, aki kórházi kezelésre szorult.
A válaszadók harmadának van olyan ismerőse, aki idős, krónikus beteg, és hiába regisztrált, még nem kapott semmilyen oltást. Érdekes, hogy az erről alkotott percepciót is meghatározza a pártpreferencia – az ellenzéki válaszadóknak kétszer akkora része vallja, hogy van olyan idős, krónikus betegséggel küzdő ismerőse, aki még nem kapott oltást, mint a kormánypárti megkérdezetteknek.
A megkérdezettek többsége (53 százalék) inkább nem elégedett összességében azzal, ahogy a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet.
Megosztottak az emberek abban a kérdésben, hogy jól szervezték-e meg az oltásokat (47-47 százalék) – illetve abban is, hogy a kormány megfelelően kezelte-e a vészhelyzetet az emberek mindennapjait érintő kérdésekben (távoktatás, óvodai gyermekfelügyelet, internethozzáférés) (49 százalék szerint inkább igen, 47 százalék szerint pedig inkább nem).
Tízből hat (58 százalék) válaszadó inkább nem elégedett a vészhelyzet gazdasági vonatkozásainak a kezelésével (a bevételtől eleső ágazatok támogatás, bértámogatások, táppénz, gyes, gyed, stb).
A megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) összeségében inkább elégedett azzal, ahogy eddig a magyar egészségügy kezelte a koronavírus-helyzetet.
Míg tízből kilenc (85 százalék) Fidesz szavazó összeségében inkább elégedett azzal, ahogy eddig a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet, addig tízből kilenc (87 százalék) ellenzéki szavazó ennek az ellenkezőjét állapította meg. A bizonytalan szavazók többsége (55 százalék) szintén inkább nem elégedett azzal, ahogy eddig a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet.
Míg tízből nyolc (83 százalék) Fidesz szavazó összeségében inkább elégedett az oltások megszervezésével, addig tízből nyolc (77 százalék) ellenzéki szavazó nem így látja. A bizonytalan szavazóknál többen vannak azok, akik inkább nem elégedettek az oltások megszervezésével (47 és 39 százalék).
Tízből hat (63 százalék) kormánypárti szavazó inkább elégedett a vészhelyzet gazdasági vonatkozásainak a kezelésével (a bevételtől eleső ágazatok támogatás, bértámogatások, táppénz, gyes, gyed, stb). A Fidesz szavazók negyede (25 százalék) azonban inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány a koronavírus gazdasági vonatkozásait kezelte.
Tízből kilenc (89 százalék) ellenzéki szavazó inkább nem elégedett a vészhelyzet gazdasági vonatkozásainak a kezelésével. Így látja tízből hat (57 százalék) bizonytalan szavazó is.
Míg tízből nyolc Fidesz szavazó inkább elégedett azzal, ahogy a kormány a vészhelyzetet az emberek mindennapjait érintő kérdésekben kezelte (távoktatás, óvodai gyermekfelügyelet, internethozzáférés támogatása, stb.), addig tízből nyolc (82 százalék) ellenzéki szavazó ennek az ellenkezőjét mondta.
Minden második bizonytalan (49 százalék) és minden hetedik (14 százalék) Fidesz szavazó ugyancsak inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány a vészhelyzetet az emberek mindennapjait érintő kérdésekben kezelte.
Tízből kilenc (89 százalék) Fidesz, illetve a bizonytalan szavazók háromnegyede (75 százalék) továbbá az ellenzéki szavazók kétharmada (66 százalék) összeségében elégedett azzal, ahogy eddig a magyar egészségügy kezelte a koronavírus-helyzetet.
Szinte mindegyik megkérdezett (97 százalék) helyesnek tartotta, hogy az egészségügyi dolgozókat oltották be először. Szintén nagyon elfogadott (84 százalék) az a lépés, hogy a rendőrök és a katonák is az elsők között kapták meg az oltást. A válaszadók megosztottak abban a kérdésben, hogy helyes-e, hogy a kormánytagok, közjogi méltóságok, közigazgatási vezetők viszonylag hamar kaptak, kapnak oltást (50 százalék szerint inkább nem, 44 százalék szerint pedig inkább helyes lépésről van szó).
A válaszadók túlnyomó többsége (84 százalék) nem tartja helyesnek azt, hogy a bölcsődei, óvodai dolgozókat és a tanárokat nem oltják be veszélyeztetett csoportként. Ehhez hasonlóan azt sem tartják elfogadhatónak (84 százalék), hogy a szociális munkások nem számítanak veszélyeztetett csoportnak az oltási sorrendben. Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett azt sem tartja jó döntésnek, hogy az élelmiszerüzletek dolgozói sem kaphatnak hamarabb oltást, mint ahogy az életkorukból következik.
A megkérdezettek többsége azt gondolja, hogy az egészségügyi ellátórendszerben várhatók problémák a következő hetekben. A válaszadók 46 százaléka szerint csak egyes kórházak és régiók veszélyeztettek, 27 százalék szerint viszont teljesen össze fog omlani az ellátás.
A pártpreferencia ebben a kérdésben is igencsak meghatározó – a kormánypárti szavazók 38 százaléka gondolja, hogy az egészségügyi ellátórendszer helyt tud állni és el tudják látni a betegeket mindenhol az országban, míg ugyanez az arány az ellenzéki szavazóknál csak 5 százalék. Ugyanúgy megjelenik ez a tendencia a negatív véleményeknél is: a kormánypártiak 11, míg az ellenzéki szavazók 48 százaléka vallja, hogy az ellátórendszer össze fog omlani.
Leginkább a Fidesz-KDNP szavazók bíznak az egészségügy helytállásában (38 százalék), míg legkevésbé az MSZP (0 százalék) és a DK szavazók (2 százalék). Az MSZP szavazók háromnegyede gondolja, hogy az ellátórendszer teljesen össze fog omlani.
A megkérdezettek 62 százaléka gondolja úgy, hogy saját tapasztalataik alapján a járvány korábbi időszakainál több most a beteg. 42 százalék találkozott olyan esettel, hogy egy család minden tagja megbetegedett, 38 százalék olyannal, hogy a gyerekek is érintve voltak, és 50 százalék ismer olyanokat, akik kórházi kezelésre szorultak. Viszont a válaszadók mindössze 41 százaléka tapasztalta, hogy több idős ember kapta el a vírust, mint korábban, szemben az 50 százalékkal, akik nem így érzékelték.
Tízből három válaszadónak van olyan ismerőse, aki idős, krónikus beteg, és hiába regisztrált, még nem kapott semmilyen oltást. A megkérdezettek 31 százalékának van olyan idős ismerőse, aki regisztrált, ám egyelőre értesítést sem kapott az oltásról. Ugyanez az arány a nem idős krónikus betegek esetén 23 százalék, míg a nem idős és nem betegekre vonatkozóan 46 százalék.
Érdekes, hogy az erről alkotott percepciót is meghatározza a pártpreferencia – az ellenzéki válaszadók 46 százaléka vallja, hogy van olyan idős, krónikus betegséggel küzdő ismerőse, aki még nem kapott oltást, míg ugyanez az arány a kormánypárti megkérdezettek között csak 22 százalék. Leginkább az MSZP szavazók tapasztalták ezt a környezetükben (67 százalék), míg legkevésbé a Fidesz-KDNP szavazók.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021 március 22-25 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
