Publicus Intézet friss kutatásában empirikus eszközökkel megvizsgálta a politikai-közéleti tartalmak megjelenését a második Gyurcsány-kormány és a második Orbán-kormány két meghatározott időszakában. Az átfogó kutatás a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából és szakmai iránymutatásai alapján készült.

A kutatás során megvizsgáltuk, hogy 2008 októbere és 2011 novembere közötti 16-16 napos időszakokban miként változott a legnagyobb elérésű broadcast és online médiumokban közéleti tartalmak aránya, a kormányzati üzenetek megjelenése, a kormányzat és az ellenzék megjelenése, a televíziós, rádiós és online hírszolgáltatások tematikája, és a hírügynökség szerepe.

A közéleti tartalom általános vizsgálatán túl, alapos megfontolás után kiválasztottunk egy témát, a forintgyengülést, és a hozzá kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatokat. Ez a téma különböző jellemzői miatt jól összehasonlíthatóvá teszi a két időszakot.

Publicus Intézet friss kutatásában empirikus eszközökkel megvizsgálta a politikai-közéleti tartalmak megjelenését a második Gyurcsány-kormány és a második Orbán-kormány két meghatározott időszakában. Az átfogó kutatás a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából és szakmai iránymutatásai alapján készült.

A kutatás során megvizsgáltuk, hogy 2008 októbere és 2011 novembere közötti 16-16 napos időszakokban miként változott a legnagyobb elérésű broadcast és online médiumokban közéleti tartalmak aránya, a kormányzati üzenetek megjelenése, a kormányzat és az ellenzék megjelenése, a televíziós, rádiós és online hírszolgáltatások tematikája, és a hírügynökség szerepe.

A módszertan

A közéleti tartalom általános vizsgálatán túl, alapos megfontolás után kiválasztottunk egy témát, a forintgyengülést, és a hozzá kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatokat. Ez a téma különböző jellemzői miatt jól összehasonlíthatóvá teszi a két időszakot.

A kutatás kvalitatív és kvantitatív eszközökkel is vizsgálta az M1 Híradó és Este, a TV2 Tények, az RTL Híradó, és a MR Déli Krónika, valamint az index.hu és az origo.hu, mint komoly elérésű hírszolgáltatók közéleti tartalmait.

Összesen tehát 150 adásban kb. 72-73 óra sugárzott hírműsort elemeztünk. A vizsgálati egység minden hírműsor esetében egy hír volt. Így a vizsgálat során összesen 2363 hír került az adatbázisba. Az online médiumok esetében is ezt a két időszakot vetettük össze. A vizsgálatba két, egyértelműen a legolvasottabb és legnagyobb befolyásoló hatással bíró híroldal, az Index és az Origo összesen négy rovatát, az Origo Itthon és Gazdaság, valamint az Index Belföld és Gazdaság rovatát vontuk be. A vizsgálat tárgyát képezte az ezen időszakban, ezen oldalakon megjelent összes hír elemzése. Ez összesen 2409 online hír elemzését jelenti.

A kutatás kvalitatív része vizsgálta, hogy csak hírszolgáltatói szerepről van-e szó, vagy az kiegészül-e valamilyen értelmező háttér bemutatásával. Ezen módszertan második eleme a kontextualizálás, vagyis annak a vizsgálata, hogy a hír kiegészül-e értelmező információkkal, időbeli, térbeli összehasonlítás segíti-e a megértést, vagy sor kerül-e egy-egy bonyolultabb fogalom elmagyarázására. A kutatás harmadik szempontja, az objektivitás két szinten is értelmezhető: kiegyensúlyozottságról akkor beszélünk, ha a hírben minden érintett fél, közügyek esetén a különböző politikai pártok képviselői, többé-kevésbé súlyuknak megfelelő mértékben szót kapnak, de legalábbis elhangzik a véleményük. Az objektivitás komplexebb módja a reflektivitás. Ebben az esetben vagy magát a szereplőt szembesítik olyan ismeretekkel,amelyek cáfolják, módosítják az állítását, vagy a híradóban elhangzó adatok, véleményekárnyalják az eredeti állítást.

A kutatás egyes eredményei

A közéleti tartalmakkal kapcsolatos legszembetűnőbb változás éppen azok kiszorulása. Főleg tévénézőként persze mindenki érezheti és tapasztalhatja ezt a folyamatot, amit a mélyebb elemzés sokkoló mértékben megerősít. A kutatás során vizsgált időszakban majdnem az összes a hírműsor hossza növekedett, azonban – mint ahogy az alábbi ábrán elég látványosan kitűnik – a közéleti tartalom mennyisége és aránya minden hírműsorban komolyan csökkent.

