Az utóbbi időben az oktatásban, az egészségügyben és egyéb területeken jellemző civil, illetve szakmai tiltakozásokat a tíz megkérdezettből nyolc-kilenc fő követi. A civil kezdeményezések és a politika viszonyát vizsgálva kettős két rajzolódik ki. Egyrészt magas a bizalom a civil kezdeményezések iránt, hiszen a megkérdezettek majd’ háromnegyede támogatja a civil lépéseket, ha a politikától nem jön határozott fellépés. Másrészt viszont a választók a politiktól várják a cselekvést, hiszen háromnegyedük szerint érdemi változásokat a civilek nem tudnak elérni, és kétharmaduk szerint a politikának kell megoldania a felmerülő problémákat. Így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint össze kellene fognia a civileknek az ellenzéki pártokkal. Az oktatási és egészségügy konkrét szereplőit vizsgálva is hasonló kép bontakozik ki. A oktatási tiltakozásban résztvevő civil szereplőket összességében hitelesebbnek gondolják a válaszadók, mint a politikusokat. Az összes vizsgált civil szereplő hitelessége a pozitív tartományban, 50-es érték felett van, míg a politikusok közül ezt csupán a leghitelesebb a kormánypárti, Pokorni Zoltán, és a leghitelesebb ellenzéki, Kunhalmi Ágnes érik el.

civilek_es_politikusok.png

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 8 és 12 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a civil kezdeményezések és a politika viszonyát és a nyilvánosságbeli megítélését. Az utóbbi időben az oktatásban, az egészségügyben és egyéb területeken jellemző civil, illetve szakmai tiltakozásokat a tíz megkérdezettből nyolc-kilenc fő követi. A civil kezdeményezések és a politika viszonyát vizsgálva kettős két rajzolódik ki. Egyrészt magas a bizalom a civil kezdeményezések iránt, hiszen a megkérdezettek majd’ háromnegyede támogatja a civil lépéseket, ha a politikától nem jön határozott fellépés. Másrészt viszont a választók a politikától várják a cselekvést, hiszen háromnegyedük szerint érdemi változásokat a civilek nem tudnak elérni, és kétharmaduk szerint a politikának kell megoldania a felmerülő problémákat. Így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint össze kellene fognia a civileknek az ellenzéki pártokkal. Az oktatási és egészségügy konkrét szereplőit vizsgálva is hasonló kép bontakozik ki. A oktatási tiltakozásban résztvevő civil szereplőket összességében hitelesebbnek gondolják a válaszadók, mint a politikusokat. Az összes vizsgált civil szereplő hitelessége a pozitív tartományban, 50-es érték felett van, míg a politikusok közül ezt csupán a leghitelesebb a kormánypárti, Pokorni Zoltán, és a leghitelesebb ellenzéki, Kunhalmi Ágnes érik el.

Az utóbbi időben az oktatásban, az egészségügyben és egyéb területeken jellemző civil, illetve szakmai tiltakozásokat a tíz megkérdezettből nyolc-kilenc fő (85 százalék) követi. Ezen ügyek iránti figyelem a politikai spektrum egészében általános, csupán a 45 évnél fiatalabbak körében alacsonyabb némileg.

civilek_figyelemmel.png

A civil kezdeményezések és a politika viszonyát vizsgálva kettős két rajzolódik ki. Egyrészt magas a bizalom a civil kezdeményezések iránt, másrészt a megkérdezettek a politikától várják a megoldást.

 A megkérdezettek majd’ háromnegyede (72 százalék) támogatja a civil lépéseket, ha a politikától nem jön határozott fellépés. Mindazonáltal tízből hatan (59 százalék) úgy gondolják, hogy a szakmák képviselőinek megvan a lehetőségük, hogy a törvényhozók számára elmondják a véleményüket. Ezen kérdésekben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik – egyedül a Fidesz szavazók véleménye tér el némileg a többségtől.

