A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 24-27. között 1001 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a gödi Samsung gyár körüli ügyekről.
A válaszadók háromnegyede hallott arról, hogy a gödi Samsung akkumulátorgyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok.
A Fidesz-kormány kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy minél több nagy külföldi cég telepítse Magyarországra a gyárát. A válaszadók 46 százaléka inkább nem ért egyet ezzel a kormányzati törekvéssel. Az enyhe többség inkább nem bízik abban, hogy ma Magyarországon az ipari létesítményeknél a környezetvédelmi előírások megfelelőek, és azokat eredményesen betartatják; így ha egy új gyár épül, az nem fog környezeti kárt okozni
A relatív többség szerint nem megfelelőek a hatóságok eszközei, hogy betartassák a szabályokat a Magyarországon működő gyárakban. A válaszadók 62 százaléka félne a szennyezéstől, a környezeti hatásoktól ha a lakóhelyéhez közel nagy gyár/üzem települne, 27 százalék pedig ilyen esetben fontolóra venné az elköltözést is.
Tízből hat válaszadó inkább nem ért egyet azzal a törekvéssel, hogy a kormány kifejezetten ösztönzi az akkumulátorgyárak idetelepülését. Szintén tízből hat megkérdezett inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány sokszor anyagi támogatást nyújt, vagy kedvezményeket biztosít ezeknek a külföldi tulajdonú gyáraknak a Magyarországra településéhez
A többség nagyon környezetszennyezőnek tartja az akkumulátorgyárakat. Minden második válaszadó szerint hosszú távon Magyarország inkább veszít azon, hogy sok akkumulátorgyártáshoz kötődő gyár és üzem települ ide.
A kormány tagjai tudhattak a szennyezésről, de nem intézkedtek az ügyben. A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormány tagjainak fel kellett volna lépniük a gyár dolgozókat és a környék lakóit veszélyeztető gyakorlata miatt. A válaszadók 69 százaléka szerint a gyár vezetése, 45 százalék szerint a magyar kormány, 43 százalék szerint pedig a hatóságok a felelősek a gyárban történt szabálytalanságokért.
A relatív többség szerint (42 százalék 31 százalék ellenében) van olyan politikus, akinek le kellene mondania az ügy miatt. Közülük a válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy minden olyan kormánytagnak így kéne tennie, aki tudott az ügyről. 18 százalék Szijjártó Pétert, 13 százalék Orbán Viktort, 8 százalék Lázár Jánost, 5 százalék Rogán Antalt, további 4 százalék pedig valaki mást nevezett meg.
A Fidesz-kormány kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy minél több nagy külföldi cég telepítse Magyarországra a gyárát. A válaszadók 48 százaléka inkább egyetért ezzel a kormányzati törekvéssel. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 86 százaléka, a bizonytalan szavazók 41 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka.
A megkérdezettek 46 százaléka viszont nem ért egyet a fenti kormányzati törekvéssel. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 85 százaléka, a bizonytalan szavazók 48 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.
Az enyhe többség (52 százalék) inkább nem bízik abban, hogy ma Magyarországon az ipari létesítményeknél a környezetvédelmi előírások megfelelőek, és azokat eredményesen betartatják; így ha egy új gyár épül, az nem fog környezeti kárt okozni. Ezt mondta Tisza Párt szavazóinak a 94 százaléka, a bizonytalan szavazók 55 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
A relatív többség szerint (45 százalék 40 százalék ellenében) nem megfelelőek a hatóságok eszközei, hogy betartassák a szabályokat a Magyarországon működő gyárakban. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 83 százaléka, a bizonytalan szavazók 48 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.
A válaszadók 62 százaléka félne a szennyezéstől, a környezeti hatásoktól ha a lakóhelyéhez közel nagy gyár/üzem települne. 27 százalék ilyen esetben fontolóra venné az elköltözést is.
A megkérdezettek 60 százaléka örülne az új munkahelyeknek és a fejlődésnek, 25 százalék szívesen dolgozna ott, illetve 14 százalékot nem érdekelné, ha a lakóhelyéhez közel nagy gyár/üzem települne.
A többség (54 százalék) nagyon környezetszennyezőnek tartja az akkumulátorgyárakat. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 87 százaléka, a bizonytalan szavazók 56 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 23 százaléka.
A válaszadók közel ötöde (21 százalék) valamennyire, de más gyárakhoz képest nem tartja kiugró mértékben szennyezőnek az akkumulátorgyárakat. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 29 százaléka, a bizonytalan szavazók 24 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 7 százaléka.
A megkérdezettek 13 százaléka nem, vagy nagyon kevéssé tartja környezetszennyezőnek az akkumulátorgyárakat. Ezt mondta a Fidesz szavazók 30 százaléka, a bizonytalan szavazók 6 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 4 százaléka.
Tízből hat (61 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet azzal a törekvéssel, hogy a kormány kifejezetten ösztönzi az akkumulátorgyárak idetelepülését. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 96 százaléka, a bizonytalan szavazók 66 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 23 százaléka.
Szintén tízből hat (61 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány sokszor anyagi támogatást nyújt, vagy kedvezményeket biztosít ezeknek a külföldi tulajdonú gyáraknak a Magyarországra településéhez. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 94 százaléka, a bizonytalan szavazók 67 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 26 százaléka.
Minden második (50 százalék) válaszadó szerint hosszú távon Magyarország inkább veszít azon, hogy sok akkumulátorgyártáshoz kötődő gyár és üzem települ ide. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 86 százaléka, a bizonytalan szavazók 53 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka.
Tízből három (30 százalék) megkérdezett szerint hosszú távon Magyarország inkább nyer azon, hogy sok akkumulátorgyártáshoz kötődő gyár és üzem települ ide. Így látja a Fidesz szavazók 67 százaléka, a bizonytalan szavazók 19 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 5 százaléka.
A válaszadók háromnegyede hallott arról, hogy a gödi Samsung akkumulátorgyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 97 százaléka, a bizonytalan szavazók 74 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 60 százaléka.
A kormány tagjai tudhattak a szennyezésről, de nem intézkedtek az ügyben. A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint a kormány tagjainak fel kellett volna lépniük a gyári dolgozókat és a környék lakóit veszélyeztető gyakorlata miatt. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 97 százaléka, a bizonytalan szavazók 78 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 47 százaléka.
5 százalék szerint nem a kormány tagjainak nem kellett fellépniük, illetve 7 százalék szerint nem is tudtak az egészről.
A válaszadók 69 százaléka szerint a gyár vezetése, 45 százalék szerint a magyar kormány, 43 százalék szerint pedig a hatóságok a felelősek a gyárban történt szabálytalanságokért.
A relatív többség szerint (42 százalék 31 százalék ellenében) van olyan politikus, akinek le kellene mondania az ügy miatt. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 88 százaléka, a bizonytalan szavazók 38 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka.
Azok között, akik szerint van olyan politikus, akinek le kellene mondania, a válaszadók 57 százaléka szerint minden olyan kormánytagnak így kéne tennie, aki tudott az ügyről. 18 százalék Szijjártó Pétert, 13 százalék Orbán Viktort, 8 százalék Lázár Jánost, 5 százalék Rogán Antalt, további 4 százalék pedig valaki mást nevezett meg.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2026. február 24-27 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
