A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 12-16. között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a benzinár kapcsán.
A megkérdezettek többségével az év során előfordult az, hogy tankolnia kellett volna, de nem volt üzemanyag az útjába eső benzinkutakon. Tízből négy válaszadóval előfordult olyan, hogy annak ellenére, hogy jogosult volt hatósági áras üzemanyagot tankolni, a benzinkúton csak magasabb árú volt, ezért nem tankolt, vagy azt kellett választania.
Közel minden második megkérdezett mondta azt, hogy előfordult vele az elmúlt hónapokban, hogy az útvonalától távolabb eső benzinkútra kellett mennie tankolni. Minden negyedik válaszadóval volt olyan, hogy órákig kellett sorban állnia, hogy tankolni tudjon. Szintén minden negyedik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy kevésbé, vagy nem használt autót, mert nem tudott tankolni.
A megkérdezettek közel fele szerint az üzemanyag árának korlátozása, a hatósági ár nagy mértékben hozzájárult az üzemanyaghiányhoz. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada, minden második bizonytalan szavazó, illetve közel minden negyedik Fidesz szavazó
Közel minden negyedik megkérdezett szerint a brüsszeli szankciók nagy mértékben eredményezték a kialakult helyzetet. Így gondolja minden második Fidesz szavazó, közel minden ötödik bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 3 százaléka.
Tízből három válaszadó (illetve háztartása) vagy jelentősen vagy pedig igen, de nem jelentősen visszafogja az autóhasználatot az üzemanyag ársapka eltörlése után előálló üzemanyagárak miatt.
A megkérdezettek (illetve háztartásuk) átlagban 30 ezer forintot költöttek üzemanyagra egy hónapban abban az időszakban, amikor hatósági áras volt a benzin és a gázolaj. A válaszadóknak becslésük szerint (hogyha nem fogják vissza az autóhasználatot) átlagban 49 ezer forint lesz az üzemanyagkiadásuk. (Azaz 19 ezer forinttal magasabb, mint a korábbi fogyasztás).
A megkérdezettek átlagban 887 forintos benzinárnál döntenének úgy, hogy a mindennapos közlekedés során áttérnének az autóról a tömegközlekedésre, vagy más közlekedési módra.
A megkérdezettek enyhe többségével (52 százalék) az év során előfordult az, hogy tankolnia kellett volna, de nem volt üzemanyag az útjába eső benzinkutakon. Ezt mondta tízből hat (59 százalék) aktív foglalkoztatott, illetve a nyugdíjas válaszadók harmada (32 százalék).
Tízből négy (43 százalék) válaszadóval előfordult olyan, hogy annak ellenére, hogy jogosult volt hatósági áras üzemanyagot tankolni, a benzinkúton csak magasabb árú volt, ezért nem tankolt, vagy azt kellett választania. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak, illetve a bizonytalan szavazóknak a közel fele-fele (45 és 52 százalék), illetve tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó).
Minél fiatalabb valaki, annál biztosabban előfordult vele ilyen eset: míg a 18-29 év közöttiek 52 százalékával, addig a 60 évnél idősebbek 32 százalékával történt meg ez.
A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) mondta azt, hogy mindig tankolt amikor tudott, mindig tele volt a tankja.
Közel minden második (44 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy előfordult vele az elmúlt hónapokban, hogy az útvonalától távolabb eső benzinkútra kellett mennie tankolni.
Minden negyedik (24 százalék) megkérdezettel volt olyan, hogy órákig kellett sorban állnia, hogy tankolni tudjon. Szintén minden negyedik (23 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy kevésbé, vagy nem használt autót, mert nem tudott tankolni. A megkérdezettek 5 százaléka más módon tárolva is betárazott üzemanyagot.
A megkérdezettek közel fele (46 százalék) szerint az üzemanyag árának korlátozása, a hatósági ár nagymértékben hozzájárult az üzemanyaghiányhoz. A válaszadók negyede (24 százalék) szerinte valamennyire, minden ötödik (19 százalék) megkérdezett szerint pedig ez a tényező egyáltalán nem járult hozzá a problémához.
