Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 27. – február 3. között 1006 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a főpolgármesterrel készített M1-es interjú fogadtatását, továbbá egyes aktuális fővárosi ügyek megítélését.

Tízből hat válaszadó szerint a Karácsony Gergellyel készített M1-es interjúban a főpolgármester munkájával, terveivel kapcsolatban érdemi kérdések nem kerültek szóba. Minden második Fidesz szavazó szerint is a főpolgármester alig kapott komolyan vehető kérdésesek az interjúja során.

A megkérdezettek több mint kétharmada inkább felháborítónak tartja azt, hogy ilyen interjút készített az M1 Karácsony Gergellyel, továbbá tízből nyolc válaszadó szerint a köztévé újságírójától elvárható, hogy érdemi kérdésekkel foglalkozzon egy megválasztott politikussal készült interjúban.

Tízből hat megkérdezett szerint az interjú során a közlekedési helyzetnek vagy első helyen vagy második helyen kellett volna megjelennie. Közel ugyanilyen fontosságúnak ítélték meg a lakhatási- és bérlakáshelyzet kérdéskörét is.

Tízből hat válaszadó inkább egyetértett azzal, hogy a Budapest Fejlesztési Központ célja, hogy a fővárosi fejlesztések, eredmények segítségével visszaszerezze a Fidesz a budapestiek támogatását. Közel ugyanilyen arányban értettek egyet inkább azzal, hogy a BKF létrehozásával kormányzat gyengíteni akarja a fővárosi önkormányzat szerepét és saját döntései alapján szeretne Budapesten fejleszteni. Ezek az állítások kapcsán közel egyetértés van a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. 

Tízből hat válaszadó szerint azonban a több budapesti fejlesztésével foglalkozó központ léte inkább civakodást, káoszt fog okozni, és ennek a budapestiek fogják kárát látni

————

Tízből hat válaszadó (61 százalék) szerint az interjúban a főpolgármester munkájával, terveivel kapcsolatban érdemi kérdések nem kerültek szóba. Tízből két megkérdezett (19 százalék) szerint azonban az összes, vagy a legtöbb kérdés érdemi volt (6 százalék) vagy pedig a kérdések többsége szintén érdemi volt (13 százalék).

A megkérdezett Fidesz szavazók egyik fele (49 százalék) szerint inkább érdemi kérdéseket kapott Karácsony Gergely, míg a másik fele (49 százalék) szerint a főpolgármester alig kapott komolyan vehető kérdésesek az interjúja során. Az ellenzéki válaszadók döntő többsége szerint nem hangzottak el érdemi kérdések az M1-es riportertől: leginkább a Jobbik (90 százalék) és a DK (89 százalék) szavazói látták így.

Érdemi kérdéseket kapott a főpolgármester?

A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) inkább felháborítónak tartja azt, hogy ilyen interjút készített az M1 Karácsony Gergellyel, illetve minden negyedik válaszadó (25 százalék) látja inkább nem felháborítónak a főpolgármesterrel készített köztévés interjút.

Tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó szerint inkább nem volt felháborító a beszélgetés, tízből három (28 százalék) kormánypárti szavazó azonban inkább felháborítónak tartja a köztévé interjúját. Az ellenzéki szavazók elsöprő többsége látja inkább felháborítónak a Karácsony Gergellyel készített beszélgetést. Az összes megkérdezett DK és Jobbik szavazó is így nyilatkozott.

Felháborító volt az interjú?

Tízből nyolc (76 százalék) válaszadó szerint a köztévé újságírójától elvárható, hogy érdemi kérdésekkel foglalkozzon egy megválasztott politikussal készült interjúban. Tízből kettő (20 százalék) megkérdezett szerint egy újságíró szabadon kérdezhet bármit, nincs értelme elvárásokat megfogalmazni ezzel kapcsolatban.

A megkérdezett Fidesz szavazók egyik fele (46 százalék) az előbbi, míg a másik fele (51 százalék) az utóbbi megállapítással értett egyet. Az ellenzéki szavazók egyértelműen amellett foglaltak állást, hogy egy riporternek érdemi kérdéseket kellene feltennie egy politikussal készített interjú során. Közel az összes MSZP-P (99 százalék) és Jobbik szavazó (98 százalék) egyetértett ezzel a véleménnyel.

Mi várható el egy újságírótól?

