A Publicus Intézet október 24-31. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét aktuális külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban.
Tízből kilenc megkérdezett hallott arról, hogy Orbán Viktor kormányfő találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben. A többség szerint inkább nem elfogadható az, hogy miközben az európai vezetők kerülik az Ukrajnát megtámadó orosz elnököt, addig a magyar kormányfő tárgyal vele.
A válaszadók harmada szerint a találkozó (inkább) Orbán Viktornak állt érdekében, mert a gáz- és olajszállítások miatt fontos a jó kapcsolat Oroszországgal. Minden ötödik megkérdezett szerint (inkább) Vlagyimir Putyinnak állt érdekében, mert a nyugati szövetségi rendszerek tagjaként a magyar kormány felértékeli, legitimálja a háborús agresszor Oroszországot. Minden harmadik válaszadó szerint mindkét félnek (kb. egyenlő arányban) érdekében állt a találkozó megszervezése.
Tízből közel négy válaszadó szerint, mikor Orbán Viktor Putyinnal tárgyalva nem háborúnak nevezte Ukrajna lerohanását, hanem, az orosz propaganda fordulatát használva, katonai műveletnek, akkor szándékosan kívánt oroszbarát nyilatkozatot tenni. A megkérdezettek közel negyede szerint, mikor a Orbán így fogalmazott, akkor inkább csak diplomatikus akart lenni, illetve a válaszadók 15 százaléka szerint tisztában volt kijelentése súlyával, de nem tehetett mást.
Tízből négy megkérdezett szerint Magyarország kezdeményezte a kétoldalú tárgyalásokat, minden ötödik válaszadó szerint Oroszország volt a kezdeményező fél. Tízből négyen nem tudtak, vagy nem akartak válasz adni a kérdésre.
Tízből kilenc (91 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy Orbán Viktor kormányfő találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben.
Az enyhe többség (52 százalék) szerint inkább nem elfogadható az, hogy miközben az európai vezetők kerülik az Ukrajnát megtámadó orosz elnököt, addig a magyar kormányfő tárgyal vele. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (88 százalék) tízbpl közel négy (37 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden tizedik (9 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek harmada (35 százalék) inkább elfogadhatónak tartja, hogy miközben az európai vezetők kerülik az Ukrajnát megtámadó orosz elnököt, addig Orbán Viktor tárgyalt vele. Így gondolja tízből nyolc (83 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (31 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem minden tizedik (8 százalék).
A válaszadók harmada (32 százalék) szerint a találkozó (inkább) Orbán Viktornak állt érdekében, mert a gáz- és olajszállítások miatt fontos a jó kapcsolat Oroszországgal. Így látja minden második (48 százalék) Fidesz szavazó, tízből közel három (27 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (24 százalék).
Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett szerint (inkább) Vlagyimir Putyinnak állt érdekében a találkozó, mert a nyugati szövetségi rendszerek tagjaként a magyar kormány felértékeli, legitimálja a háborús agresszor Oroszországot. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (35 százalék), minden kilencedik (11 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
Minden harmadik (33 százalék) válaszadó szerint mindkét félnek (kb. egyenlő arányban) érdekében állt a találkozó megszervezése. Így látja tízből négy (38 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (33 százalék), illetve tízből három (30 százalék) bizonytalan szavazó.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó szerint, mikor Orbán Viktor Putyinnal tárgyalva nem háborúnak nevezte Ukrajna lerohanását, hanem, az orosz propaganda fordulatát használva, katonai műveletnek, akkor szándékosan kívánt oroszbarát nyilatkozatot tenni. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói tízből hat (61 százalék) a bizonytalan szavazók (23 százalék) negyede, illetve minden tizedik (10 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) szerint, mikor Orbán így fogalmazott, akkor inkább csak diplomatikus akart lenni. Így látja minden második (49 százalék) Fidesz szavazó, minden ötödik (20 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 8 százaléka.
A válaszadók 15 százaléka szerint Orbán tisztában volt kijelentése súlyával, de nem tehetett mást. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (21 százalék), minden kilencedik (11 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden tizedik (9 százalék) Fidesz szavazó.
Minden tizedik (9 százalék) megkérdezett szerint nincs jelentősége a szóhasználatnak. Így gondolja a Fidesz szavazók 16 százaléka, a bizonytalan szavazók 10 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 3 százaléka.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett szerint Magyarország kezdeményezte a kétoldalú tárgyalásokat. Így látja minden második (48 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (38 százalék), illetve a bizonytalan szavazók harmada.
Minden ötödik (19 százalék) válaszadó szerint Oroszország volt a kezdeményező fél. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (33 százalék), minden nyolcadik (12 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 6 százalék.
Tízből négy (41 százalék) megkérdezett nem tudott, vagy nem akart válasz adni a kérdésre. Tízből közel hat (56 százalék) bizonytalan szavazó, közel minden második (46 százalék) Fidesz szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hárman tettek így.
A Fidesz lassan másfél éve halogatja Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti jóváhagyását a törökökkel együtt. A válaszadók 17 százaléka szerint ezzel a magyar kormány Putyin, illetve Oroszország kedvében kíván járni. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (30 százalék) tízből kilenc (11 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
A megkérdezettek 3 százaléka szerint ezzel ahogy eljár a magyar kormány, azzal Erdogan, illetve Törökország kérését teljesíti a kormány. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak 4 százaléka, a bizonytalan szavazók 3 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
A válaszadók harmada (35 százalék) szerint a magyar kormány mindkét vezetőnek meg akar felelni. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az enyhe többsége (53 százalék), a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint egyik sem, a kormány önállóan dönt ebben a kérdésben. Ezt közölte tízből hat (61 százalék) Fidesz szavazó, minden ötödik (20 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.
Újabb súlyos konfliktus, háború bontakozott ki Izrael és a palesztin, gázai Hamasz között. Az enyhe többség szerint (54 százalék) inkább az orosz-ukrán háború fontosabb hazánk szempontjából, annak van nagyobb hatása Magyarország jelenére, és közeljövőjére. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (59 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (46 százalék) Fidesz szavazó.
Minden tizedik (10 százalék) válaszadó szerint inkább az izraeli-palesztin konfliktus fontosabb hazánk szempontjából, annak van nagyobb hatása Magyarország jelenére, és közeljövőjére. Így látja a Fidesz szavazók 17 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 10 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 4 százaléka.
Minden ötödik (21 százalék) megkérdezett szerint mindkettő konfliktusnak kb. ugyanakkora hatása van Magyarországra. (Pártpreferencia alapján is közel azonos eredmények jöttek ki).
A válaszadók 2 százaléka látja csak úgy, hogy egyiknek sincs érdemi hatása Magyarországra.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. október 24–29. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