Ez a TV2 és az RTL Klub esetében drámai mértékű: 2008-hoz képest 2011-re a közéleti hírek amúgyis meglehetősen alacsony mennyisége kb. a harmadára zuhant, és így a kereskedelmi „híradókban” 13-15 százaléknyi közéleti tartalommal találkozhat a tévénéző. Sőt, 2011-re a közszolgálati tv híradójában is többségbe kerültek a bulvárhírek a közélet híreivel szemben. Az adatok ismeretében elmondhatjuk, hogy a kereskedelmi televíziók lényegében nem töltik be köztájékozatási funkciójukat.

kozeleti_hirek_aranya.PNG

Tovább árnyalja a már megismert képet, ha azt is megnézzük, hogy a híradókon belül hol jelennek meg a közéleti hírek. A közszolgálati hírműsorokban a két időszak között nincs érdemi változás, a médiatörvény által is fontosnak tekintett közéleti tartalmakat már a hírműsorok első harmadában fogyaszthatjuk.

Azonban, az átlagos néző számára is könnyen észrevehetően, a kereskedelmi televíziók hírszerkesztési gyakorlata teljesen megváltozott. Míg 2008-ban még mindkét televízió híradója alapvetően a műsor első felében, illetve vezető hírként foglalkozott közéleti témákkal, addig 2011-re az a kevés közéleti hír, ami egyáltalán megmaradt, a műsor második felébe csúszott. Bár itt most a TV2 adatait láthatjuk, de az RTL Klub esetében is pontosan ugyan ilyen a kép.

Közéleti hírek eloszlása - TV2 Tények

Elmondható, hogy a tizenkettedik hír, tehát a hírműsor félideje előtt gyakorlatilag nem, vagy csak kivételes esetben kerül képernyőre közéleti tartalom. Ezzel a kereskedelmi híradók súlytalanná is teszik ezeket, hiszen azt jelzik, hogy a mindennapjainkat meghatározó hírek nem is fontosak, a műsor végén éppen csak megtűrik őket.

Tovább is van?

Ezen rövid bemutató csak néhány vizsgálati szempontra hívja fel a figyelmet, ám a teljes, több mint 130 oldalas tanulmányban több más területet és részletesen vizsgálunk. A kutatás további fontosabb megállapításai közül kiemelhetjük:

• A bulvár hírek között előtérbe kerülnek a bűnesetek és a balesetek
• Hírcsinálóként a broadcast médiában is nagyobb szerepet kap a mostani kormány és kormánypárt, mint kapott 2008-ban az akkori kormány és kormánypárt
• Általános tendencia, hogy a közéleti témák feldolgozásakor a hírek elszemélytelenednek, azaz kevesebb szereplő jelenik meg a hírekben
• 2008-ban az akkori kormány jelentős szerepet vállalt és kapott a közéleti hírekben, 2011-ben ez jobban megoszlik a második Orbán-kormány és a FIDESZ között
• Ellenzéki pártként a FIDESZ erősebb médiajelenléttel bírt, mint 2011-ben az MSZP
• A jelenlegi ellenzéki pártok nagyon kevés szerephez jutnak a médiumokban, 2008-ban még az MDF és az SZDSZ is nagyobb arányban szerepelt az egyes médiumokban
• A headline-okból szinte teljesen kiszorul a közéleti tartalom
• Mindkét időszakra és általánosan igaz, hogy a hírműsorokban kevés a híreket kiegészítő és azok értelmezéséhez szükséges háttér információ. Ritkán fordulnak elő regionális és időbeli összehasonlítások, melyek például egy napi szinten bekövetkező változás megítélésben támpontot adnának a nézők számára.
• Jellemzően a hírműsorok legjobb esetben is csupán arra törekszenek, hogy a politikai pártok véleményét közvetítsék, elvétve találkozni olyan hírblokkal, mely ezekre reflektálva, ugyanakkor sokoldalúbb összefüggésben tálalná a hírek témáját.
• A kereskedelmi híradók általában azzal az apparátussal, eszköztárral közelítenek a bulváreseményekhez, amivel korábban a közéleti híreket dolgozták fel.
• A közmédia is egyértelműen bulvárosodik, témában és főleg a közéleti témák földolgozása tekintetében.
• Általánosan jellemző a hazai újságírók fölkészültségére, hogy még a reflektivitás szándékával kérdező újságíró is nem adatokkal, tényekkel szembesíti az interjúalanyt, hanem véleményekkel, minősítésekkel, amit egy eléggé rutinos politikus könnyedén tud riposztozni.
• A közélet inkább csak egy valóságshow-ként jelenik meg, vagyis nem attól lesz érdekes, hogy egzisztenciánk, sorsunk múlik egy-egy döntésen, hanem hogy egy ilyen élesen konfliktusos helyzetben, mint ami a magyar politikai életet jellemzi, valamelyik oldallal érzelmileg azonosulhatunk.

A kutatás ide kattintva tölthető le teljes egészében.

Az eredmények alapján először nézzük meg azt, hogy az országos kereskedelmi televíziók, illetve a közszolgálati média tartalomkínálata milyen lehetőségeket nyújt a közönség tájékozódni vágyó tagjainak.