A válaszadók harmada (34 százalék) szerint az üzemanyaghiányhoz az orosz-ukrán háború nagy mértékben hozzájárult. Tízből három (27 százalék) válaszadó szerint valamennyire, illetve szintén tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint pedig a háború nem járult hozzá az üzemanyaghiányhoz.
A válaszadók negyede (26 százalék) szerint a hiányhoz a százhalombattai finomító technikai problémái nagymértékben hozzájárult. Tízből négy (37 százalék) megkérdezett szerint valamennyire, közel minden ötödik (17 százalék) válaszadó szerint pedig ennek az eseménynek nem volt köze a hiányhoz.
Közel minden negyedik (23 százalék) megkérdezett szerint nagymértékben a brüsszeli szankciók eredményezték a kialakult helyzetet. Minden ötödik (19 százalék) válaszadó szerint ez csak valamennyire igaz, tízből négy megkérdezett szerint pedig egyáltalán nem.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (65 százalék), minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden negyedik (23 százalék) Fidesz szavazó szerint az üzemanyaghiányhoz nagy mértékben az üzemanyag árának a korlátozása, a hatósági ár bevezetése járult hozzá. Így látja minden második (51 százalék) olyan megkérdezett, akinek van kocsija, illetve a harmada (34 százalék) azoknak, akiknek van.
Minden második (49 százalék) Fidesz szavazó, közel minden ötödik (17 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 3 százaléka szerint az üzemanyaghiányhoz nagy mértékben a brüsszeli szankciók járultak hozzá. Így gondolja az autóval rendelkezők, illetve nem rendelkezők közel negyede (23-23 százalék) is.
Tízből hat (59 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók harmada (32 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden nyolcadik (12 százalék) látja úgy, hogy az üzemanyaghiányhoz nagy mértékben az orosz-ukrán háború járult hozzá. Így látja az autóval rendelkezők, illetve nem rendelkezők harmada (33-34 százalék) is.
Tízből három (31 százalék) válaszadó (illetve háztartása) vagy jelentősen (13 százalék) vagy pedig igen, de nem jelentősen (18 százalék) visszafogja az autóhasználatot az üzemanyag ársapka eltörlése után előálló üzemanyagárak miatt. Leginkább a 30-44 közöttiek (38 százalék), illetve az aktív foglalkoztatottak (33 százalék) és az egyéb inaktívok (43 százalék) mondták ezt.
Közel minden második (46 százalék) megkérdezett (illetve háztartása) nyilatkozott úgy, hogy nem fogja vissza az autóhasználatot az üzemanyag ársapka eltörlése után. Leginkább a 18-29 év közöttiek (52 százalék), illetve a nyugdíjasok (50 százalék) mondták ezt.
A megkérdezettek (illetve háztartásuk) átlagban 30 ezer forintot költöttek üzemanyagra egy hónapban abban az időszakban, amikor hatósági áras volt a benzin és a gázolaj. A megkérdezettek harmada (33 százalék) 11-30 ezer forint között, minden ötödik (20 százalék) megkérdezett pedig 31 ezer fölött költött.
Minél fiatalabb valaki, annyival többet költött átlagban üzemanyagra ebben az időszakban: a 18-29 év közöttiek 39 ezret, a 60 évnél idősebbek pedig átlagban 19 ezret költöttek havonta.
A válaszadóknak becslésük szerint (hogyha nem fogják vissza az autóhasználatot) átlagban 49 ezer forint lesz az üzemanyagkiadásuk. (azaz 19 ezer forinttal magasabb, mint a korábbi fogyasztás). A válaszadók harmada (34 százalék) 31 ezer forint fölött, az ötöde pedig 11-30 ezer forint között fognak költeni.
A 18-29 év közöttiek átlagban 73 ezer forintot, a 60 évnél idősebbek pedig 28 ezer forintot fognak költeni benzinre a becslésük szerint.
A válaszadók átlagban 887 forintos benzinárnál döntenének úgy, hogy a mindennapos közlekedés során áttérnének az autóról a tömegközlekedésre, vagy más közlekedési módra. A megkérdezettek 11 százaléka 700 forintos, 13 százaléka 750-850 forintos, 17 százaléka pedig 850 forint feletti benzinár esetén váltana. (a legmagasabb említett összeg 1500 forint volt).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. december 12 – 16. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