civilek cselekvőképességének korlátait jelzi, hogy a megkérdezettek nagyon megosztottak abban a kérdésben, hogy a mennyire képesek hatékonyan ügyeket képviselni a politikai színtéren. A megkérdezettek kevesebb mint fele (47 százalék) gondolja azt, hogy inkább kudarcos lehet a civilek politizálása, és némileg kevesebben (39 százalék) válaszolt ellenkezőleg. Ebben a kérdésben hasonlóan gondolkodnak a Fidesz szavazók, és a bizonytalanok – körükben többségben van az a vélekedés, hogy kudarcos lehet a civilek politizálása. És szintén hasonlóan, de ellenkező előjellel látják a kérdést, az MSZP és a Jobbik szavazók.

civilek_vs_politika_1.png

Mindeközben a válaszadók a cselekvést egyértelműen a politikusoktól várják. A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) szerint természetes, hogy a civilek fellépnek az érdekeik mellett, de nem valószínű, hogy érdemi változásokat tudnak elérni. Hasonlóan, a válaszadók kétharmada (67 százalék) gondolja úgy, hogy a nem a civileknek, hanem a politikának kell megoldani a felmerülő szakpolitikai problémákat. Ezen ügyekben nincs érdemi különbség a társadalmi csoportok gondolkodásában.

A megkérdezettek kétharmada (63 százalék) ért egyet azzal is, hogy a civileknek nem elég az után demonstrálniuk, hanem össze kell fogniuk az ellenzéki pártokkal. Ebben a kérdésben a Fidesz szavazók másként gondolkodnak, és többségük (50 százalék) nem ért egyet az állítással, míg az MSZP és a Jobbik szavazói körében kimondottan magas az egyetértők aránya (89 és 83 százalék).

civilek_vs_politika_2.png

A civilek és a politika viszonyának a kettőssége az oktatás témáját képviselő szereplőket vizsgálva is látszik.

A oktatási tiltakozásban résztvevő civil szereplőket összességében hitelesebbnek gondolják a válaszadók, mint a politikusokat. Törley Katalin, Galló Istvánné, Mendrey László, és Pukli István, az oktatás ügyében gyakran megnyilvánuló civil és szakszervezeti szereplők hitelessége mindegyikük esetében a pozitív tartományban, 50-es érték felett van (57-52 pont között). Míg a politikusok közül ezt csupán a leghitelesebb a kormánypárti, az oktatáspolitikától mára visszavonult Pokorni Zoltán (52 pont), és a leghitelesebb ellenzéki, Kunhalmi Ágnes (50 pont) érik el.

A többi vizsgált, oktatással foglalkozó politikus, Dúró Dóra és Hiller István, Palkovics László és Balog Zoltán hitelességi mutatója a negatív tartományban, 50 pont alatt található (49-44 pontig), köztük is a két oktatás területét felügyelő kormánytag a sereghajtó.

A politikusokat természetesen a saját szavazóik gondolják leghitelesebbnek. A civil és szakszervezeti vezetőket az MSZP szavazók gondolják a leghitelesebbnek, majd a bizonytalanok, és a Jobbik szavazók következnek. A Fidesz szavazók esetében pedig szinte mindenkinél a negatív tartományba kerül a mutató.

Sándor Mária esetében, azonban, minden vizsgált társadalmi csoportban kiemelkedő hitelességet mértünk. Leginkább az MSZP szavazók (89 százalék), a Jobbik szavazók és a bizonytalanok tartják hitelesnek (78 és 77 százalék), azonban még a Fidesz szavazók kétharmada (64 százalék) szerint is hitelesen képviseli az egészségügyi problémáit.

civilek_es_politikusok.png

tanárok által megfogalmazott követekésekkel a válaszadók közel kétharmada (62 százalék) továbbra is egyetért, míg csupán negyedük (27 százalék) jelezte, hogy inkább nem ért egyet a követelésekkel. Itt a februárban vizsgálthoz képest némi eltérés figyelhető meg, akkor 76 – 14 százalék volt az arány.

változás motorjai elsősorban a Fidesz szavazók – körükben nagyjából 20 százalékponttal tolódott az arány az egyet nem értés irányába –, és kisebb részben a Jobbik szavazók és a bizonytalanok, ahol kevesebb, mint 10 százalékpontnyi mozgás figyelhető meg. Az MSZP szavazók még inkább egyetértenek a követelésekkel most, mint februárban.

tanarok_egyetert.png

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és az ATV Egyenes Beszéd műsorában volt látható, illetve a Klubrádió Reggeli Gyors műsorában hallható.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2016. április 8-12 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.