A Publicus Intézet november 22-30. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a magyarországi egyházak működésével kapcsolatban.
Minden második megkérdezett fontosnak tartja, hogy Magyarországot a keresztény értékek mentén irányítsák az ország vezetői. Tízből hat válaszadó szerint azonban az országot nem ily módon kormányozzák.
A megkérdezettek enyhe többsége szerint a keresztény egyházak nem veszik ki kellő mértékben a részüket a szegények, szociálisan rászorulók, elesettek megsegítéséből.
A válaszadók háromnegyede nem tartja helyesnek azt, hogy az egyházi fenntartású iskolák jelentősen nagyobb állami támogatásban részesülnek, mint a többi intézmény.
A megkérdezettek harmada több olyan esetről is hallott, hogy papok által elkövetett pedofil bűncselekmény áldozata áll a nyilvánosság elé Magyarországon is. Tízből közel hat megkérdezett szerint a keresztény egyházak nem kezelik megfelelően a papi pedofília és a szexuális visszaélések kérdését Magyarországon
A megkérdezettek 85 százaléka szerint nem elfogadható az, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban.
A válaszadók 15 százaléka mondta azt, hogy vallásos, az egyház tanításait követi. Így nyilatkozott tízből három (30 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.
Minden második (49 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy vallásos a maga módján. Ezt közölte a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók többsége (53 és 54 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (42 százalék)
Tízből három (31 százalék) válaszadó mondta azt, hogy vagy nem vallásos (24 százalék) vagy pedig más a meggyőződése, és határozottan nem vallásos (7 százalék). Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem minden második (48 százalék), tízből három (28 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.
Minden második (50 százalék) megkérdezett fontosnak tartja, hogy Magyarországot a keresztény értékek mentén irányítsák az ország vezetői. Így gondolja tízből nyolc (82 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (33 százalék).
Tízből hat (59 százalék) válaszadó szerint azonban az országot nem a keresztény értékek mentén kormányozzák. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (85 százalék), tízből hat (62 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók közel negyede (22 százalék).
A megkérdezettek enyhe többsége (52 százalék) szerint a keresztény egyházak nem veszik ki kellő mértékben a részüket a szegények, szociálisan rászorulók, elesettek megsegítéséből. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (76 százalék), közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók közel negyede (22 százalék).
Tízből hat (61 százalék) válaszadó szerint az egyházi fenntartású iskolák nagy hangsúlyt fektetnek a vallási nevelésre. Így gondolja tízből hét (72 százalék) templomba járó vallásos megkérdezett (aki az egyház tanításait követve, vagy a maga módján vallásos, de legalább havonta néhányszor jár templomba), továbbá tízből hat (58 százalék) olyan válaszadó, vagy nem vallásos, vagy pedig nem az egyház kötődően az.
A megkérdezettek negyede (24 százalék) szerint az egyházi fenntartású iskolák alig különbőznek ilyen szempontból az állami iskoláktól. Így látja a templomba járó vallásos válaszadók ötöde (19 százalék), illetve a nem vallásos, vagy nem az egyházhoz kötödően vallásos válaszadók negyede (26 százalék).
A megkérdezettek harmada (34 százalék) inkább helyesnek tartja, hogy az iskolák átvétele miatt egyre több gyerek tanul egyházi intézményben. Ezt mondta tízből hat (58 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (30 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (19 százalék).
Tízből közel három (28 százalék) válaszadó inkább nem tartja helyesnek, hogy egyre több gyermek van az egyházi intézményekben. Ezt közölte a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 44 százaléka, a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.
Tízből három (29 százalék) megkérdezett úgy gondolja, hogy nincs jelentősége annak, hogy egyházi vagy állami fenntartású egy iskola. Ezt mondta a bizonytalan szavazók harmada (35 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (28 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel negyede (22 százalék).
A válaszadók háromnegyede (76 százalék) nem tartja helyesnek azt, hogy az egyházi fenntartású iskolák jelentősen nagyobb állami támogatásban részesülnek, mint a többi intézmény. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem az összes (94 százalék), tízből közel nyolc (78 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (50 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek harmada (33 százalék) több olyan esetről is hallott, hogy papok által elkövetett pedofil bűncselekmény áldozata áll a nyilvánosság elé Magyarországon is. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (39 százalék), illetve tízből három (30 százalék) Fidesz szavazó, és szintén tízből három (29 százalék) bizonytalan szavazó.
A válaszadók 44 százaléka néhány ilyen esetről hallott. Így nyilatkozott minden második (48 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem minden második (45 százalék), illetve tízből négy (40 százalék) bizonytalan szavazó.
Minden ötödik (21 százalék) megkérdezett nem hallott ilyen esetről. Ezt mondta tízből három (29 százalék) bizonytalan szavazó, minden ötödik (19 százalék) Fidesz szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 16 százaléka.
Közel minden ötödik (18 százalék) válaszadó szerint az egyházi környezetben gyakoribbak a pedofil bűncselekmények, mint az élet más területein. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (26 százalék),a bizonytalan szavazók 15 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 9 százaléka.
A megkérdezettek ötöde (21 százalék) szerint az egyházi környezetben gyakoribbak a pedofil bűncselekmények, de csak annyira, mint bármely területen, ahol felnőttek gyerekekkel foglalkoznak. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (25 százalék),a bizonytalan szavazók 18 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 19 százaléka.
Minden második (47 százalék) válaszadó szerint az egyházi környezetben ugyanolyan gyakoriak, vagy ritkábbak a pedofil bűncselekmények. Ezt mondta tízből hat (61 százalék) Fidesz szavazó, minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (38 százalék).
Tízből közel hat (57 százalék) megkérdezett szerint a keresztény egyházak nem kezelik megfelelően a papi pedofília és a szexuális visszaélések kérdését Magyarországon. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (82 százalék), minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (33 százalék).
A megkérdezettek 85 százaléka szerint nem elfogadható az, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban. Így nyilatkozott választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (98 százalék), a bizonytalan szavazók túlnyomó többsége (85 százalék), illetve tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó.
A válaszadók negyede (25 százalék) szerint vagy könnyebben (16 százalék), vagy pedig inkább könnyebben (9 százalék) boldogul ma Magyarországon egy közéleti szereplő, művész, vagy más ismert ember, ha nyíltan kereszténynek vallja magát. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (38 százalék), közel minden ötödik (18 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka.
Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett szerint vagy nehezebben (4 százalék) vagy pedig inkább nehezebben (8 százalék) boldogul ma Magyarországon egy közéleti szereplő, ha nyíltan kereszténynek vallja magát. Így látja a Fidesz szavazók 15 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 10 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. november 22–30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
