A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 07. – március 11. között a 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az Iványi Gáborral szembeni NAV fellépésről.
Adóhivatali nyomozók szállták meg Iványi rászorultakat segítő szervezetének központját, mert a gyanú szerint több milliárd forint járulékot nem fizetett be.
Minden második (48 százalék) megkérdezett szerint mindez valójában politikai okokból történt. Így gondolja tízből kilenc (86 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (42 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden ötödik (19 százalék) Fidesz szavazó.
Minden ötödik (21 százalék) válaszadó szerint az Iványi elleni fellépés a politikától függetlenül történt. Így látja tízből négy (38 százalék) Fidesz szavazó, tízből kettő (17 százalék) bizonytalan szavazó, illetve az ellenzéki szavazók 6 százaléka.
Tízből három (31 százalék) megkérdezett nem nyilatkozott érdemben a kérdésről. Legfőbbképpen a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók tettek így (43 és 42 százalék)
Az adóhatóság azért vizsgálódik, mert a szervezet nem fizetett be több milliárd forint járulékot, Iványi Gábor viszont arra hivatkozik, hogy az állam tartozik neki.
Tízből három (28 százalék) megkérdezett szerint Iványi Gábornak van igaza. Ezt mondta tízből hét (68 százalék) ellenzéki szavazó, minden ötödik (18 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka.
Minden hatodik (17 százalék) válaszadó szerint valójában az adóhatóságnak van igaza. Így látja tízből négy (37 százalék) Fidesz szavazó, minden tizedik (10 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá az ellenzéki szavazók 3 százaléka.
Tízből négy (40 százalék) megkérdezett nem nyilatkozott érdemben erről a kérdésről. Leginkább a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók tettek így (53 és 51 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. március 07. – 11. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