Tízből hat (58 százalék) megkérdezett szerint a közlekedési helyzetnek vagy első helyen (27 százalék) vagy második helyen (31 százalék) kellett volna megjelennie a beszélgetésben. Minden második (46 százalék) válaszadó szerint vagy első helyen (29 százalék) vagy második helyen (16 százalék) kellett volna megjelennie az interjúban a lakhatási- és bérlakáshelyzet kérdéskörének.

A légszennyezettség kérdését is fontosnak találták a megkérdezettek: közel felük (45 százalék) vagy első helyen (20 százalék) vagy második helyen (25 százalék) szerepeltette volna a beszélgetésben. A válaszadók döntő többsége (85 és 84 százaléka) a fővárosi cégek és intézmények vezetőinek a kérdését, illetve „a tervezett atlétikai stadion és a főváros feltételei” témát egyáltalán nem választotta.

Miről kellett volna beszélni az interjúban?

Tízből hat (60 százalék) válaszadó inkább egyetértett azzal, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) célja, hogy a fővárosi fejlesztések, eredmények segítségével visszaszerezze a Fidesz a budapestiek támogatását. Közel ugyanilyen arányban (56 százalék) értettek egyet inkább azzal, hogy a BKF létrehozásával kormányzat gyengíteni akarja a fővárosi önkormányzat szerepét és saját döntései alapján szeretne Budapesten fejleszteni. A válaszadók közel fele-fele arányban (46 és 43 százalék) inkább értett egyet, illetve inkább nem értett egyet azzal, hogy a kormány a BKF-en keresztül tud a legtöbbet tenni Budapestért.

Az első két állításban közel egyetértés van a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között: Tízből hét (68 százalék) Fidesz szavazó inkább egyetértett azzal, hogy a BKF azért jött létre, hogy a fővárosi fejlesztések, eredmények segítségével visszaszerezze a kormánypárt a budapestiek támogatását, továbbá a Fidesz szavazók közel fele (45 százalék) inkább egyetértett azzal is, hogy a kormány a BKF-el gyengíteni akarja a fővárosi önkormányzat szerepét és saját döntései alapján szeretne Budapesten fejleszteni.

Abban viszont már nincs egyetértés, hogy valóban a BKF-en keresztül tud-e a kormánypárt a legtöbbet tenni Budapestért. Tízből nyolc (80 százalék) Fidesz szavazó inkább egyetértett ezzel a véleménnyel, míg például tízből kilenc (87 százalék) DK, és tízből nyolc (82 százalék) MSZP-P szavazó pedig inkább nem.

Mi a Budapesti Fejlesztési Központ célja?

Tízből három (30 százalék) megkérdezett szerint, az, hogy több Budapest fejlesztésével foglalkozó központ van, összességében inkább jót tesz és jobban fog fejlődni a főváros. Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó szerint azonban a több budapesti fejlesztésével foglalkozó központ léte inkább civakodást, káoszt fog okozni, és a budapestiek fogják kárát látni. Ezzel az eshetőséggel a Fidesz szavazók harmada (37 százalék) is egyetértett.

Csak a Fidesz szavazók többsége látja úgy (53 százalék), hogy több, Budapest fejlesztésével foglalkozó központ léte használni fog a fővárosnak. Az ellenzéki válaszadók közül tízből nyolc Jobbik és DK szavazó (80 és 77 százalék) szerint a több budapesti fejlesztésével foglalkozó központ léte inkább civakodást, káoszt fog okozni, amely nem fogja a jövőben fővárosiak érdekeit szolgálni.

Jó vagy rossz, hogy több Budapesttel foglalkozó központ is van?

A megkérdezettek többsége (54 százalék) szerint helyes volt Karácsony Gergely követelése, miszerint Budapest csak akkor írja alá az atlétikai világbajnokság megrendezésének támogatói levelét, ha az állami kukaholding kifizeti a fővárosnak azt, amivel adósa a cégnek. A főpolgármester követeléssel minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó is egyetértett, az ellenzéki oldalon a DK és a Jobbik szavazói azok (92 és 84 százalék), akik a legjobban elfogadják Karácsony Gergely kérését.

A Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe való költöztetésével tízből nyolc válaszadó (78 százalék) nem értett egyet.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

A kérdőíves vizsgálatot 2020. január 27. – február 3. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1006 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.