A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 2-6. között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezett rá az emberek átlagkeresetére.
Az akkori legfrissebb, februári KSH jelentés alapján a bruttó átlagkereslet 546 ezer forint volt. Tízből nyolc (81 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy ennél az összegnél kevesebbet keress. Így nyilatkozott a nők 85 százaléka és a férfiak 76 százaléka. A 60 évnél idősebbek 93 százaléka mondta azt, hogy ennél jóval kevesebb összeget kap képhez.
Mindössze a megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vagy körülbelül ennyit (9 százalék), vagy pedig ennél többet keress (8 százalék). Összességében ez az arány a férfiaknál 20 százalék (9 és 11 százalék), illetve a 30-44 közötieknél 22 százalék (10 és 11 százalék).
Az előző havinál 35 ezer forinttal alacsonyabb, ám továbbra is kiugróan magas, 511 400 forintos bruttó átlagkeresetet mért a KSH márciusra, ami 17,5 százalékos éves bruttó bérnövekedést jelent. A prémiumok, jutalmak, egyhavi különjuttatások ebben a hónapban is jócskán megdobták az átlagot, az ezek nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset csak 459 700 forint volt – írja a Népszava. A rendkívűl magas februári adatok az egyszeri, hathavi fegyverpénz torzító hatása miatt lett még magasabb.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. május 02 – 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
