A Publicus Intézet a Népszava megbízásából július 20. – július 22. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a katával kapcsolatos kormányzati döntésekről.
Tízből három vállalkozó mondta azt, hogy meg tud maradni úgy katásnak, hogy a jövőben csak magánszemélyeknek számlázhat. Azok között, akik nem maradnak katások, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy folytatja a tevékenységét más adózási formában. Tízből négy válaszadó vagy megszünteti a vállalkozását, és mást fog csinálni, pl. munkaviszonyt létesít, vagy pedig elköltözik más országba.
A válaszadók közel kétharmada inkább nem ért egyet a KATA adózási forma ilyetén átalakításával. Tízből nyolc megkérdezett szerint megszorításnak tekinthetők a rezsitámogatás korlátozása és a KATA adózási formában történt hirtelen változások. A válaszadók háromnegyede szerint Novák Katalin államfőnek vissza kellett volna küldenie a jogszabályt a parlamentnek megfontolásra.
Minden tizedik (9 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy katás vállalkozó jelenleg. Legtöbben a 18-29 év és a 30-44 év közöttiek közül mondták ezt (12 és 14 százalék).
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2022/08/48-1024x576.png)
Azok között, akik nem katás vállalkozók, minden nyolcadik (12 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a háztartásában van olyan személy, aki ezt az adózási formát használta.
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2022/08/49-1024x576.png)
Tízből három (30 százalék) vállalkozó mondta azt, hogy meg tud maradni úgy katásnak, hogy a jövőben csak magánszemélyeknek számlázhat. (Érintett családtag esetén 14 százalékot jött ki, összeségében pedig 21 százalék).
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2022/08/50-1024x576.png)
Azok között, akik nem maradnak katások, a megkérdezettek harmada (35 százalék) mondta azt, hogy folytatja a tevékenységét más adózási formában. A válaszadók negyede (25 százalék) megszünteti a vállalkozását, és mást fog csinálni, pl. munkaviszonyt létesít. Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett pedig azt mondta, hogy megszünteti a vállalkozását és elköltözik más országba. (azaz összesen tízből négy katás felhagy a vállalkozásával.)
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2022/08/51-1024x576.png)
A válaszadók közel kétharmada (64 százalék) inkább nem ért egyet a KATA adózási forma ilyetén átalakításával. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (81 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (68 százalék), illetve tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó. Minden második kormánypárti szavazó egyúttal inkább egyetértett a döntéssel.
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2022/08/53-1024x576.png)
Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett szerint megszorításnak tekinthetők a rezsitámogatás korlátozása és a KATA adózási formában történt hirtelen változások. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), tízből közel kilenc (86 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (49 százalék) Fidesz szavazó.
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2022/08/55-1024x576.png)
Novák Katalin államfő annak ellenére is aláírta a KATA-módosításokat, hogy szóvá tette az egyeztetés hiányát. A megkérdezettek háromnegyede (77 százalék) szerint vissza kellett volna küldenie a jogszabályt a parlamentnek megfontolásra. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), tízből nyolc (79 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (45 százalék) Fidesz szavazó. A kormánypárti szavazóknál többen voltak azok, akik azt mondták, hogy a köztársasági elnöknek vissza kellett volna küldenie a jogszabályt. (45 vs 34 százalék).
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2022/08/54-1024x576.png)
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. július 20 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.