A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 05 – 10. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket a pápalátogatásról.
Közel minden második válaszadó szerint nagyon fontos esemény a pápa magyarországi látogatása. Egytől-ötig terjedő skálán átlagban 3,9 pontra értékelték ennek az események a fontosságát.
A pápalátogatás költsége körülbelül hétmilliárd forint volt. Minden második megkérdezett szerint nem volt érdemes erre ennyit áldozni.
A válaszadók 1 százaléka mondta azt, hogy részt vett a pápalátogatáson. Tízből három megkérdezett a médián keresztül részletesen követte az eseményeket, közel minden második válaszadó pedig valamennyire követte a pápalátogatás eseményeit. A megkérdezettek negyede nem követte a történéseket.
A válaszadók többsége azt mondta, hogy nagyon szimpatikus neki Ferenc pápa. Egytől-ötig terjedő skálán átlagban 4,3 pontot adtak arra, hogy mennyire szimpatikus nekik a katolikus egyházfő
Egytől-ötig terjedő skálán a megkérdezettek átlagban 2,8 pontot adtak arra, mennyire közel áll a pápa gondolkodásmódja a magyar kormányéhoz a menekültek befogadásával kapcsolatban. A Fidesz szavazók 4,0 pontot, a bizonytalan szavazók 2,9 pontot, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói pedig 1,9 pontot adtak.
Az összes megkérdezett hallott arról, hogy Magyarországra látogatott Ferenc pápa.
Tízből közel hat (57 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a katolikus felekezethez tartozik. Így nyilatkozott tízből hat Fidesz (62 százalék), tízből hat (62 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (51 százalék).
Minden ötödik (21 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy a református felekezethez tartozik. Ezt közölte a Fidesz szavazók negyede (24 százalék), illetve a bizonytalan szavazók és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak is az ötöde (19 és 20 százalék)
A válaszadók 3 százaléka mondta azt, hogy az evangélikus felekezethez tartozik. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 5 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka, és a bizonytalan szavazók 1 százaléka.
Közel minden hetedik (15 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy nem tartozik egyetlen felekezethez sem. Ezt közölte a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 22 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.
Közel minden második (45 százalék) válaszadó szerint nagyon fontos esemény a pápa magyarországi látogatása. Ezt mondta tízből hét (69 százalék) Fidesz szavazó, közel minden második (44 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (26 százalék).
Egytől-ötig terjedő skálán átlagban 3,9 pontra értékelték ennek az események a fontosságát. A Fidesz szavazóknál 4,5 pont, a bizonytalan szavazóknál 4,0 pont, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál pedig 3,4 pont lett az átlag.
Minél kisebb egy település, annál fontosabb eseménynek nevezték a pápa magyarországi látogatását. Budapesten 3,6 pontra, a községekben pedig 4,1 pontra értékelték az eseményt.
A pápalátogatás költsége körülbelül hétmilliárd forint volt. Minden második (49 százalék) megkérdezett szerint nem volt érdemes erre ennyit áldozni. Leginkább a 18-29 évesek (64 százalék), illetve azok mondták ezt, akik nem tartoznak egyik felekezethez sem (78 százalék).
A pártpreferenciákat nézve: így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (71 százalék), közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók közel negyede (22 százalék).
Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint érdemes volt ennyit költeni a pápalátogatásra. Leginkább a 45-59 évesek, (51 százalék), és a katolikus felekezethez tartozók mondták ezt (51 százalék).
A pártpreferenciákat nézve: így nyilatkozott a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék), tízből négy (41 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (25 százalék).
A válaszadók 1 százaléka mondta azt, hogy részt vett a pápalátogatáson.
Tízből három (31 százalék) megkérdezett a médián keresztül részletesen követte az eseményeket. Leginkább a 60 évnél idősebbek (42 százalék), a legfeljebb 8 általánost végzettek és a szakmunkások (35-35 százalék), és a katolikusok és az egyéb felekezetekhez tartozok nyilatkoztak így (36-36 százalék).
Pártpreferenciákat nézve: Ezt mondta közel minden második (45 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (21 százalék).
Közel minden második (45 százalék) válaszadó a médián keresztül valamennyire követte a pápalátogatás eseményeit. Leginkább a diplomások (59 százalék) nyilatkoztak így. A Fidesz szavazóknál 39 százalék, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál 47 százalék, a bizonytalan szavazóknál pedig 49 százalék ez az arány.
A megkérdezettek negyede (24 százalék) nem követte a pápalátogatás eseményeit. Leginkább a 18-29 év közöttiek (32 százalék), és a felekezet nélküliek (51 százalék) mondták ezt. Továbbá ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (31 százalék), minden ötödik (21 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden hetedik (15 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek többsége (55 százalék) azt mondta, hogy nagyon szimpatikus neki Ferenc pápa.
Egytől-ötig terjedő skálán a válaszadók átlagban 4,3 pontot adtak arra, hogy mennyire szimpatikus nekik az egyházfő. Minél idősebb valaki, annál jobb véleménnyel van a pápáról: míg a 18-29 év közöttiek 3,9 pontot adtak a pápának, addig a 60 évnél idősebbek már 4,4 pontot. A katolikusok 4,5 pontot, a felekezet nélküliek pedig 3,7 pontot adtak.
Minden ötödik (19 százalék) válaszadó úgy látja, hogy Ferenc pápa gondolkodásmódja nagyon közel áll a magyar kormányéhoz a menekültek befogadásával kapcsolatban. Így nyilatkozott tízből négy (40 százalék) Fidesz szavazó, minden hatodik (16 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.
Tízből három (30 százalék) megkérdezett pedig úgy látja, hogy egyáltalán nem áll közel a katolikus egyházfő gondolkodásmódja a magyar kormány menekültpolitikájával. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (50 százalék), tízből közel három (27 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
Egytől-ötig terjedő skálán a megkérdezettek átlagban 2,8 pontot adtak arra, mennyire közel áll a pápa gondolkodásmódja a magyar kormányéhoz a menekültek befogadásával kapcsolatban. A Fidesz szavazók 4,0 pontot, a bizonytalan szavazók 2,9 pontot, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói pedig 1,9 pontot.
Leginkább a 30-44 év közöttiek (3,0 pont), a szakmunkások (3,3 pont), a községekben élők (3,2 pont), a katolikusok és a reformátusok (3,0-3,0 pont) látják úgy, hogy Ferenc pápa gondolkodásmódja közel áll a magyar kormányéhoz a menekültek befogadásával kapcsolatban. A legkevésbé pedig a Budapesten élők (2,2 pont) a diplomások (2,3 pont), és a felekezet nélküliek (1,9 pont) gondolják ezt így.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. május 05 – 10. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
