A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 7 – 12. között 1006 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a fővárosi lakosoknak a Lánchíd felújításával és a dugódíj bevezetésével kapcsolatos véleményeit.
Tízből hét válaszadó inkább elvárná azt a kormánytól, hogy miután kiderült, hogy több támogatásra van szüksége a fővárosnak a Lánchíd felújításához, a kormány magasabb összeggel járuljon hozzá a kivitelezéshez.
Azok körében, akik szerint a kormány Budapest vezetését nehéz helyzetbe kívánja hozni, tízből nyolc megkérdezett tartja elfogadhatatlannak azt, hogy a budapestiek életét érintő kérdésekben (mint például a lánchíd felújítása) politikai szempontok alapján döntenek, nem azt tartva szem előtt, mi a jó Budapestnek, az embereknek.
Tízből hét megkérdezett szerint korlátozni kell az autóforgalmat Budapest belvárosi részein. Tízből négy megkérdezett szerint, erre alkalmas megoldás a dugódíj, vagyis az, hogy az autósoknak fizetniük kelljen azért, hogy behajthassanak bizonyos területekre.
A válaszadók negyede támogatná a dugódíj bevezetését egész Budapesten, illetve a főváros belső részein, a külső körúton (a Hungária körúton belül). Tízből négy megkérdezett jó ötletnek tartaná a dugódíjat Budapest legbelső részén, a Nagykörúton belül.
Tízből hét (74 százalék) válaszadó inkább elvárná azt a kormánytól, hogy miután kiderült, hogy több támogatásra van szüksége a fővárosnak a Lánchíd felújításához, a kormány magasabb összeggel járuljon hozzá a kivitelezéshez. Tízből kilenc DK (92 százalék) MSZP-P (90 százalék) és Momentum (90 százalék) szavazó szerint szükséges, kormány magasabb összeggel vegyen részt a Lánchíd felújításában.
Minden második (55 százalék) Fidesz szavazó azonban inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormánynak kellene kisegítenie a fővárost, és korábban ígért hat milliárd forinton felül további pénzeket csoportosítson Budapestnek a Lánchíd felújításához.
Tízből hat megkérdezett (56 százalék) inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a kormány azzal, hogy nem ad több pénzt a Lánchíd felújítására, az ellenzéki vezetésű fővárost akarja nehéz helyzetbe hozni. Így gondolják főleg a Momentum (92 százalék) és az MSZP-P (83 százalék) szavazói.
A válaszadók harmada (35 százalék), illetve tízből hét (74 százalék) Fidesz szavazó inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány szándékosan akarja a fővárost nehéz helyzetbe hozni. A korosztályokat tekintve a fiatalok inkább látják úgy, hogy a kormány direkt cselekszik a főváros ellen: a 18-29 közötti válaszadók kétharmada látja így.
Azok körében, akik szerint a kormány Budapest vezetését nehéz helyzetbe kívánja hozni, tízből nyolc megkérdezett (84 százalék) tartja elfogadhatatlannak azt, hogy a budapestiek életét érintő kérdésekben (mint például a lánchíd felújítása) politikai szempontok alapján döntenek, nem azt tartva szem előtt, mi a jó Budapestnek, az embereknek.
Minden második (53 százalék) megkérdezett szintén elfogadhatatlannak tartja, hogy politikai szempontok szerint döntenek a budapestiek életét érintő kérdésekben, úgymint például a Lánchíd felújítása kapcsán. Mindösszesen csak a válaszadók egy százaléka szerint elfogadható az, hogy egyes budapestieket érintő kérdésekben politikai szempontok alapján hoznak döntéseket.
Tízből hét (72 százalék) megkérdezett szerint korlátozni kell az autóforgalmat Budapest belvárosi részein. Az ellenzéki válaszadók közül a leginkább a Momentum (87 százalék) és a DK (78 százalék) szavazói értenek egyet az autósforgalom korlátozásával.
Minden második Fidesz szavazó (54 százalék) szintén egyetért a felvetéssel, azonban náluk a legnagyobb az elutasítottság is, közölük tízből négyen (41 százalék) ugyanis ellenzik a korlátozást.
A 18-29 közöttiek kétharmada, a 30-44 közöttiek 73 százaléka, a 45-59 közöttiek 77 százaléka, a 60 felettiek pedig 71 százaléka támogatja azt, hogy korlátozni kell az autósforgalmat a főváros belvárosi részein.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett szerint ahhoz, hogy korlátozni lehessen az autósforgalmat Budapest belvárosi részein, erre alkalmas megoldás a dugódíj, vagyis az, hogy az autósoknak fizetniük kelljen azért, hogy behajthassanak bizonyos területekre. A válaszadók közel fele (46 százalék) azonban elveti ezt az ötletet.
(A 2019 júliusi felmérésünk idején tízből négy fővárosi (39 százalék) támogatta általában a dugódíjat, míg több mint a felük (55 százalék) nem. Az egyébként többet autózó férfiak körében magasabb volt a dugódíj támogatottsága, mint a nők körében (46 vs. 33 százalék).
Az ellenzéki válaszadók közül tízből hét (71 százalék) Momentum és tízből öt (50 százalék) DK szavazó támogatja a dugódíj bevezetését. Ezzel szemben a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék) és a bizonytalan szavazók fele (49 százalék) elveti, hogy így korlátozzák a belvárosi autósforgalmat.
A dugódíj bevezetését inkább a fiatalabb korosztályok támogatják: a 18-29 közötti korosztály 43 százaléka, illetve a 30-44 közötti korosztály 44 százaléka. Ezzel szemben a 45-59 közöttieknek és a 60 évnél idősebbeknek csak a harmada (34 és 37 százalék) szerint jó megoldás a dugódíj bevezetése.
Válaszadók negyede (25 százalék) támogatja a dugódíjat, akkor ha az egész Budapest területén, és némileg többen (28 százalék) támogatják, ha a külső körúton (Hungária körúton) belül kerül bevezetésre. Azonban a megkérdezettek majd’ fele (41 százaléka) támogatja, hogy Budapest legbelső részén, a Nagykörúton belül vezessék be a dugódíjat.
A dugódíj bevezetését a nagykörúton belül leginkább a Momentum szavazói támogatják (72 százalék). Ezzel szemben a Fidesz szavazók negyede (25 százalék) tudná csak elképzelni a dugódíj bevezetését a belvárosi részeken.
Tízből négy (43 százalék) 18-29 közötti, és tízből öt (49 százalék) 30-44 közötti válaszadó támogatja a dugódíj bevezetését a nagykörúton belül. Leginkább a 45-59 közöttiek,illetve a nyugdíjasok vetik el a dugódíj bevezetését a belvárosi részeken (57-57 százalék)
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. március 7 – 12. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1006 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
